Miért az őszi vetés?

Natur Rhizo kijuttatása vetés előtt

A tavaszi borsót tönkreteheti az aszály. Ha virágzáskor hőhullám jön, gyenge a megtermékenyülés és a hüvelykötés; a levéltetű miatt előre kell hozni a vetést; az állomány betakarítás előtt megdőlhet; a beérett hüvely pedig melegben felnyílik, a szem pereg.

Az őszi borsó a téli nedvességet hasznosítja. A virágzás a nyári hőség előtt lezajlik, az állomány korábban érik, ezért az aszályos hetek már a betakarítás után jönnek. Ősszel kel és gyökerezik, a gyökérgümők a fagyok előtt kialakulnak, így tavasszal kész gyökérrendszer indítja a növekedést.

A gümőképződésnek tehát még a fagyok előtt el kell indulnia. A gümőket a Rhizobium leguminosarum alakítja ki, ennek a baktériumnak a mennyisége pedig táblánként más és más: hosszú pillangósmentes vetésforgó, savanyú kémhatás vagy tömörödés után kevés marad belőle. Talajoltással a szimbionta törzsek a tábla előéletétől függetlenül ott vannak a vetőágyban.

Natur Rhizo – mi kerül a talajba?

Natur Agro - Natur Rhizo

Hat baktérium, két gomba. A Rhizobium leguminosarum a borsó, a lóbab és a lencse szimbiontája, a gyökérgümőkben köti a levegő nitrogénjét. A Bradyrhizobium japonicum a szója szimbiontája: aki borsót és szóját is vet, ugyanazzal a készítménnyel oltja mindkettőt. Az Azotobacter chroococcum és a Bacillus megaterium szabadon élő nitrogénkötést és foszformobilizálást végez a gyökérzónában, a Paenibacillus polymyxa és a Cellvibrio flavescens a talajéletet és a szerves maradványok bontását segíti. A Gombaadalék Trichoderma asperellum és Phanerochaete chrysosporium törzsei biokontroll hatásúak a talajlakó kórokozókkal, köztük a Sclerotinia és a Fusarium fajokkal szemben.

Saját üvegházi kísérlet – 2026 tavasz

Natur Agro üvegházi borsókísérlet

Kísérleti üzletágunk februárban vetett borsót, 10-10 cserépben: a kontroll nem kapott semmit, a kezelt cserepek ültetéskor 4+1 arányú Natur Rhizo talajoltást kaptak. Az április végétől a május végi felszámolásig tartó szedések összesített eredménye 10-10 növényre:

Az oltott növények több hüvelyt kötöttek, egy hüvely átlagos tömege viszont nem változott, a többlet tehát a kötésből származik. A cserepes kísérlet a talajoltás hatását tiszta közegben mutatja; szántóföldön az eredmény a tábla saját Rhizobium-készletétől, a pH-tól és a vetésidőtől is függ. A pillangós talajoltás szántóföldi nagyságrendjét a babos és a szójás üzemi kísérleteink jelzik: a Bonduelle-lel közös látóképi babkísérletben 2,0 t/ha helyett 2,4 t/ha termett (+20%), az iregszemcsei szóján 1,98 t/ha helyett 2,23 t/ha (+12,6%).

A kísérlet részletei, a technológiai lépések és a gyakori kérdések a borsóoldalunkon: https://naturah.hu/borso

• Ajánlatot kérek a területemre

Facebook - Instagram - Webshop

_{Fotók, táblázat forrása: Natur Agro Hungária Kft.}

(x)