Magyarországon évtizedekig a „bejelentsük-e vagy sem” adminisztratív kérdése uralta a közbeszédet a magánkutak kapcsán.
Az elmúlt években jelentősen átalakultak a kertészeti és erdészeti munkákhoz használt eszközökkel kapcsolatos felhasználói elvárások.
Fonyódon és Zamárdiban is felháborodást váltottak ki a Balaton partján felhalmozott, sötét és bűzös iszapkupacok.
Bár az elmúlt években mérhetően nőtt az egy főre jutó halfogyasztás, a hazai vásárlók továbbra is elsősorban az ünnepi időszakokban esznek halat.
Számos terület-, és állatalapon nyújtott támogatás alapvetése a Feltételesség szabályrendszerének megtartása.
A magyar nemzeti parkok területén folyamatosan zajlanak a természetvédelmi fejlesztések.
A Bayer a márciusi negyedéves jelentésében mintegy 3,76 milliárd eurós nettó veszteségről számolt be, amelyet részben a peres eljárások költségei okoztak.
Kiderítettük, hogy kell-e tartania a fogyasztóknak a növényvédelmi szerektől és azok hatásaitól.
A hazai lakosság mintegy 85 százaléka él egy kilométeren belül valamilyen mezőgazdasági területhez képest.
Minden tavaszi erdőtűz emberi mulasztás miatt keletkezik, óvatosnak kell lenni ebben az időszakban.
A védett területeken kitermelt fa döntő részét elégetjük, pedig volna lehetőség a rendszerszintű változásra.
Új, egységes környezeti lábnyom szabályrendszer indul a zöldség-gyümölcs ágazatban.
Az elmúlt években egyre nagyobb figyelem irányul a mikroszennyezőkre, köztük a hormonhatású anyagokra.
A klímaváltozás kockázatai nem külön-külön, hanem akár egyszerre is jelentkezhetnek.
Az ezredfordulót követően sajnos több mint 50%-kal csökkent a hazai fecskeállomány, azaz mára legalább minden második madár eltűnt az ereszek alól.
A betegség, amely már a Normafa környékén is felütötte a fejét, elsősorban a magas kőrist és a magyar kőrist támadja meg.
Hétéves projekt indult, amelynek célja a Pannon régióban élő európai ürge részére egy „természetvédelmi biztonsági háló” megteremtése.
A brazil kávétermelő régiókban zajló erdőirtás miatt csökken a csapadékmennyiség és romlik a talaj minősége.
Tavaly mind a hazai salátaexport, mind pedig a behozatal volumene jelentősen csökkent.
Nem lehet úgy gazdálkodni, hogy az inputanyagokat nem megfelelően, kellő minőségben és szaktudással jutattjuk ki.
A szőlő aranyszínű sárgaság betegséget okozó Grapevine flavescence dorée fitoplazma (FD) a szőlő egyik legsúlyosabb zárlati károsítója.
Jelentősen javulhat majd az erdőterületek természetességi állapota az Aggteleki Tájegységben.
Szicíliában is megjelent a paprikatripsz, az Almeríában már korábban komoly növényvédelmi problémát okozó kártevő az olasz termelést is fenyegeti.
