Az előző héten csütörtökön, pénteken és szombaton sokfelé, vasárnap és ezen a héten kedden néhol, szerdán a keleti országrészben többfelé alakultak ki záporok, zivatarok hazánk területén. A lehullott csapadék mennyisége azonban inkább csak az ország középső részén haladta meg a 10, helyenként a 20 mm-t, nagy területen 5 mm alatt maradt, vagy egyáltalán semmi nem esett (1. ábra). Azonban pont ott, az Alföld középső részein esett több, ahol a legnagyobb szükség volt rá. Tegnap a heves zivatarokat helyenként károkozó szélvihar is kísérte (2. ábra). Az augusztus eleji záporokkal, zivatarokkal együtt az elmúlt 30 nap csapadékösszege az ország nagyobb részén még így is többletet mutat, számottevő hiány az átlaghoz képest kisebb-nagyobb foltokban az Alföldön és Baranya déli részén van (3. ábra). A talaj felső 20 cm-es rétege még az ország nagyobb részén tartalmaz nedvességet, de gyorsan szárad (4. ábra). A mélyebb rétegek már nem mutatnak ilyen kedvező képet, az Alföld jelentős részén kritikus közelien (40%) száraz a talaj (5. ábra). Aszályos területek is az Alföldön fordulnak elő (6. ábra). A 20-a körül szokásos lehűlés idén nem érkezett meg, helyette hőhullám tart, a hőmérséklet csúcsértéke többnyire 30, egyes napokon helyenként 35 Celsius fok fölött alakult a múlt hét közepe óta (7. ábra) – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) agrometeorológiai jelentésében, melyet az Agro Napló is megkapott.
A kukorica sokfelé igen szépen fejlett, jellemzően még szép zöldek az állományok, melyek egyre többfelé a viaszérés állapotában járnak. Augusztus első hetének bőséges csapadéka országszerte igen jót tett a növényeknek, többnyire még mindig az akkor lehullott esőből táplálkoznak. Ha van nedvesség a talajban, akkor a kukorica bírja, sőt szereti a meleget. Miskolc környékén egyes táblákon sok éve nem volt ilyen szép a kukorica (8. és 9. ábra). A napraforgó a citromérés állapotában van, erre is jellemzőek a jól fejlett állományok (10. ábra).
A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink augusztus első felére vonatkozó állapotot mutatják. Ebben az időszakban már csökken az index értéke, a nyári növények zöld tömege veszít mennyiségéből, miközben a tarlók a hónap eleji esők hatására sokfelé kizöldültek. Az anomália térképen a vörös foltok (ahol a sokéves átlagnál alacsonyabb az index értéke) egyik oka a vetésforgóban keresendő, nagyobb volt az őszi vetések vetésterülete, a másik pedig az, hogy az Alföld déli és középső területein sokfelé kevés csapadék hullott július végéig, és ezt megsínylette a vegetáció is (11. ábra). Az ország nagy részén azonban még mindig nagyobb a zöld tömeg mennyisége az ilyenkor szokásosnál.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1130 és 1300 foknap között alakul, az alacsonyabb értékek északon és nyugaton, a magasabbak délkeleten vannak, az országon belüli különbség továbbra is növekszik (12. ábra). Az összegzés kezdete óta folyamatos elmaradásban van a hőösszeg: a tavalyi évhez képest mintegy 100-150 foknap a hiány, a sokéves átlaghoz képest pedig 10-60 foknap. Ez utóbbi eltérés az elmúlt napokban egyre csökkent. Mindez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai pár nappal később következnek be a szokásosnál.
A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon[*] (13. és 14. ábra). A tavalyi évhez hasonlóan az idén is késve kezdődött a kukorica vetése. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talaj hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. A talajnedvesség kedvezően alakult még a vetés kezdeti időszakában, április közepétől azonban főként az Alföldön többfelé kevesebb csapadék hullott az ilyenkor szokásosnál, és május első dekádjában is kevesebb eső öntözte a friss vetést az optimálisnál. Így a felső talajréteg, ahonnan a kukorica ilyenkor a nedvességet gyűjti, elsősorban az Alföldön kiszáradt. A hónap közepén érkezett bőséges csapadék azonban pótolta nedvességet, a növények fejlődése optimálisan alakult, de északkeleten, ahol kevesebb esett, május végére ismét szárazzá vált a talaj. Június elején éppen időben érkezett az újabb csapadék, hogy megszüntesse a Tiszántúl északi felén kialakulóban lévő aszályt, majd a hónap utolsó dekádjában is országszerte záporok öntözték az állományokat. Július első két dekádjában is a záporos csapadékforma volt a jellemző, foltokban nagyobb mennyiség is leesett, míg az Alföld nagy része, valamint Budapest és Mosonmagyaróvár környéke egyre szárazabbá vált. Július végén több hullámban kiterjedt zivatarrendszerek okoztak nagy területen jelentős csapadékot, de az ország középső része ebből kimaradt, így arrafelé a hónap végére aszályos körülmények alakultak ki, míg a Dunántúl nyugati részén vízbőség volt. Augusztus első hetében országszerte bőséges csapadék hullott, ami különösen az alföldi állományoknak jött jókor. Augusztus második, harmadik és negyedik hete csak elszórt záporokat hozott, azonban a nedvesség a talajban a legtöbb helyen kitartott. A tenyészidőszak eddig eltelt részében hazánk nagyobb részén az optimális körül alakult az összegzett csapadék, az Alföld középső részén és a Tiszántúlon volt elmaradás, mely jelenleg 60-100 mm között alakul.
A hőmérséklet áprilisban, májusban és júniusban is gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, így jelenleg az összegzett hőösszeg jócskán elmarad az optimálistól azzal együtt is, hogy júliusban az átlagosnál melegebb volt az idő, augusztus első dekádja azonban ismét hűvös időjárást hozott.
A folytatásban egyelőre marad a kánikula, a jövő hét elejétől közelíti meg térségünket, illetve lassul le a határainknál egy változást hozó frontrendszer. Addig csak elvétve, majd hétfő estétől már többfelé várhatók záporok, zivatarok. Területi átlagban jelentősebb csapadék keddtől érkezhet, de ebben még igen nagy a bizonytalanság. Keddig tehát a talaj tovább szárad, az Alföldön az aszályos területek növekedése várható. A hőmérséklet hétfőig nem változik számottevően, marad a kánikula: napközben többnyire 32-38 fokig forrósodik a levegő. A jelenlegi számítások szerint keddtől kezd majd mérséklődni a hőség, előbb északnyugaton, majd a hét közepére délkeleten is, de komoly lehűlés nem valószínű.
(Forrás: OMSZ)
Kövesse napról-napra az agrometeorológiai elemzéseket az Agro Napló főoldalán: www.agronaplo.hu!
[*] A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
