Omega-3 zsírsavforrások előnyei gyakorlati megközelítésben – Tenyészsertések és malacok

Agro Napló
Az omega-3 (n-3) zsírsavak több tekintetben is pozitív hatással vannak a gazdasági haszonállatok teljesítményére és természetesen a humán fogyasztók egészségére is.

A nagy állatlétszámú sertéstelepeken a szaporodásbiológiai paraméterek és az állatok egészségi státuszának javítása jelentős mértékben befolyásolja a gazdaságossági eredményeket. Több kutatásban foglalkoztak már különböző omega-3 zsírsavforrások (pl. len-, hal- és algaolaj) felhasználási lehetőségeivel, de számos tudományos cikkben olyan alkalmazási és kipróbálási dózisokkal találkozunk, melyek gyakorlati relevanciája csak kevésbé értelmezhető. Ismeretterjesztő cikkünkben áttekintjük azokat az eredményeket, melyeket a sertéstelepi gyakorlatba is célszerű lehet átültetni.

A világ sertéstenyésztésének gyakorlatában jelenleg egyre szélesebb körben terjednek a nagy teljesítményre képes geno­típusok, melyeknél a fialási átlag, az élve született malacszám, a születési átlagsúly stb. tekintetében a korábbi időszakhoz képest jelentős előrelépést sikerült elérni. Ez azonban nem minden termelési paraméter esetében jelent realizálható előnyöket. Így pl. Danbred sertéseknél a közelmúlt adatai alapján az élve született malacszám az 5. életnapon 13,4 volt, ugyanakkor a választás előtti elhullás elérte a 15%-ot (Danbred Tenyésztőprogram 2019-2020-as adatok). Ismert tény, hogy a nagyobb alomlétszám kisebb születési élősúllyal párosul, ami a malacok életképességét és fejlődését is kedvezőtlenül érinti. Éppen ezért, a takarmányozással foglalkozó szakspecialisták a nagy teljesítményre képes tenyészsertéseknél számos, adott genotípusra adaptált ajánlást fogalmaznak meg, főként az energiaellátásra (NEs és MEs) és a fontosabb táplálóanyag-ellátásra (pl. ileálisan emészthető aminosavak) vonatkozóan. A tenyészkocák hiányos és ezzel ellentétben túlzott táplálóanyag-ellátásának szaporodásbiológiai negatívumai (pl. ovulációs zavarok, illetve korai embrióelhalás növekedése) ugyancsak jól ismertek (Mézes és Hausenblasz, 2009). Az energiaellátás megfelelő mértékű javítása a follikulusstimuláló hormon (FSH, tüszőérlelő hormon) és a luteinizáló hormon (LH) szekrécióját fokozza, melynek a tüszőnövekedésre és a progeszteron-termelésre van pozitív hatása. A receptúra-összeállítások során a takarmányozási szakemberek a hagyományos zsír- és olajforrásokat (pl. állati zsír, napraforgóolaj stb.) gyakran szerepeltetik a tenyészkocák takarmányadagjában, főleg a laktáció alatt. A zsírok a többi táplálóanyaghoz képest 2–2,5-szer több energiát tartalmaznak, így az energiabevitel hatékony eszközei. A legújabb irányelvek azonban olyan speciális, többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag olajforrások alkalmazását is javasolják, melyek az energiaellátás javítása mellett az élettani és szaporodásbiológiai folyamatokat is kedvezően befolyásolhatják. A korábbi javaslatokban ezen belül elsősorban a sertések szervezetében nem szintetizálódó esszenciális zsírsavak, a linolsav (C18:2n-6) és a linolénsav (C18:3n-3) szerepét emelik ki. Az esszenciális (nélkülözhetetlen) zsírsavak (C18:2 és C18:3) hiánya sertésben bőr- és emésztőszervi problémák formájában jelentkezik. A linolénsavból (C18:3) a szervezet által előállított többszörösen telítetlen zsírsavak (PUFAs) az eikozapentaénsav (C20:5n-3) és a dokozahexaénsav (C22:6n-3), melyek pl. az idegrendszer fejlődésében, az immunválaszkészség és antioxidáns státusz növelésében, valamint a szaporodásbiológiai folyamatokban játszanak kiemelt szerepet. Irodalmi adatokból ismert, hogy az omega-3 (n-3) zsírsavaknak gátló hatása van a PGF2α-szintézisre.

A DHA (C22:6n-3) prosztaglandin-H-szintetázra gyakorolt közvetlen gátló hatása szintén ismert. Az omega-6 és omega-3 zsírsavak luteolízisre (a sárgatest strukturális és funkcionális lebomlására) és embrióvédelemre
(a progeszterontermelés növelésén keresztül) gyakorolt hatását az 1. ábra szemlélteti.

Omega-6 és omega-3 zsírsavforrások

A sertéstakarmányozási kutatásokban használt fontosabb olajforrások zsírsavprofilját az 1. táblázatban foglaltuk össze.

A táblázat adataiból látható, hogy a növényi olajforrások (pl. napraforgó-, szója-, len- és repceolaj) inkább linolsav (C18:2n-6) és alfa-linolénsav (C18:3n-3) források, míg a halolaj és az algaolaj döntően hosszú szénláncú omega-3 zsírsavforrások (eikozapentaénsav-C20:5n-3 és dokozahexaénsav-C22:6n-3). Fontos hangsúlyozni, hogy az egyes halolajforrások EPA- és DHA-tartalma széles határok között mozog (EPA: 5,7–16,9%; DHA: 5,8–22,4%), így felhasználásuk előtt a zsírsavtartalmat célszerű zsírsavprofil vizsgálattal ellenőrizni.

Az omega-3 zsírsavak és -források mennyiségi javaslatai

A legfontosabb gyakorlati kérdés, hogy miért szükséges omega-3 zsírsavakkal is kiegészíteni a sertések (főleg a tenyészsertések és a malacok) takarmányreceptúráit. A világ vezető sertéstartó országaiban döntően gabona-extrahált szójadara illetve élelmiszeripari melléktermék alapú takarmányozást folytatnak, ahol a receptúrák omega-6 zsírsavakban (pl. linolsav) gazdagok, és az omega-6:omega-3 zsírsavarány a kívánatos 3-5:1 helyett inkább a 10-25:1-hez közelít. Így mindazok az előnyök, amit a hosszú szénláncú omega-3 zsírsavkiegészítés (EPA, DHA) során várunk (pl. korai embrióveszteség mérséklése, fiatal malacok kiegyensúlyozottabb növekedése és nyugodtabb viselkedése, ellenálló képesség javulása stb.), nem realizálódik a telepi körülmények között. További gondot jelent, hogy az irodalmi adatok eredményei azt mutatják, hogy az alfa-lino­lénsav források (pl. len- és szójaolaj) laktáció alatti nagyobb részarányú etetésével (10–15% a teljes értékű takarmánykeverékben) lehet csak pozitív hatást elérni, de azt sem minden esetben (Gunnarson és mtsai, 2009; De Quelen és mtsai, 2010). A megfelelő EPA- és DHA-tartalmú halolajforrások azonban már kisebb etetési dózis (1-2% a takarmánykeverékben) mellett is kedvezőbb hatásúnak bizonyulnak a választás előtti malac­elhullás csökkentésében és az átlagos élősúlyok javításában a napraforgó- és szójaolajhoz viszonyítva (Rooke és mtsai, 2001; Papadpoulos és mtsai, 2009).

Fontos kérdés az is, hogy melyik élettani szakaszban célszerű alacsonyabb, illetve emeltebb részarányban hosszú szénláncú omega-3 zsírsavakban gazdagabb takarmányozást folytatni. Az eddigi adatok azt jelzik, hogy főleg a laktáció alatt és a vemhesség első felében etetett EPA- és DHA-kiegészítés lehet pozitív hatású a tenyészsertések teljesítménymutatóira. Célszerű megemlíteni, hogy az EPA- és DHA-zsírsavakban gazdag halolajetetés hatására a laktáció alatt a kocatej omega-3 zsírsavtartalma sikeresen növelhető, ami az újszülött malacok fejlődésére ugyancsak pozitív hatású lehet. Ezt igazolták Roszkos és mtsai (2020) vizsgálatai, akik a kontroll napraforgóolaj (

A cikk szerzője: Dr. Bázár György

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?
AgroNapló  |  2024. július 13. 14:03