A Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszter kezdeményezésére készült akadémiai jelentés a 2018 óta országosan működő JÉGER meteorológiai és környezeti hatásait vizsgálta. A rendszer talajgenerátorokkal ezüst-jodidot juttat a légkörbe. A részecskék a felszálló légáramlatokkal jutnak el a zivatarfelhőkbe, ahol elősegítik a jégkristályok képződését. A cél az, hogy a rendelkezésre álló nedvességből több, de kisebb jégszem keletkezzen. Ezek még a földet érés előtt elolvadhatnak, így lényegesen kevesebb kárt okoznak.

Az elmúlt évek száraz időszakai miatt elterjedt az a feltételezés, hogy a generátorok működése eloszlatja a felhőket, és hozzájárul a csapadékhiányhoz. Az MTA kutatói ezt határozottan cáfolják. A magyarországi éghajlati adatok 170 éves idősora egyértelműen azt mutatja, hogy a Kárpát-medencében természetes módon váltják egymást a száraz és a csapadékos periódusok. A jelentés rávilágít, hogy a rendkívül száraz 2026-os nyár is egy egész Európát érintő időjárási anomália része volt, nem pedig a helyi beavatkozások számlájára írható.

A fizikai összefüggések szintén ellentmondanak az aszállyal kapcsolatos aggodalmaknak. Egy zivatarfelhő vízgőztartalmához és mozgási energiájához mérten a generátorok hatása elenyésző. A jelenleg kibocsátott ezüst-jodid mennyisége ugyanis nem elegendő ahhoz, hogy megakadályozza az esőcseppek kialakulását, vagy érdemben befolyásolja a csapadékképződés nagyléptékű folyamatait.

A jégkárok mérsékléséről ugyanakkor már korántsem ad ilyen egyértelmű képet a tanulmány. A 2014 és 2026 közötti radaradatok elemzése nem mutatott ki számottevő csökkenést a zivatarok jégveszélyességében. Az országos rendszer bevezetése után a jég jelenlétére utaló radarjelek aránya kevesebb mint két százalékkal változott, miközben a nagyobb jégszemekkel kísért viharok gyakorisága sem csökkent.

Mindez nem jelenti azt, hogy a szakemberek bizonyították volna a JÉGER hatástalanságát. Bár a rendelkezésre álló vizsgálatok nem igazolnak jelentős jégkármérséklő hatást, a módszertani korlátok miatt annak fennállását sem lehet egyértelműen kizárni. A hazai eredményesség megbízható megítéléséhez hosszú távú, szigorúan ellenőrzött kísérletekre lenne szükség.

A jelentés az ezüst-jodid környezeti terhelését is górcső alá vette. A hazai mérések egyelőre nem mutatnak országos szintű szennyezést. A becslések alapján a kibocsátott anyag csupán elhanyagolható mértékben növelheti a talaj ezüst-jodid-koncentrációját, ráadásul kristályos formájában a növények számára sem felvehető. A generátorok közvetlen környezetében ugyanakkor további célzott vizsgálatokat sürgetnek a szakértők, különös tekintettel a talaj legfelső rétegeire.

A kutatók emellett a szabályozási környezet hiányosságaira is felhívták a figyelmet. A jelentés szerint Magyarországon az időjárás-módosító berendezések telepítése és működtetése jelenleg még bejelentéshez sincs kötve. Ez a joghézag kedvezhet a tudományosan megalapozatlan technológiák és az azokhoz kapcsolódó álhírek térnyerésének.

Az MTA szakértői éppen ezért a már működő rendszerek bejelentési kötelezettségét javasolják. Az új berendezések engedélyezését pedig kötelező hatástanulmányhoz és a hatékonyság előzetes tudományos igazolásához kötnék.