Az élelmiszerekben és a takarmányokban a linolsav (C18:2, n-6) és az α-linolénsav (C18:3, n-3) a leggyakrabban előforduló n-6 és n-3 zsírsavak. Mind az n-3 α-linolénsav, mind az n-6 linolsav esszenciális zsírsavak, melyeket a táplálékkal lehet csak felvenni. Ezek elégtelen bevitele súlyos egészségügyi problémákat okozhat (pl. bőrirritáció, agy- és retinafejlődési rendellenességek stb.).
E zsírsavak a szervezetben sokféle szerepet töltenek be: befolyásolják a zsírsav-anyagcserét, és fontos alkotóelemei a sejtmembránnak. Az α-linolénsav és a linolsav hormonszerű tulajdonságokkal bíró eikozanoidok prekurzoraiként funkcionálnak. A linolsav és az α-linolénsav deszaturációval és elongációval egyéb fontos, többszörösen telítetlen zsírsavvá alakulnak át; a linolsavból arachidonsav (C20:4), míg a linolénsavból eikozapentaénsav (C20:5, EPA) és dokozahexaénsav (C22:6, DHA) képződik. Az α-linolénsav a szérum koleszterinszintet, míg az eikozapentaénsav a trigliceridek szintjét csökkenti, és az eikozanoid-szintézis prekurzoraként játszik jelentős szerepet. Az n-3 zsírsavak elégséges bevitele csökkenti a terhesség alatti magas vérnyomást és a koraszülések előfordulási gyakoriságát, míg a dokozahexaénsav (DHA) magzati korban fontos faktora az agy és a retina normális fejlődésének.
Egy további fontos zsírsavcsoport tagjai, amelyek szerkezeti felépítésüket tekintve inkább az n-6, de élettani hatásukat tekintve az n-3 zsírsavakhoz hasonlíthatók, a konjugált linolsavak (angol rövidítésben: CLA). A konjugált linolsavak a linolsavnak (C18:2, n-6) olyan szerkezeti- és geometriai izomerei, amelyek a linolsavval szemben nem izolált, hanem konjugált helyzetben tartalmaznak két kettős kötést. A leggyakoribb természetben előforduló CLA-izomer a cisz-9,transz-11-C18:2 módosulat, de ezen kívül mintegy 20-féle CLA-izomert különböztetünk meg. Mivel a konjugált linolsavak a kérődző állatok bendőjében, mikrobiális anyagcsere eredményeként termelődnek, ezért a humán táplálkozásban a konjugált linolsavak elsődleges forrását a kérődzők tejéből készült élelmiszerek jelentik (pl. sajt, vaj, zsíros túró).
Amíg az optimális n-6/n-3 zsírsavarány kb. 3–5:1, addig a mai amerikai és európai típusú étrendben ez 10:1 vagy akár a 30:1 arányt is elérhet. Éppen ezért fontos lehet olyan élelmiszerek fejlesztése, amelyekben n-3 zsírsavak nagyobb részarányban fordulnak elő. Ennek egyik lehetősége például az n-3 zsírsavakban gazdag tej és tejtermékek előállítása, mivel ezek a szokásos táplálkozás integráns részét képezik.
A tehéntej zsírsavprofiljának javítása
A rendelkezésre álló irodalmi adatok szerint a tejelő tehenek takarmányadagjában alkalmazott zsírforrások és -készítmények
(pl. full-fat magvak, Ca-szappanok, hidrogénezett zsírok, natúr olajok stb.) nemcsak a tehenek tejtermelését, hanem a tej táplálóanyag tartalmát, illetve a tejzsír zsírsavösszetételét is befolyásolják. Abban az esetben, ha a tejzsír összetételét a humánegészségügyi igényekhez szeretnénk közelíteni, akkor célzottan kell használnunk n-3 zsírsavforrásokat önállóan, vagy kombináltan a tejelő tehenek takarmányadagjában. Számos lehetőség van a gyakorlatban, amellyel a tej többszörösen telítetlen zsírsavtartalmát (PUFA-zsírsavak) hatékonyan lehet növelni, és ezek mindegyikét úgy kell tekinteni, mint egy lehetséges út a végcélunk eléréséhez. Ezen megoldások közé tartozik pl. az extrudált lenmagdara, a bendővédett lenolaj, a fizikai/kémiai/kombinált eljárásokkal bendővédetté tett full-fat szója, a bendővédett (vagy mikrokapszulázott) halolaj és a speciális n-3 zsírsavakban gazdag algakészítmények tejelő tehenek takarmányozásában történő alkalmazása.
Az olajforrások közül a tej zsírsavösszetételének kedvező irányba történő módosítására alkalmas lehet a bendővédett/kapszulázott halolaj. Ennek oka, hogy a halolajok nagy koncentrációban tartalmaznak olyan n-3 zsírsavakat (pl. eikozapentaénsav, EPA, C20:5; dokozahexaénsav, DHA, C22:6), amelyek pozitív humánegészségügyi hatásúak. A halolaj önálló, és egyéb zsír- vagy olajforrásokkal (pl. extrudált lenmagdara) történő kombinált etetése nemcsak a tej zsír- és fehérjetartalmát, de annak zsírsavösszetételét is jelentősen befolyásolhatja. A tejelő tehenek takarmányadagjának védett halolajjal történő kiegészítésekor szignifikánsan nő a tej EPA és DHA tartalma. Az n-3 zsírsavak mellett elsősorban a tej CLA tartalmának növekedéséről számolnak be azok a kísérletek, amelyekben halolaj, repceolaj, napraforgóolaj kombinált etetését, illetve halolaj önálló etetését vizsgálták. Kedvezőtlen hatásnak tekinthető ugyanakkor, hogy a különböző PUFA zsír- és olajforrások hatására megnő a tejben a transz-zsírsavak mennyisége. Több szerző a tejben megnövekedett transz-zsírsav mennyiséggel hozza összefüggésbe a tej zsírtartalmának csökkenését is.
Számos hazai és külföldi vizsgálat igazolta, hogy az extrudált lenmagdara (1–3 kg/tehén/nap) alkalmazása a bőtejelő tehenek takarmányadagjában szignifikánsan csökkenti a tejzsír telített zsírsavtartalmát (SFA), miközben az egyszeresen telítetlen (MUFA), többszörösen telítetlen (PUFA), továbbá a c9,t11-CLA, illetve a transz-zsírsavak részaránya egyaránt növekszik.
Jelen cikkünkben nem célkitűzés ennek bemutatása, de meg kell említeni azt is, hogy az n-3 zsírsavforrások bendővédett formában történő alkalmazása kedvező hatással van a tejelő tehenek általános egészségügyi állapotára, továbbá a szaporodásbiológiai teljesítményükre is. Korábban már említettük, hogy az α-linolénsavból (ALA, C18:3) képződik az eikozapentaénsav (EPA, C20:5) és a dokozahexaénsav (DHA, C22:6), amelyek a progeszteron prekurzoraiként töltenek be fontos szerepet az embrióvédelemben. A két utóbbi zsírsav (EPA és DHA) gátló hatással van a PGf2α szintézisére, ezért fontos, hogy vemhesülés idején nagy legyen az etetett takarmányadagban az n-3 zsírsavak aránya.
Saját vizsgálatok
Az elmúlt években hazai tehenészeti telepek és kutatóintézetek közreműködésével több vizsgálatot végeztünk az n-3 zsírsavforrások (különös tekintettel a bendővédett halolajra és lenmagdarára) tejelő tehenek takarmányadagjában történő hatásaival (pl. termelési eredmények, tejösszetétel stb.) kapcsolatban.
Az egyik ilyen üzemi etetési kísérletben 50% extrudált lenmagot és 20% bendővédett halolajat tartalmazó, hazai szabadalommal védett gyártástechnológiájú terméket vizsgáltunk nagy tejtermelésű tehenek (>40 kg/tej/nap) takarmányadagjában. Az etetett mennyiség tehenenként és naponta 800 g volt, melyet az állatok a szokásos telepi gyakorlatnak megfelelően naponta két részletben fogyasztottak. A kukoricaszilázs-rozsszenázs-lucernaszenázs alapú takarmányadag csak az etetett kiegészítő takarmány dózisában tért el egymástól. A kísérleti és a kontroll csoportban csak többször ellett tehenek voltak, véletlen blokk elrendezésben.
A kísérleti és a kontroll tehenek tejtermelése (1. ábra) nem különbözött statisztikailag igazolható mértékben (p>0,05), és a tej táplálóanyag tartalmát – a tejcukor kivételével – sem befolyásolta az n-3 zsírsavakban gazdag kiegészítés. A bendővédett lenmagdara és halolaj együttes etetése az egyes zsírsavcsoportok részarányát azonban markánsan befolyásolta (2. ábra). Az irodalmi adatokkal egyezően az SFA zsírsavcsoport részaránya szignifikánsan csökkent (p
A cikk szerzője: Dr. Bázár György
