Miután az Alkotmánybíróság június 30-i hatállyal megsemmisítette a korábbi, 2020-as klímatörvény hiányos célkitűzéseit, a kormánynak hamarosan elő kell állnia az új tervezettel. Dr. Sulyok Katalin nemzetközi jogász a Másfélfok oldalán megjelent írása szerint a jogszabály tartalma nem csupán politikai döntés kérdése, a döntéshozókat szigorú jogi kötelezettségek is kötik. Alapvető elvárás, hogy a kibocsátáscsökkentési vállalásokat ne bármikor módosítható stratégiákban, hanem kötelező erejű törvényben rögzítsék. Bár Magyarország globális kibocsátása alacsony, a nemzetközi joggyakorlat alapján ez nem mentesít a cselekvés alól, hiszen a klímaválság csak a kisebb országok közös fellépésével kezelhető.

A csupán 2050-re kitűzött klímasemlegesség önmagában nem elegendő. A tudományos adatokra építve szükség van a gyors, korai kibocsátáscsökkentésre és konkrét köztes - például 2040-es - célok meghatározására, hogy a jelenlegi halogatás ne rójon aránytalan terhet a jövő nemzedékekre. Szintén elengedhetetlen egy szén-dioxid-költségvetés bevezetése, amely pontosan megmutatja, mennyi üvegházhatású gázt bocsáthat még kibocsátani az ország a klímasemlegesség eléréséig. A folyamat hitelességét egy független, tudósokból álló tanácsadó testület garantálhatná.

Az állami vállalások mellett a hazai nagyvállalatokat is szigorúbban kell szabályozni. A puszta kvótavásárlás helyett elvárás a tényleges szennyezéscsökkentés, az éghajlatra veszélyes tevékenységek engedélyezését pedig alapos hatásvizsgálathoz kell kötni. A törvénynek emellett egyenrangúan kell kezelnie a klímahatásokhoz való alkalmazkodást és a természeti tőke védelmét. Erdeink és vizes élőhelyeink létfontosságúak az ellenálló képesség fenntartásában, ezért meg kell állítani a biológiailag aktív területek csökkenését, állapotukat pedig nemzeti vagyonleltárban kell nyomon követni.

A jogalkotás során kötelező figyelembe venni a jövő nemzedékek érdekeit, amit egy generációs hatásvizsgálat bevezetése biztosíthatna. A törvény gyakorlati működéséhez elengedhetetlen az átláthatóság és a társadalom érdemi bevonása a döntéshozatalba. Végül az új klímatörvénynek számonkérhetőnek kell lennie: a végrehajtást kikényszerítő jogi eszközök - például mulasztási perek vagy kártérítési felelősség - hiányában a jogszabály elbukik a nemzetközi és alkotmányjogi próbákon.