Riasztó jóslat érkezett: ez vár a magyarokra, ha nem lesz változás
A klímaváltozás hatására a következő időszakban "tüzesebbé" válhat Magyarország.
A klímaváltozás hatására a következő időszakban "tüzesebbé" válhat Magyarország.
Új-Zéland vasárnap bejelentette, hogy 2050-ig akár 24 százalékkal csökkenti a biogén metánkibocsátást a 2017-es szinthez képest.
Komoly növekedés mehet végbe a következő évtizedben az állattenyésztésben és az állati termékek fogyasztásában.
A meteorológusok elemzése szerint napjainkban már az éjszakák sem mindig hoznak enyhülést a magyaroknak.
A karbonkredit-rendszer anyagi érdekeket teremthetne ugyan a gazdálkodóknak, a rendszer néhol kimondottan ellentmondásos.
A karácsonyi fogyasztása átlagosan 513 kg CO2-egyenértékű kibocsátást eredményez, ez több mint 23-szorosa az átlagos napi 22 kg-os értéknek.
A élelmiszeripari vállalatok 50 százaléka fenntartható megoldások bevezetését tűzi ki célul.
Az első becslés alapján az állattenyésztés teljes termelési volumene csaknem 5 százalékkal bővült idén.
Az Agrárkamara új elnöke szerint a magyaroknak lépniük kell az élelmiszer-szuverenitás ügyében.
Az úttörő projekt a fenntarthatóság és a klímaváltozás jelentette kihívásokra is válasz lehet.
Csökkenteni kell az európai mezőgazdaság üvegházhatású gázok kibocsátását, ez pedig adók nélkül nem megy.
A tejipar szén-dioxid kibocsátásának csökkentését tűzte ki maga elé a Danone és az Ajinomoto.
Az USA alacsonyabb kibocsátású műtrágya kifejlesztését célozza, a környezetbarátabb etanol érdekében.
A Tanács és a Parlament megállapodott a szén-dioxid-eltávolítás uniós tanúsítási keretrendszerének létrehozásáról.
Az ipar és a nagy állattartó gazdaságok szennyezésének csökkentéséről szavaztak.
A dán mezőgazdasági termelés visszaesésével járhat az ágazat által kibocsátott szén-dioxidra kivetendő adó.
A Yanmar bemutatta az e-X1 elektromos koncepciójú szántóföldi robotot a fosszilis energiaforrásoktól mentes mezőgazdaság számára.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.