A Flavo Plant gyümölcsösökben történő alkalmazása kapcsán tapasztalt, a virágok és terméskezdemények jobb fagytűrésében megjelenő hatásáról már korábban is beszámoltunk. Az általános technológiai javaslatunkba foglalt, színes bimbós állapotban, majd teljes virágzásban történő kezelések célja elsősorban a különböző kórokozók elleni védekezés támogatása, továbbá a kötődés biztonságának javítása volt. Preventív, kondicionáló jellegű felhasználásán azonban részben túlmutat a 2020 évi tavaszi fagyok kapcsán egyes termelőknél elvégzett kezelések eredménye. Például Egerben 12 hektáros kajsziültetvényben teljes virágzásban bekövetkező –2, –4 °C fokos egymást követő 2 reggelre jelentkező fagyhatást követően került sor Flavo Plantos kezelésre. Mivel a sziromlevelek 50–60%-a elbarnult, többen reménytelennek ítélték a helyzetet, ennek ellenére a termelők közül néhányan a kezelés mellett döntöttek, – ma már tudjuk – helyesen. A kezelt ültetvényrészeken kb. 6,5–7 t/ha gyümölcs termett, míg az ültetvény kezeletlen részeiről érdemi termést nem tudtak betakarítani.

Bennünket is meglepett a markáns tavaszi fagyok után elvégzett kezelések pozitív hatása. Mégis mi az oka annak, hogy a fagyhatás ellenére a Flavo Planttal kezelt ültetvényrészeken elfogadható termés képződik, míg a kezeletlen fák elrúgják a terméskezdeményeket?

A kényszernyugalmi időszakban bekövetkező felmelegedések, lehűlések váltakozása igénybe veszi a virágzásra készülő rügyek tartalékait. Ebben az időszakban – mivel nincs zöldfelület – csak raktározott szénhidrátokból gazdálkodhat a növény. A felmelegedés hatására a fiziológiás folyamatok beindulnak, majd a fagyok miatt blokkolódnak. Ez a jelenség a tavasz folyamán többször is ismétlődhet, melynek hatására csökken a szöveti nedv koncentráltsága. Így a virágzás kezdeti időszakában bekövetkező fagyok kártételére fokozottan érzékenyek az ilyen állományok.

A Flavo Plant egyik fő alkotója a fahéj és a belőle kinyert fahéjsav. Ez az egyszerű karbonsav prekurzora összetettebb karbonsavaknak, illetve egyéb magas biológiai aktivitású anyagcsere terméknek (fenoloidok) is. A karbonsavak fontos szerepet játszanak a kálium, magnézium és más ásványi anyagok növényben történő szállításában és kedvezőbb eloszlásának elősegítésében.

A megfelelő ionkoncentráció pedig fokozza a fagyhatással szembeni ellenálló képességet.

Nyilvánvalóan a gyakorlati fagyvédelem szempontjából kicsi jelentőséggel bír egy ilyen technológiai elem. Ám amint a fenti példa, vagy akár a 2017-es áprilisi hóeséssel sújtott almaültetvényben mért adatok mutatják (30%-kal kevesebb hulló alma tisztuló hullásnál a kezeletlen kontrollhoz képest): a Flavo Plant kritikus fenológiai állapotban bekövetkező, az anyagcsere-folyamatokat blokkoló, nehezítő hideghatás esetén segíthet a termés jelentős részének megmentésében.

A cikkben szélsőséges eseteket kiragadva hivatkoztam egy-egy stresszhatást követően elvégzett Flavo Plant kezelés eredményére. Ezek ad hoc kezelések voltak. Célravezetőbb, ha tervezetten kerül a technológiába a készítmény, így ugyanis költséghatékonyabb felhasználást valósíthat meg a termelő. Ez alatt azt értem, hogy a színes bimbós fenológiában és virágzásban egyébként is elvégzésre kerülő növényvédelmi kezelésekkel egy menetben célszerű kijuttatni a Flavo Plant 0,2%-os oldatát. Ezáltal külön kezelés nélkül biztosítjuk a fagyhatással szembeni jobb kondíciót, továbbá a készítményben található flavonoidok specifikus gomba- és baktériumölő képessége fokozza a kémiai védekezés eredményességét. Független szabványosított kísérleti kiértékelések bizonyítják, hogy ezen a területen a virágokon keresztül bekövetkező elsődleges fertőzések mértékét meghatározó módon csökkenteni tudjuk. 

A Flavo Plant citrusfélék olajainak köszönhetően biztosítja a megfelelő tapadást, felszívódást. Éppen ezért elégséges a kémiai készítmények alsó dózisát alkalmazni, a detergens hatású készítmény alkalmazása tilos!

Virágzást követően is javasolt a termék alkalmazása főszabály szerint 14 napos fordulóközönként. A Flavo Plant egyes gyümölcsfajok növényvédelmi technológiába illesztésével kapcsolatban forduljon szaktanácsadóinkhoz.

Részletes információkért keresse kollégáinkat:

GOMBOS GERGELY kertészmérnök, gergo@arravis.hu, +36 30 785 5276
SZŐKE TAMÁS okl. agrármérnök, tamas@arravis.hu, +36 30 944 9552

A cikk szerzője: Gombos Gergely