2007. év időjárását nagy időbeli és térbeli változékonyság jellemezte. Egy olyan 12 hónapig tartó időszak zárult le 2007 augusztusával, amelyben minden hónap melegebb volt, mint a megfelelő sokévi átlag. 2006. év őszének csapadékviszonyai is jelentős negatív szerepet játszottak 2007 mezőgazdasági termelésében, ugyanis szeptembertől decemberig a havi csapadék fele vagy még annál is kevesebb esett le.
Így 2006 meleg és száraz időszakkal zárult. A tél folyamán a csapadék döntően eső volt, aminek nagy része februárban hullott le (az átlag mintegy másfélszerese), és ez feltöltötte nedvességgel a talajok felső rétegét. Még így is volt olyan terület, ahol a 2006. október–2007. március vége közti időszakban 150 mm-es csapadékhiány halmozódott fel. 2007 első jelentősen száraz hónapja az április volt, amikor az átlagos csapadékmennyiség néhány százaléka esett (1. ábra) csak le, ami különösen az Alföld középső területein, Dél-Dunántúlon és a Nyírségben okozott a talajban vízhiányt. Helyenként a havi csapadékösszeg csak 1–2 mm volt. Május országos átlagban csapadékosnak tekinthető, de a változatos térbeli eloszlás, az intenzív csapadékok túlsúlya miatt több helyütt a sokéves értéknél kevesebb eső esett, összességében 30–150 mm között. A júniusi és júliusi csapadékösszegek jelentősen az átlag alatt maradtak. A júliusi csapadék jelentős részét a hónap elején átvonuló hidegfront adta, ami az ország nagy területeire semmilyen csapadékot sem szállított. Így a havi csapadékösszeg a Duna-Tisza-közének jelentős részén, valamint Nógrádban csak 0–20 mm között alakult. Az ország nagy részén 20–40 mm közötti értékeket mértek. Ettől nagyobb mennyiségû csapadék csak a nyugati, keleti, és északkeleti országrészben hullott. A helyzetet tovább rontotta, hogy az április-augusztus időszakban a havi hőmérsékleti átlagok legalább 2°C-kal haladták meg a sokéves átlagértékeket (2. ábra). Különösen a száraz áprilisban (+ 2,2°C), júniusban (+ 3,0°C) és júliusban (+ 2,7°C) okozott a nagy meleg károkat. A májusi átlaghőmérséklet még úgy is 2,2°C-kal haladta meg a normál értéket, hogy a hónap eleje hûvös volt és jelentős fagyok jelentkeztek.
A nagy meleg elősegítette az intenzív csapadékhullást, aminek következménye a csapadék erősen mozaikos jellege, a helyenként rövid idő alatt leérkező nagy mennyiségû eső, ami további problémákat okozott, mert jelentős része elfolyt, nem tudott a talajba beszivárogni. Még ha ezen utóbbi jelenségtől el is tekintünk, az április 1. és szeptember 30. között lehullott csapadék mennyisége széles tartományban, 190 és 710 mm között alakult. Az Alföld jelentős részén szeptember végére még mindig csapadékhiány volt, a nedves augusztus és csapadékos szeptember ellenére. A csapadék tér- és időbeli változékonysága és hiánya mellett a komoly problémát a nagy forróságok jelentették. Június második felében a napi maximum értéke több esetben is elérte vagy meghaladta a 30°C-ot. Az Alföld területén 10–15 nap is előfordult 30°C feletti maximum hőmérsékletet mértek. A hó végén az ÁNTSZ másodfokú hőségriadót adott ki.
Júliusban igazi kánikula uralkodott, a hónap 15–20 napján az országban a hegyvidéki területeket kivéve mindenhol a napi maximum értéke meghaladta a nagy 30ºC értéket. Különösen a hónap második felében volt meleg és száraz az időjárás. Az ország több városában is 40°C feletti maximum értékeket mértek. Megdőlt az országos melegrekord is. A hőség csapadékhiánnyal párosult, és több helyütt visszafordíthatatlan károkat okozott a növényekben. A 40°C feletti értékek elsősorban a Duna-Tisza közén fordultak elő. Július 25. után a rendkívül meleg időjárás fokozatosan csökkent, sőt július utolsó napján a reggeli minimum értéke Zabar község területén (Nógrád megye) mindösszesen 3°C volt.
Az augusztus csapadékosabb időjárása ellenére az alföldi területeken 15–20 nap volt hőségnap (amikor a napi maximum hőmérséklet legalább 30°C) és voltak további olyan területek, ahol a hőségnapok száma még ezt az értéket is meghaladta. A meleg ekkor is elsősorban a keleti, különösen a délkeleti országrészt sújtotta. Míg a Dunántúlon az anomália 1°C volt, addig a Dunától keletre 2°C és délkeleten a 3°C-ot is meghaladta.
Augusztusban az országos csapadékösszeg mintegy 30%-kal volt több az ilyenkor szokásostól. Nagyobb mennyiségû csapadék főként a Dunántúlon hullott (80–100 mm). Helyenként nagyobb mennyiség is előfordult. A Tiszától keletre főként a 40–60 mm volt a jellemző, de mind több, mind kevesebb csapadékra is volt példa. A Balaton és a főváros térségében augusztusban a hónapnak megfelelő csapadéknak kettő-háromszorosa is lehullott. Ezzel szemben északkeleten, Szeged környékén, Baranya déli részein csak negyede, fele hullott le az ilyenkor szokásos mennyiségnek.
A tavalyi év különösen jól mutatja, hogy egy-egy átlagérték mögött milyen nagy különbségek rejlenek. Ezek a különbségek mind a térbeli, mind az időbeli eloszlásra jellemzőek lehetnek. Előfordult olyan hónap, amikor a havi középhőmérséklet úgy volt jelentősen az átlag felett, hogy közben nagy fagykárok alakultak ki (például május), úgy volt átlag feletti csapadék, hogy közben az ország egy részén jelentősen átlag alatti eső esett. Így a 2007-es év időjárásából az alábbi következtetéseket vonhatjuk le:
1. Nyári időszakban a magas hőmérsékletek és a nem megfelelő csapadékellátottság külön-külön is jelentős károkat okozhat.
2. Az időjárás és hatásainak elemzéséhez a nagy időbeli felbontású, legalább egynapos léptékû adatbázis szükséges.
3. Az időjárás és hatásainak térbeli elemzéséhez a lehető legsûrûbb adatbázis szükséges, különösen meleg időszakban, amikor a kis területre kiterjedő, intenzív csapadék a jellemző.
4. Rövid időszakon belül két ellentétes, káros természeti jelenség is előfordulhat, például fagy és hőhullám úgy, hogy a mezőgazdaságban mindkettő nagy anyagi veszteséget okoz.
5. Az ország egyes területein fellépő aszályt nem szabad feltétel nélkül az egész országra kiterjedőnek tekinteni, és fordítva, mert egyes vidékeken jelentős csapadék esett, más területeken még lehet komoly aszály.
Szalai Sándor–Bella Szabolcs, OMSZ
