Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Piaci Árinformációs Rendszerének adatai szerint a vágócsirke élősúlyos termelői ára kilogrammonként 418,8 forint volt az év első harminchét hetében. Ez éves összevetésben 5,8 százalékos mérséklődést jelent. Ezzel szemben a vágópulyka ára 10,7 százalékkal emelkedett, így elérte a kilogrammonkénti 707,2 forintot.
A csirkehús feldolgozói értékesítési árai szintén csökkentek. Az egész csirke kilogrammonkénti ára a harminchetedik hétre a korábbi 975 forintról 901 forintra mérséklődött. A statisztikák alapján a csirkemellfilé ára 2126 forintról 1886 forintra, a csontos csirkemellé pedig 1300 forintról 1184,9 forintra esett vissza. A csirkecomb kilogrammonként 837 forintba került a korábbi 954 forintos bázisárhoz képest. Fontos megjegyezni, hogy ezek a számok nem a bolti fogyasztói árakat tükrözik.
Az alacsonyabb csirkeárak mellett jelentősen megugrott a hazai vágások mennyisége. Az AKI adatai szerint 2026 első hét hónapjában – élősúlyban számolva – 489 ezer tonna baromfit vágtak le Magyarországon, ami 18,2 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ebből a vágócsirke 371 ezer tonnát tett ki, ami 13,1 százalékos bővülésnek felelt meg. A levágott pulykák élősúlya eközben 11,9 százalékkal, 47 ezer tonnára emelkedett.
A külkereskedelem terén is megerősödött a magyar baromfiágazat. A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint január és július között a baromfihúsexport 29,5 százalékkal nőtt, elérve a 158 ezer tonnát. A csirkehús kivitele 23 százalékkal, 114 ezer tonnára, míg a pulykahúsé 22 százalékkal, 16 ezer tonnára bővült. A legjelentősebb felvevőpiacnak Lengyelország és Románia bizonyult.
Ugyanebben az időszakban a baromfihús behozatala 23 százalékkal, 24 ezer tonnára esett vissza. A csirkehúsimport 24 százalékos csökkenéssel mintegy 22 ezer tonnát tett ki, pulykahúsból viszont 2,5 százalékkal több, 1,8 ezer tonna érkezett az országba. A legfontosabb beszállító továbbra is Lengyelország maradt.
Az Európai Unió egészében eközben mind az export, mind az import emelkedett. Az Európai Bizottság adatai alapján a közösség baromfihúskivitele 2026 első öt hónapjában 2 százalékkal, 868 ezer tonnára nőtt. Az Egyesült Királyság és Ghána együttesen az export 45 százalékát fedte le. Míg a brit piacra szánt szállítások lényegében stagnáltak, addig a ghánai kivitel 15 százalékkal bővült.
Az uniós baromfihúsimport 6 százalékkal nőtt, így megközelítette a 450 ezer tonnát. A behozatal döntő része Brazíliából, Ukrajnából, Thaiföldről és az Egyesült Királyságból érkezett. Az egész csirke uniós átlagára az év első harminchét hetében 100 kilogrammonként 294 euró volt, ami 1,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet.
Az amerikai agrárminisztérium szeptemberi prognózisa szerint az Egyesült Államok csirkehústermelése 2026-ban összességében 3 százalékkal, a pulykahústermelése pedig 5 százalékkal gyarapodhat. Ezzel párhuzamosan a csirkehúsexport 1 százalékkal mérséklődhet, a pulykahús kivitele viszont 5 százalékkal haladhatja meg az előző évit.
Az európai piaci folyamatokat a brazil húsokra bevezetett behozatali korlátozás is érdemben befolyásolhatja. Az Európai Unió szeptember 3-tól korlátozta a Brazíliából érkező marha- és baromfihús importját, miután az ország nem tudta hitelt érdemlően igazolni, hogy az antimikrobiális szerek használatára vonatkozó szabályai megfelelnek az uniós előírásoknak. A brit baromfiágazat szereplői most attól tartanak, hogy a közösségi piacról kiszoruló brazil csirkehús az Egyesült Királyságban köthet ki, ami tovább fokozhatja a helyi termelőkre nehezedő versenynyomást.
