Vizsgálataink hazai körülmények között mutatják meg a különböző nemesítésekben rejlő erélyeket, kórtani tulajdonságokat és terméspotenciált, hogy könnyebb legyen a fajtaválasztás
Termelni ma már nem egyszerű: a bizonytalanság szinte mindenütt jelen van – nemcsak a gazdaságban és a mindennapokban, de a kalászosok termesztésében is
Befejeződtek az őszi vetési munkálatok Magyarországon, a gazdáknak egyelőre nincs okuk a panaszra.
A legfrissebb előrejelzés szerint növekvő búzatermelés és átalakuló vetésszerkezet várható Ukrajnában jövőre.
Az őszi vetésű növényeknél a tervezett terület közel felén már végeztek a vetési munkálatokkal.
Megjelent az Agro Napló szeptemberi száma.
Őszi búza vetőmagjaink idén is jól fogynak, ezért szeretnénk rövid áttekintést adni a még elérhető fajtáinkról
Az IKR Agrár Kft. bemutatja saját kísérleti eredményeit és ismerteti az azokhoz kapcsolódó tapasztalatokat
Komoly problémát jelent a szárazság az őszi vetésű gabonafélék vetésterületén Ukrajnában.
Bár az országos terméshozamok általában jók lettek, a minőség terén korántsem ilyen fényes a helyzet.
A jelentések szerint elegendő őszi kalászos vetőmag áll a gazdálkodók rendelkezésére.
A Limagrain kalászos gabona nemesítése a világ öt kontinensén található kutatóállomások hálózatának köszönhetően képes a különböző élelmiszer-ipari igényeknek megfelelő fajták előállítására.
A csapadékosabb régiókban a profi termelők 8 tonnát is tudtak hozni idén, de a javítóbúzát nagyítóval kell keresni.
Jelentősen nőtt a kukorica vetésterülete Franciaországban a tavaszi vetésre való áttérés miatt.
A pockok mellett az enyhe és csapadékos tél is okozott problémákat az őszi vetésű gabonáknál.
Az ukrán szakminisztérium szerint az időjárás a 2024-es, több mint 4 millió hektárnyi őszibúza-vetésnek csak elenyésző hányadát károsította.
A rendkívül csapadékos őszi időjárás elmaradt kezeléseket hagyott maga mögött a kalászosokban, ennek következtében elhúzódó tavaszi gyomkelésre kell számítanunk.
Ukrajnában ugyanakkora területet terveznek bevetni 2024 tavaszán, mint egy évvel korábban.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
