Az őszi vetésû növények nem fejlődtek kellően, a kalászosok nem bokrosodtak, kevés a kalászt hozó szár, alacsony a növény, kicsi a kalász. A sekélyebb termőrétegû, gyengébb minőségû talajokon megkezdődött az alsó levelek felsülése. Pesszimista becslések szerint az Alföldön 30–50%-os termésveszteség látszik. Az őszi káposztarepce a gyors felmelegedés hatására hirtelen elkezdett virágozni, miközben alig fejlődött ki elágazása, s ez kevés becőt jelent. Sajnos nem sokkal biztatóbb a helyezet a tavaszi vetésû növényeknél sem. Általában száraz magágyba kerültek a kapások magjai, a kelésük elhúzódó, egyenetlen, több helyen ritka lett. A kis növények növekedése is vontatott, hiányzik a csapadék.
Ebben az aggasztó helyzetben egy újabb ráadás, nem kis gond a növényvédelmi helyzet alakulása. Első, amivel foglalkozni kell, a gyomirtó kezelések hatástalansága. Hazánkban, a kapás növényeknél a legelterjedtebb gyomirtási technológia a preemergens készítmények kijuttatása, amelyek hatáskifejtéséhez a kijuttatás után 10–15 mm csapadék szükséges. Ez a bemosó csapadék elmaradt az idén, s a kezelések hatástalanok lettek. Van pótlólagos megoldás a legtöbb kultúrában, az állománykezelés, de ez újabb, jelentős költséget jelent, miközben a növény egyelőre nem kecsegtet jó terméssel. Napraforgóban fontos a parlagfû elleni védekezések eredményessége, ami ebben az évben nem teljesült, vagyis erős parlagfû fertőzöttség várható. Azt várnánk, hogy ilyen helyzetben a károsítók kevésbé jelennek meg. Sajnos az óhaj csak szûk területen valósul meg, a kimondottan csapadékot, tartós nedvességet igénylő betegségek korai fellépése maradt el, pl. nem okozott súlyos kárt a monília a csonthéjasokban, később jelent meg, egyelőre alacsony szinten maradt az alma varasodás. A meleg és párás környezetet igénylő lisztharmat-féleségek viszont minden érzékeny kultúrában felléptek, s a betegség terjed. A gyors felmelegedés következtében a kártevők korán, óriási tömegben jelentek meg, s a védekezések ellenére is – változó mértékben – kárt okoztak.
Az őszi kalászosok tábláin a gabonalisztharmat jelen van, a fertőzöttség egyelőre az alsó leveleket érinti. Amennyiben folytatódik a levelek gyors öregedése, majd felsülése, úgy nem várható a betegség komolyabb kártétele. A tendencián csak egy csapadékos időszak tudna változtatni, vagyis eső(ke)t követően várható a betegség terjedése a felső levélemeletekre. Hasonló a helyzet a kalászfuzárium fertőzésével is. Aszályos időjárásban nem fertőz a betegség. Az elmúlt évek tapasztalatai és a betakarítási magtételek fuzáriumos belső fertőzöttségi értékei (14–15%) mégis arra intenek mindenkit, hogy a kalászfuzáriózis ellen védekezni kell. A cikk írásakor kezdődött a búza virágzása, adott az érzékeny fenológiai stádium, a csapadék – ami a fertőzés elősegítője – pedig reméljük, megérkezik. A helmintosporiumos levélfoltosság szintén jelen van, szintén alacsony fertőzöttséggel, lassan terjed a betegség.Az őszi árpán megjelent a lisztharmat és a hálózatos levélfoltosság tünete, gyenge fertőzést mutatva. Az észak-keleti tájegységben megtalálták a barna levélfoltosság (Kohlioboluszos foltosság) tüneteit észlelési szinten. A porüszög szintén ebben a térségben okozott gyenge fertőzést.A Dunántúlon a kisebb mennyiségû eső és a meleg biztosította körülmények között megjelent a vörösrozsda fertőzés búzában, árpában és tritikáléban. A fertőzés gyakorisága helyenként eléri a közepes mértéket. A kártevők közül jelentős, az Alföldön helyenként (pl. Hevesi sík) gradációs mértékû a vetésfehérítő bogár felszaporodása, a védekezések ellenére helyenként súlyos kárt okoz. Az őszi árpa, majd az őszi búza leveleinek öregedésével, felsülésével egyre inkább áttelepül a tavaszi árpára. Megkezdődött a gabona-levéltetvek felszaporodása, a kedvező környezeti viszonyok között kolóniákat képeznek, és jelentős kárt okozhatnak. A fitofág poloskák egyedszáma növekvő (0–4 db/tíz hálócsapás), a tojásrakás általános. A száraz időjárásban komoly minőségi kárt tudnak okozni.
Május közepén befejeződött a repce virágzása, ennek ellenére a repce fénybogár, a repcebecő-ormányos és a repcebecő-gubacsszúnyog a táblák többségén erős, helyenként gradációs egyedszámmal megtalálható volt. A virágzás előtt és közben átlagosan háromszor kezeltek a kártevők ellen, mégis jelentős virág- és becőkárt regisztráltunk. Május közepén megkezdődött a káposzta-levéltetû betelepedése az Alföld északi peremén, a kártétel nem általános, kismértékû. Ennek ellenére figyelni kell a kártevőre, hiszen az időjárás kedvez a levéltetvek felszaporodásának.
A kapásnövények lassan kinőnek a barkók foga alól. Betegségek a jelenlegi időjárásban kevésbé veszélyeztetnek, viszont a kártevők fellépése itt is fenyeget. Borsóban és cukorrépában már komoly levéltetû fertőzöttség alakult ki, napraforgóban május második felében jelentek meg az első fekete répalevéltetû példányok. Burgonyában május közepén megkezdődött a burgonyabogár lárvakelése, innen kezdve vegyes népesség ellen kell védekezni. Ebben a kultúrában is számítani kell a levéltetvek megjelenésére.
Tóth Miklós
MgSzH Központ NTAI
A cikk szerzője: Tóth Miklós
