Kiderült az igazság a vitatott hazai rendszerről: nem ez okozza az aszályt Magyarországon

Kiderült az igazság a vitatott hazai rendszerről: nem ez okozza az aszályt Magyarországon

Agro Napló
Nem a JÉGER okozta az elmúlt évek magyarországi aszályait, ugyanakkor a rendszer jégkármérséklő hatása is csekély a Magyar Tudományos Akadémia szakértői bizottsága szerint. A vizsgálat alapján működése sem a csapadék mennyiségére, sem a jégkárok mértékére nincs jelentős, 10 százalékot meghaladó hatással. A rendszer jövőjéről egyelőre nem született ismertetett döntés - írja az Agrárszektor.

Az Országos Jégkármérséklő Rendszerről készült állásfoglalás a meglévő adatok és a szakirodalom elemzésén alapult, új terepi méréseket nem végeztek. A bizottságot vezető Bozó László meteorológus, akadémikus az Agrárszektornak hangsúlyozta, hogy az aszállyal való kapcsolatot, a környezeti hatásokat és a jégkármérséklés eredményességét külön kell vizsgálni. Az állásfoglalás elkészítéséért a minisztérium nem fizetett az MTA-nak.

A szakértők szerint egyértelműen kizárható, hogy a JÉGER aszályt okozna. A rendszer 2018-as országos elindítása olyan időszakkal esett egybe, amikor az éghajlatváltozás miatt amúgy is gyakoribbá váltak a száraz periódusok a Kárpát-medencében. A kevesebb csapadékkal párhuzamosan a jégesőt hozó felhők kialakulásának esélye is csökkent, ezért a jégkárbejelentések számának visszaesése önmagában nem igazolja a védekezés hatékonyságát.

Bozó László szerint a zivatarfelhők feloszlását sem indokolt automatikusan a jégkármérséklő berendezéseknek tulajdonítani. A rendkívül száraz, forró talaj és a fölötte lévő légkör kölcsönhatása olyan körülményeket teremthet, amelyek miatt a beérkező felhőzet feloszlik. Ez teljesen természetes meteorológiai folyamat, nem pedig az ezüst-jodid hatása.

A jégkármérséklés tényleges eredményességét jóval nehezebb pontosan megállapítani. Ehhez teljesen azonos időjárási helyzetben kellene összehasonlítani a beavatkozással és a beavatkozás nélkül lezajló folyamatokat, erre azonban a természetben nincs lehetőség. Külföldön ezért olyan kísérleteket is végeztek, amelyek során véletlenszerűen döntöttek az ezüst-jodidos kezelés alkalmazásáról, majd hosszabb időszak tapasztalatait értékelték.

Ezek alapján éppen a nagy energiájú, jelentős károkat okozó zivatarrendszereknél elhanyagolható a talajgenerátoros módszer hatása. Emellett a beavatkozás időzítése is szűkíti a lehetőségeket. Az ezüst-jodidot lehetőleg órákkal a jégképző felhő kialakulása előtt kellene a légkörbe juttatni. Magyarországra viszont gyakran már kifejlett jégképződéssel érkeznek a viharok, különösen délnyugat felől. Ilyen esetekben az akadémikus szerint a JÉGER alkalmazásának már nincs érdemi haszna.

A környezeti kockázatokról kedvezőbb képet adnak a rendelkezésre álló adatok. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megbízásából 2020-ban végzett talajvizsgálatok során három mélységi rétegből, összesen 90 centiméterig vettek mintákat. Az ezüst koncentrációja mindegyik rétegben a kimutatási határ alatt maradt. Bozó László kiemelte, hogy az eredmények alapján nagy biztonsággal kizárható az egészségügyi vagy ökológiai veszélyt jelentő felhalmozódás.

A jelentés ugyanakkor a további ellenőrzésekhez a felső, 5–10 centiméteres talajréteg célzott mintavételét javasolja. A vastagabb rétegekből származó átlagminták ugyanis alulbecsülhetik a közvetlenül a felszín közelében lévő ezüst koncentrációját. Ez nem jelenti azt, hogy a korábbi vizsgálatok megbízhatatlanok lennének, inkább a jövőbeli mérések pontosítását szolgálná.

A bizottság az időjárás-módosító berendezések engedélyezését és bejelentését is szükségesnek tartja. A magántulajdonban működtetett eszközökről jelenleg nincs teljes körű nyilvántartás, az egyes ipari létesítményekhez köthető berendezésekről szóló híreket pedig Bozó László sem tudta megerősíteni.

Az előzetes vizsgálatoknak azt is tisztázniuk kellene, hogy egy adott technológiának van-e tudományosan igazolt hatása. Az akadémikus szerint a jégkristályok hanghullámokkal történő szétrombolását ígérő berendezések mögött nem áll ilyen megalapozottság. Az ezüst-jodidos eljárásnál pedig a telepítés sűrűsége és az üzemeltetés módja is kulcsfontosságú, így egyetlen talajgenerátor önmagában nem nyújt valódi védelmet.

Bozó László a szabályozás szigorítására számít, mivel álláspontja szerint nem maradhat ellenőrizetlen, milyen anyagokat és mekkora mennyiségben juttatnak a környezetbe. Arról azonban a minisztérium nem kérte ki a szakértői testület véleményét, hogyan alakítsák a jövőben a JÉGER szolgáltatását.

Címlapkép: Getty Images
Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.
NEKED AJÁNLJUK
KONFERENCIA
2026. szeptember 8.
Sustainable World 2026
2026. június 9.
Debrecen Economic Forum 2026
2026. június 2.
Portfolio X-Cycling Day
EZT OLVASTAD MÁR?