Hazánkban az olajnövények részaránya a hazai szántóterületből 12-13%. Az összes vetésterületen belül 550-600 ezer hektár körül alakul, ezen belül 74-79%, a napraforgó 14-17%, az őszi káposztarepce, a maradék 4-5%-ot pedig az olajlen és szója teszi ki.
Magyarország ökológiai adottságai (éghajlat, talaj) a jelenlegi technológiai szint mellett mindkét növény esetében átlagban 2,0-2,2 t/ha körüli termésátlagot biztosít.
Termesztésük jól társítható a gabonanövényekkel, mert az ott alkalmazott gépek (talajmûvelő, permetező, betakarító) némi átalakítással jól alkalmazhatók. A tárgy- és forgóeszközök igényük szintén hasonlítható a gabonanövényekhez. A mezőgazdasági termelő nézőpontjából gazdasági rugalmasságuk valamivel kedvezőtlenebb. Ez abból fakad, hogy felhasználásuk eléggé meghatározott, nem bírják a monokultúrás termesztést. Viszont a gazdasági rugalmasságuk megfelelő közgazdasági körülmények között az értékesítési ár, a biztos piac, jövedelmezőségük, jó gépesíthetőségük, melléktermék hasznosíthatóságuk jól érvényesül.
A növénytermesztési ágazatok eredményeit általában a termeléshez felhasznált ráfordítások volumene és azok értéke, valamint az előállított termékekért kapott bevételek nagyságának egymáshoz való viszonya határozza meg. Ebből következik, hogy ezen termékek jövedelme az input és output áraktól függ. Ezt módosíthatják (növelhetik) a támogatások és az egyéb bevételek nagyságai, valamint a termelés hatékonyságának növelése.
Azonban ezen termékeknél hangsúlyozni kell, hogy az árak nagyságát döntően a monopolhelyzetben lévő feldolgozók határozzák meg, Így a meghirdetett árakat ezen szervezetek pénzügyi, gazdasági helyzete, valamint a monopolizált piaci viszonyok alapvetően határozzák meg. Az alapanyagot előállító termelők alkupozíciója ezen ágazatok esetében meglehetősen csekély.
A jövedelmezőség számításánál két számítási módszer került alkalmazásra. Az egyiknél az ágazati eredményt, a másiknál a főtermék jövedelem tartalma került kiszámításra. Ágazati eredmény (1. táblázat) a termelési érték és a termelési költség különbsége. Ez azt jelenti, hogy az ágazat jövedelemhelyzetének megítélésénél valamennyi bevételi és kiadási tétel figyelembevételre került.
1. táblázat
Az ágazati eredmény alakulása a társas vállalkozásoknál
|
Megnevezés |
M.egység |
1999 |
2000 |
2001 |
2002 |
Index |
|
Napraforgó | ||||||
|
Termelési érték |
Ft/ha |
72 001 |
85 797 |
118 012 |
130 732 |
181,6 |
|
Termelési költség |
Ft/ha |
87 568 |
96 670 |
102 574 |
108 133 |
123,5 |
|
Ágazati eredmény |
Ft/ha |
-15 567 |
-10 873 |
15 438 |
22599 |
- |
|
Repce | ||||||
|
Termelési érték |
Ft/ha |
91 652 |
55 892 |
100 045 |
93 943 |
97,7 |
|
Termelési költség |
Ft/ha |
86 069 |
78 324 |
92 246 |
98 860 |
114,9 |
|
Ágazati eredmény |
Ft/ha |
5 583 |
-22 432 |
7 798 |
-4 917 |
|
Forrás: Agrárgazdasági Információk 2003. 6.szám alapján saját számítás
A táblázat adataiból kitûnik, hogy az egyik legégetőbb probléma az alacsony jövedelmezőség és évjáratonként a veszteséges termelés. ebből következik, hogy a mérsékelt jövedelmek elérése is igen kiszámíthatatlan. Ezen tényezők és a változó időjárási körülmények (aszály, ár- és belvizek, fagyok) együttesen is folyamatosan növelik a termelés és ezen keresztül a realizálható jövedelem kockázatát.
A vizsgált növények költség- és jövedelem helyzete kiemelt szerepet kell, hogy kapjanak ugyanis a kritikus pontok feltárása a versenyképesség javításának egyik legfontosabb tényezője.
Végső soron ezen tényezők határozzák meg az ágazatok eredményeit. Az EU-hoz történő csatlakozás eredményességét versenyképességünk növelése határozza meg. A magyar termelők jövedelem helyzete attól függ, hogy az egységes európai piacon miként tudják felvenni a versenyt a tagországok szereplőivel és milyen gyorsan alkalmazkodnak a csatlakozással járó megváltozott feltételrendszerekhez. Ha ezeket nem vesszük figyelembe, a nem kielégítő jövedelem esetén elmaradnak a szükséges fejlesztések és ezáltal tovább növekszik a jelenleg is meglévő versenyhátrányunk.
2. táblázat
Az ágazati eredmény alakulása az egyéni gazdaságokban
|
Megnevezés |
M.egység |
1999 |
2000 |
2001 |
2002 |
Bázisindex % |
|
Napraforgó | ||||||
|
Termelési érték |
Ft/ha |
82 313 |
73 360 |
124 738 |
134 271 |
163,1 |
|
Termelési költség |
Ft/ha |
75 991 |
75 774 |
89 128 |
93 985 |
123,5 |
|
Ágazati eredmény |
Ft/ha |
6 322 |
-2 414 |
35 610 |
40 386 |
638,8 |
|
Repce | ||||||
|
Termelési érték |
Ft/ha |
102 146 |
70 102 |
118 232 |
86 996 |
85,2 |
|
Termelési költség |
Ft/ha |
71 566 |
71 623 |
96 414 |
86 496 |
120,9 |
|
Ágazati eredmény |
Ft/ha |
30 580 |
-1 521 |
21818 |
500 |
1,6 |
Forrás: Agrárgazdasági Információk 2003. 6.szám alapján saját számítás
A napraforgó termelésben mindkét termelői csoportnak nőttek az előző évhez képest a területegységre jutó ágazati eredményei. Különösen jelentős az egyéni termelők 40 386 Ft-os eredménye, de jónak mondható a társas gazdaságok 22 599 Ft-os értéke is.
Ezzel ellentétben a repcetermelésben komoly problémák alakultak ki 2002-ben. A társas gazdaságokban veszteségessé vált az ágazat, de az egyéni gazdaságoknál is éppen, hogy nem veszteség keletkezett.
A főtermék jövedelem tartalma (3. táblázat)
Az értékesítési ár és az önköltség különbözete. Ez a termékköltség és árszínvonalának egymáshoz való viszonyát mutatja. Választ ad arra, hogy a tényleges felvásárlási áraknak milyen jövedelem tartalmuk volt a vizsgált időszakban.
3.táblázat
A jövedelem tartalom alakulása a társas gazdaságoknál
|
Megnevezés |
M.egység |
1999 |
2000 |
2001 |
2002 |
Index |
|
Napraforgó | ||||||
|
Értékesítési ár |
Ft/t |
47 481 |
46 915 |
60 314 |
64 978 |
136,9 |
|
Önköltség |
Ft/t |
59 396 |
55 691 |
53 934 |
54 872 |
92,4 |
|
Jövedelem tartalom |
Ft/t |
-11 915 |
-8 776 |
6 380 |
10 106 |
- |
|
Termésátlag |
t/ha |
1,47 |
1,80 |
1,90 |
1,97 |
73,9 |
|
Költségfedezeti pont |
t/ha |
1,84 |
2,06 |
1,70 |
1,66 |
|
|
Repce | ||||||
|
Értékesítési ár |
Ft/t |
46 729 |
40 734 |
50 849 |
51 171 |
109,5 |
|
Önköltség |
Ft/t |
43 862 |
58 127 |
49 366 |
58 811 |
134,1 |
|
Jövedelem tartalom |
Ft/t |
1 667 |
-19 378 |
1 765 |
-6 685 |
- |
|
Termésátlag |
t/ha |
1,96 |
1,42 |
1,87 |
1,69 |
86,2 |
|
Költségfedezeti pont |
t/ha |
1,81 |
1,92 |
1,81 |
1,93 |
|
Forrás: Agrárgazdasági Információk 2003. 6.szám alapján saját számítás
4. táblázat
A jövedelem tartalom elemzése az egyéni gazdaságokban
|
Megnevezés |
M.egység |
1999 |
2000 |
2001 |
2002 |
Index |
|
Napraforgó | ||||||
|
Értékesítési ár |
Ft/t |
48 115 |
43 888 |
57 724 |
61 988 |
128,8 |
|
Önköltség |
Ft/t |
45 807 |
48 501 |
44 354 |
47 545 |
103,8 |
|
Jövedelem tartalom |
Ft/t |
2 308 |
-4 613 |
13 370 |
14 443 |
625,8 |
|
Termésátlag |
t/ha |
1,66 |
1,66 |
2,01 |
1,98 |
119.3 |
|
Költségfedezeti pont |
t/ha |
1,58 |
1,73 |
1,54 |
1,51 |
|
|
Repce | ||||||
|
Értékesítési ár |
Ft/t |
46 729 |
40 734 |
50 849 |
51 171 |
109,5 |
|
Önköltség |
Ft/t |
34 626 |
45 440 |
44 083 |
57 727 |
166,7 |
|
Jövedelem tartalom |
Ft/t |
12 103 |
-4 706 |
6 766 |
-6 556 |
|
|
Termésátlag |
t/ha |
2,07 |
1,67 |
2,19 |
1,53 |
73,9 |
|
Költségfedezeti pont |
t/ha |
1,53 |
1,76 |
1,90 |
1,70 |
|
Forrás: Agrárgazdasági Információk 2003. 6.szám alapján saját számítás
A napraforgónál a megfelelő értékesítési árnövekedés az elmúlt két évben már tisztességes jövedelemrealizálást eredményezett.
Ezzel szemben a repce jövedelem pozíciója nagymértékben romlott.
A költségfedezeti pont, amely megmutatja, hogy milyen termésátlag szükséges a termelési költség fedezetéhez. Reális képet ad évjáratonként és növényenként a kialakult eredmény pozitív illetve negatív megítéléséhez.
A versenyképesség fenntartásának, illetve fokozásának elsősorban a fejlesztési lehetőségekre kell összpontosítani, amelyeket nemesítési, üzemi és állami feladatokra lehet csoportosítani.
A termesztési célnak megfelelően kell a fajta nemesítési céljait meghatározni (kevés erukosav tartalmú és télállóbb, magasabb olajtartalmú fajták). Az érési egyenetlenségeket ki kell küszöbölni, ezáltal termésbiztonság növelhető, csökkenthető az évenkénti termésingadozás, javítható a jövedelmezőség. A tájegységre adaptált és gazdasági számításokon alapuló technológia (jó minőségû talajmunka, megfelelő tápanyag-gazdálkodás, minőségi vetőmag, integrált és méhkímélő növényvédelem, a betakarításmód és idő pontos meghatározása). Át kell venni és alkalmazniuk az EU olajvertikum szabályozási mechanizmusát (pl. kompenzációs térítés).
Fontos feladat még a lehető legkedvezőbb nagyságú, támogatható bázisterületek eléréséhez szükséges mûszaki és agrotechnikai feltételek fejlesztése. Törekedni kell, hogy a termelők között megindult polarizálódás, tőkeellátottság, szakmai tudás minél előbb kiegyenlítődjön.
Segíteni kell a földterület mûvelés szempontú koncentrálását, korszerû termelési feltételek kialakítását.
Erősíteni kell a termelőket tömörítő érdek-képviseleti szervezeteket. az EU követelményeknek megfelelő információs rendszer létrehozását.
A cikk szerzője: Dr. habil. Salamon Lajos
