2024. június 25. kedd Vilmos

Növényvédelmi körkép a szántóföldi növénytermesztésben

Agro Napló
Aszály – fagykár – tápanyaghiány! Ezekkel a szavakkal jellemezhető leginkább az idei tavasz, amelyek már több esetben visszafordíthatatlan terméscsökkenést okoznak a termelőknek. Ezek az abiotikus környezeti tényezők kiszámíthatatlan módon befolyásolták – és jeleneleg is meghatározzák –, valamint felülírták az eddig megszokott növényvédelmi teendőket. Jelen szemlecikk tárgya és célja, hogy a fontosabb növénykultúrákra bontva az eddig bekövetkezett és várható biotikus és abiotikus tényezők függvényében összefoglaló növényvédelmi tájékoztatást biztosítson a szántóföldi növénytermesztőknek.

Dr. Varga Zsolt

Növényvédelmi kérdéseket tekintve milyen tényezőket szükséges jelenleg figyelembe vennünk?

  • A mögöttünk hagyott ősz csapadékos, ugyanakkor nagyon enyhe volt. Több évre visszatekintve ugyanez mondható el a téli időjárásról, gyakorlatilag a március végén – főként az ország nyugati részében – érkezett pár cm-es hótakarón kívül az egész tél hó- és tartós fagyoktól mentes volt (több helyen az őszi csapadékos periódus miatt a kalászosokban tervezett őszi gyomirtásokat januárban és februárban kivitelezték). Ez az állapot rendkívül meghatározza a növényvédelmi teendőket, ugyanis a károsító szervezetek (gyomok, kártevők, kórokozók) szinte károsodás nélkül teleltek és a megfelelő környezeti feltételek esetén komoly kihívást jelenthetnek a növényvédelemnek.
  • A későn érkezett áprilisi tartós fagyok (helyenként –7–8 °C) óriási kárt okoztak elsősorban a gyümölcstermesztésben, de a virágzás előtt álló repceállományokban és kalászos gabonákban is komoly stresszt jelentettek a növényeknek.
  • A jelenlegi helyzetet alapvetően meghatározó vízhiánynak drasztikus következményei lehetnek, amely nemcsak a termesztett növények élettani és biológiai tevékenységét befolyásolja, hanem a károsítók alkalmazkodóképességét és életmódját is meghatározza. Az őszi növények aszálystressze mellé sok esetben a ‘porba' vetett kukorica- és napraforgótáblák párosulnak. Egy-két héten belül a szántóföldi ‘élet' normalizálódásához elengedhetetlen lenne 30–40 mm csapadék érkezése (több régióban ez már most késő és sajnos a hosszú távú előrejelzés sem biztató).
  • Tovább folytatódik az EU növényvő szer hatóanyagokat érintő szabályozása, amelynek során a növényvédelmet meghatározó hatóanyagokat veszítünk el. A teljesség igénye nélkül egy-két példát és annak következményeit érintve:
    • az őszi vetésű növények esetében sem megengedett a neonikotinoid tartalmú csávázószerek alkalmazása, amely az enyhe őszi periódusoknak köszönhetően abszolút következménye a vírusvektorok (levéltetvek, kabócák) felszaporodása, így a vírusok, fitoplazmák által okozott betegségek tömegesebb előfordulása;
    • a klórpirifosz hatóanyag elvesztése több kártevő faj elleni eredményes védekezést kérdőjelezi meg, kiemelt problémát okozva a talajfertőtlenítési szegmensben, figyelmbe véve az utóbbi időszakban szintén tapasztalt drótféreg populációk jelentős mértékű felszaporodását;
    • a visszavont diquat-dibromid hatóanyaggal a Nébih által kiadott szükséghelyzeti határozat értelmében még az idei évben élhet a növénytermesztők egy szűk köre, azonban ezt követően komoly űr keletkezik a repce- és napraforgó kultúrák állományszárítását illetően;
    • több meghatározó gombaölő hatóanyag/hatóanyagcsoport (triazol származékok szabályozása), vagy a klórtalonil visszavonása jelentős és pótolhatatlan hatást gyakorol a hatékony védekezési technológiák megvalósítására.

    Természetesen a felsoroltakat számos példával lehetne folytatni, azonban mindezek függvényében tekintsük át az előttünk álló időszak azon fontosabb momentumait, amelyek várható növényvédelmi kihívások elé állíthatnak bennünket.

    Őszi káposztarepce: a cikk írásának pillanatában a repcetáblák teljes virágzásban várják a csapadék megérkezését. Az oldalhajtások erőteljes növekedéséhez és a meghatározó becőtömeg kialakulásához ez alapvető kritérium. Az állományokban tapasztalni lehet már a repcebecő-ormányos (Ceutorhynchus obstrictus) tömeges megjelenését. A kártevőt a virágzásban elvégzett gombaölő védekezéssel egy menetben kijuttatott rovarölő szerrel megfelelő hatékonysággal tudjuk kezelni. Ez a kezelés megoldást biztosíthat a szintén betelepülő repcebecő-gubacsszúnyog (Dasineura brassicae) imágók gyérítésére, ugyanis ne feledkezzünk meg arról, hogy az említett kártevők által okozott tüneti megjelenéssel (becőkben nyüvekkel, vagy kukac és nyű együtt) és károsítással az elmúlt évjáratokban fokozottabban találkoztunk (1. kép).

    1. kép: Repcebecő-gubacsszúnyog károsításának tünete (Fotó: Varga Zs. 2018.05.16.)

    Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy időjárási viszonyoktól függetlenül a fővirágzásban ne hagyjuk ki a gombaölő szeres védekezést, ugyanis egy váratlanul érkező csapadékosabb periódus a májusi időszakban nagyon kedvezhet a fómás szárrák (Phoma lingam) és a fehérpenészes rothadás (Sclerotinia sclerotiorum) fellépésének. Ha a május csapadékosabb és ez magas napközbeni hőmérséklettel párosul, fokozottabb az esélye a szklerotínia száralapi fertőzés okozta károsításnak. Ha a zöld becőtömegben a becők idő előtti kifehéredését tapasztaljuk (2. kép), a szár alsó-középső részén biztosan megtaláljuk a koraérés tüneteiért felelős kórokozó gombát. Az állományszárítási lehetőségek beszűkülésével a betakarítandó termés megóvása érdekében érdemes alkalmazni a becőragasztó technológiákat.

    2. kép: Permetezési hibából adódó súlyos szklerotínia fertőzés okozta becők kivilágosodása (Fotó: Varga Zs. 2013. 06. 12.)

    Őszi kalászosok: az aszály és ennek következtében kialakult tápanyaghiány az elsőrendű probléma a kalászosokban (3. kép). Ezt az élettani stresszt fokozta a megérkezett fagy, amely azonban átmenetileg mérsékelte a telelőhelyről megindult vetésfehérítő (Oulema spp.) imágók betelepedését.

    3. kép: Vízhiány miatt jelentkező szárazságstressz és élettani tünetek őszi búzában (Fotó: Varga Zs. 2020.04.07.)

    A termelők mindent elkövetnek, hogy ezt az átmeneti aszálystresszt enyhítsék (folyékony tápanyag-utánpótlás, kondicionálás), azonban ez több régióban már láthatóan visszafordíthatatlan károkat okozott. Ennek ellenére a kalászos állományokat meg kell védeni a most tömegesen betelepülő vetésfehérító bogarak ellen (emlékezzünk a 2017-es erős gradációra).
    A védekezés hatékonyságát emeli, ha megfelelő időben az imágók ellen permetezünk, megelőzve ezzel a tömeges peterakás időszakát.

    Másik fontos szempont, hogy az előttünk álló időszakban biztosan megérkezik egy csapadékos periódus (az időjárás hektikusságát tekintve ez hirtelen nagyobb mennyiségű csapadék is lehet), amely kedvezni fog a kórokozók felszaporodásának. Minden évben találkozhatunk technológiai hibákkal, amelyek teret engednek egy-egy kórokozó erőteljesebb fellépésének. A hőmérséklet emelkedésével és megfelelő nedvességtartalom esetén a vörösrozsda (Puccinia triticina) az érzékeny fajták esetében gyors felszaporodásra képes. Az őszi búza állományokban a felső levélemeletek és kalász védelme a kalászfuzáriózis (Fusarium spp.) (4. kép) ellen 'megkövetelt' technológiai elem.

    4. kép: A kalászfuzáriózis jelentős mennyiségi és minőségi kárt okozhat (Fotó: Varga Zs. 2015.06.26.)

    Kapás kultúrák (napraforgó, kukorica): a napraforgó és kukorica vetése szintén a száraz időszakban valósult meg, azonban előnye volt azoknak a termelőknek, akik időben és jó minőségben zárták a talajaikat, így ott az elvetett magok csírázását a magágyban lévő nedvesség segíteni tudta. Mindkét kultúra esetében az idei évben a következők miatt a gyomirtást látom szakmai kihívásnak: az elvégzett preemergens kezelések a magról kelő gyomok ellen biztosítanak hatékony megoldást, ugyanakkor kérdés, hogy a megfelelő hatáshoz megérkezik-e a megfelelő mennyiségű bemosó csapadék? A területeken a szárazság miatt már most érzékelhető az évelő gyomok erőteljesebb megjelenése (pl. mezei acat). Ezt a problémát már csak posztemergens kezeléssel tudjuk korrigálni, amelynek eredményességét a napraforgónál a területre vetett hibrid típusa (imidazolinon vagy Express toleráns) jelentősen meghatározza. A kukorica esetében fontos a területre adaptált megfelelő gyomitó szer kiválasztása és az időben, technológiai előírásoknak megfelelően elvégzett gyomirtások kivitelezése. Fontos szempont, hogy a posztemergensen kijuttatott hatónyagoknak legyen idejük és lehetőségük a gyomnövényekbe felszívódni (hatásfokozók szerepe, kijuttatást követően 6–8 órán belül ne ázzon meg), ugyanis ellenkező esetben a megfelelő és elvárt hatékonyság elmarad.

    A két kultúra esetében szükséges felhívni a figyelmet a talajlakó kártevők elleni hatékony védelemre. A hőmérséklet emelkedéssel és egy kiadósabb csapadékkal fokozódhat a drótférgek által okozott károsítások mértéke. Ezek tüneti megjelenését napraforgó és kukorica állományokban május végén, június elején tapasztalhatjuk (5. kép). Sajnos ebben az időszakban – ha nem alkalmaztunk hatékony talajfertőtlenítési eljárást –, már megfelelő védekezési lehetőség nincs a kezünkben. Idei évben korán tapasztaltuk a kukoricabarkó (Tanymecus dilaticollis) megjelenését és természetesen jelen pillanatban még nem tudhatjuk, hogy milyen mértékű gradációra számíthatunk a kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) és a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis), gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera) esetében. Ezeket a kártevőket folyamatos szignalizációval fontos nyomon követni és a fertőzések függvényében a megfelelő védekezési eljárásokat elvégezni.

    5. kép: A drótféreg károsításának tünete (Fotó: Varga Zs. 2019.06.04.)

    Szója: a cikk olvasásakor a szója vetésén is túl vagyunk, amely termesztésének sikerét szintén a gyomirtás eredményessége határozza meg. A preemergens gyomirtások megfelelő mennyiségű bemosó csapadék mellett konkurenciamentes kezdeti növekedést biztosítanak a szójának. A későbbi állománykezelések esetében problémát okozhat a kultúrgyomként megjelenő – gyomirtó szer hatóanyagokra toleráns – árvakelésű napraforgó. Ebben az esetben fontos és kiemelt jelentőségű a bentazon hatóanyag alkalmazása, de kritérium, hogy a gyomirtásokat a gyomnövények minél kisebb fenológiai stádiumában végezzük el.

    A szója betegségei (baktériumos levélfoltosság, szójaperonoszpóra, szklerotínia) nedvesebb évjáratban okozhatnak kihívást, ebben az esetben némi korlátot jelent az engedélyezett készítmények szűk választéka (főként réztartalmú gombabölő szerek).

    Fontos említést tennünk a tavalyi évben meglepetést és ugyanakkor nem kis kihívást jelentő bogáncslepke (Vanessa cardui) szójában történő fokozott kártételéről (6. kép).

    6. kép: A bogáncslepke károsítása és szövedéke szóján (Fotó: Varga Zs. 2019.06.24.)

    A kártevő Dél-Európából érkezik hazánkba és évjárattól függően 2-3 nemzedéke fejlődik ki (polifág, gyomnövényeken, pl. mezei acat is károsít). Az idei évben is már júniusban érdemes figyelni a szójatáblákat és szükség esetén az erre a célra engedélyezett készítményekkel a védekezést el kell végezni.

    Összefoglaló javaslatok:

    • a növényvédelmet évekre visszamenően meghatározza a klimatikus tényezők erőteljes változása. Az enyhe őszi és téli periódusok folyamatosan kedveznek a károsító szervezeteknek, amely hatásaként új kártevő és kórokozó fajok megjelenését és azok dominancia viszonyainak megváltozását tapasztalhatjuk;
    • az idei tavaszi időjárásnak már tényszerűen negatív következményei lesznek a termelésben, de ebben az időszakban is próbáljuk a növényeket átsegíteni a stresszes periódusokon, alkalmazzuk a folyékony technológiai megoldásokat és növénykondicionálási lehetőségeket;
    • a károsító szervezetek megfigyelésére alkalmazzunk folyamatos előrejelzéseket és kövessük nyomon az időjárás-előrejelzési rendszereket, ezekhez alkalmazkodva döntsünk és válasszunk a technológiai kivitelezésről és a megfelelő hatékonyságú készítmények alkalmazásáról;
    • ne becsüljük alá a környezeti- és agrotechnikai tényezőket és ne 'spóroljunk' egy technológiai elem kihagyásán, ugyanis kedvező feltételek esetén egy betegség vagy kártevő fellépése beláthatatlan gazdasági kár előidézésére lehet képes.

     

    Dr. Varga Zsolt
    növényvédelmi szaktanácsadó

    A cikk szerzője: Dr. Varga Zsolt

    Címlapkép: Getty Images
    NEKED AJÁNLJUK
    Hikari – válasz a magas energiaárakra

    Hikari – válasz a magas energiaárakra

    Hazánkban a napraforgót és a repcét deszikkálják a termelők a legnagyobb felületen. A napraforgót a vetésterület kb. 30–40%-án, időjárástól függően, k...

    CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
    KONFERENCIA
    AgroFuture 2024
    Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
    AgroFood 2024
    Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
    Vállalati Energiamenedzsment 2024
    Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
    Agrárium 2024
    Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
    EZT OLVASTAD MÁR?