2024. május 21. kedd Konstantin

Emelkedett a múlt évben a mezőgazdasági biztosítások díjbevétele

Agro Napló
A mezőgazdasági biztosítási díjbevételek összesen 18,4 milliárd forintot, míg a kárfizetések 6,6 milliárd forintot tettek ki 2020-ban hazánkban, ami 12 százalékkal kevesebb, mint az előző évi érték – tartalmazza az a friss összefoglaló, amit az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) készített és tett közzé a szóban forgó témáról a múlt évi adatok alapján.

Így a legjelentősebb mezőgazdasági biztosítási szegmensben, a növénybiztosítások terén  Magyarországon a gazdálkodók mintegy 16 milliárd forint növénybiztosítási díjat fizettek be a biztosítók és biztosítóegyesületek részére 2020-ban, ez 16,5 százalékkal volt több, mint 2019-ben, befizetett díjból 13,1 milliárd forint után kívánták a termelők igénybe venni az utólagos állami díjtámogatást

Az adatok azt támasztják alá, hogy a növénybiztosítási ágazat hegemóniája továbbra is fennállt – jelzi az összefoglaló –, a tavalyi évben az összbevétel 86,6 százalékát adta. Az állatbiztosítási ágazat részesedése 2020-ban az összes díjbevételből 3,5 százalékot tett ki.  A vagyon- és felelősségbiztosításoké növekedése 0,4 százalékpont volt, ami +9,8 százalékot jelentett. Míg az erdőbiztosításoké minimálisra csökkent.

A hazai díjtámogatott biztosítási piacon az úgynevezett „A” típusú növénybiztosítás az összes díjtámogatott és a hozzá kapcsolódó kiegészítő biztosítások díjelőírásának 45,7 százalékát, kárfizetésének 37,8 százalékát (+16 százalékponttal nőtt) tette ki 2020-ban.

Az Agrárminisztérium (AM) által elindított agrárkár-enyhítési rendszer mellett a termelői öngondoskodás nagyon fontos, mivel így a gazdálkodók a mezőgazdasági biztosítások megkötésével tovább csökkenthetik az időjárási viszonyok negatív hatásait. A díjtámogatott agrárbiztosítási rendszer 2020-ban már kilencedik éve működött, amelynek keretében a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 65 százalékát utólagos támogatásként visszakaphatják (túligénylés esetén visszaosztásra kerülhet sor).

A konstrukció népszerűsége egyre növekszik, amiben különösen közrejátszott, hogy 7 milliárd forintra nőtt a támogatási keretösszeg, ezt az idei évtől 11 milliárdra emelték fel. Az agrárbiztosítások piacának alakulásában, fejlődésében jelentős szerepet játszik az igényelhető állami támogatás, mivel a termelők inkább a díjtámogatott konstrukciót választják. Az előző évekhez képest 2019-től bővült több csomag különböző növénykultúrákkal, például az „A” csomagba bekerültek a csonthéjas gyümölcskultúrák. A „B” csomagból a kalászosok átkerültek a „C” csomagba, amelynek hatása tükröződött a 2019-es adatoknál is.

A „B” csomag esetében már 9 kockázatra köthettek biztosítást a termelők. A módosítások miatt átláthatóbb díjtámogatási rendszer jött létre, ami kedvezett a nagyobb értékű, koncentráltabb és ezáltal kockázatosabb gyümölcsösök kockázatainak biztosításának.

A növénybiztosításoknál a díjfizetés 16 milliárd forint ( ami 16,7 százalék növekedés 2019-hez képest), a kárkifizetés 5,9 milliárd forint (ez 11,1 százalék csökkenés 2019-hez képest) volt. Az állatbiztosítási ágazat 2020-as díjbevétele 646 millió forintra rúgott, a kárfizetése 159 millió forintot - a díjfizetés 19,5 százalékkal nőtt, míg a kifizetés 36,3 százalékkal csökkent az előző évhez képest - ért el. Így az előző évben tapasztalt tendencia ellentéte zajlott le a múlt évben ezen a területen. Tavaly a vagyon- és felelősségbiztosítások díjelőírása 1,808 milliárd forint volt, a kárfizetés pedig 605 millió forintot tett ki. A mezőgazdasági biztosítások átlagos kárhányada 2020-ban 36 százalék volt, a növénybiztosításoké 36,7 százalékot, az állatbiztosításé 24,6, illetve a vagyon- és felelősségbiztosítás kárhányada 33,5 százalékot tett ki:ennek alapján a kifizetett kárhányad aránya  minden fő kategóriánál csökkent az előző évhez viszonyítva.

A nem díjtámogatott növénybiztosítások esetén a jég-, tűz- és viharkárra kötöttek legtöbben (ez 9307 biztosított) biztosítást. A jég és tűz kockázati tényező esetén 23,7 százalékos, a vihar esetén 29,2 százalékos kárhányad keletkezett 2020-ban. Az összes növénybiztosítást vizsgálva legnagyobb mértékű, 199,6 százalékos kárhányad (ami az előző évihez képest 628,1 százalékpontos csökkenést jelent) a kiegészítő biztosításoknál keletkezett.

A hazai díjtámogatott biztosítási piacon az „A” típusú növénybiztosítás az összes díjtámogatott és a hozzá kapcsolódó kiegészítő biztosítások díjelőírásának 45,7 százalékát, kárfizetésének 37,8 százalékát (16 százalékponttal nőtt) tette ki 2020-ban. A díjtámogatott növénybiztosításból (a kiegészítő biztosítások elhagyásával) a legnagyobb részesedést továbbra is az „A” típusú érte el: a díjbevételek 49,7 százalékát, míg a kárkifizetések 65,8 (20,3 százalékponttal nőtt) százalékát adta. A kárhányadok 2020-ban az előző évhez viszonyítva a díjtámogatott növénybiztosításoknál (az „A” típusút ki-véve) és a kiegészítő szerződéseknél is egyaránt csökkentek. A díjtámogatott növénybiztosítás átlagos kárhányada 23,9 százalékot tett ki 2020-ban. A kiegészítő biztosításkötések figyelembevételével – amelyeket a díjtámogatott biztosításokra kötöttek – a kárhányad 38,2 százalékra nőtt, ami 2019-hez képest 11,3 százalékpontos csökkenést jelentett.

Egyre több gazdálkodó köt növénybiztosítást, mert a korábban nem jellemző időjárási jelenségek (például: az aszály, a fagyok) fontossá tették számukra, hogy védekezzenek. Természetesen van lehetőség például jéghálóval védekezni a jég ellen, vannak a fagy ellen is védekezési lehetőségek – de ezek komoly beruházást igényelnek, kissé bizonytalanok és nem minden termelő engedheti meg magának. Viszont szeretnék az esetleges jövedelem kiesést és az ezzel járó károkat csökkenteni, így a biztosítókhoz fordulnak. A szerződések megkötésekor a biztosítók csomagbiztosításokat kötnek általában, amely átfedésekhez vezet a díjtámogatott biztosítások A, B és C típusainál, illetve a kiegészítőnél szereplő szerződés és biztosítottak számával.

A szerződések száma 2020-ban a „B” típusú kivételével (–38,1 százalék) minden típusnál növekedést mutatott, tehát egyre több gazda élt a lehetőséggel és vette igénybe ezt a biztosítási formát. A kiegészítő szerződések száma 7,7 százalékkal, míg a biztosítottak száma (28 653) 7,9 százalékkal növekedett 2019-hez képest. A „B” és „C” csomag közötti átrendeződés oka a díjtámogatott biztosítások növénystruktúrájának átszervezése miatt alakult ki. A „B” csomagból kikerültek a kalászosok és átkerültek a „C” típusba. Így a „B” típusnál a mutatók értéke tovább csökkent (biztosítottak száma: –37,7; biztosított terület –21,8; biztosítási összeg: –20,7 százalék), kivéve a díjbefizetést, amely 21,6 százalékkal nőtt 2019-hez képest. Ez abból adódik, hogy a magasabb díjú ültetvénybiztosítások találhatók a „B” csomagban. Összességében egy kicsit csökkent a kárhányad 2019-hez képest, ami azt eredményezte, hogy a 2020-as év a biztosítók számára az előző évhez hasonlóan jó évjárat volt.

Az állatbiztosítások esetén 2020-ban továbbra is az elemi károkra kötöttek leginkább biztosítást a gazdálkodók, így 337 millió forint folyt be, amelyből 26 millió forint került vissza a termelőkhöz kárfizetésként. A betegség- és balesetbiztosítások kárhányada 7,8 százalékot tett ki, az egyéb járványos megbetegedéseké pedig 0,8 százalék volt 2020-ban.

A vagyon- és felelősségbiztosításoknál 2020-ban az előző éveknek megfelelően a mezőgazdasági vagyon-biztosítások domináltak. A befolyt díjelőírás 1669,4 millió forint volt, melyből 591 millió forint kártérítési összeget fizettek ki (+54 százalék) a biztosítók a termelők részére, ezáltal a kárhányad itt is kedvezően alakult, 35,4 százalék volt (11 százalékponttal csökkent 2019-hez képest). Egyre több beruházás zajlik a mezőgazdaságban, melyek értékét érdemes megóvni, ezt a gazdák is belátják és ez látható a mezőgazdasági vagyonbiztosítások mutatóinál, hiszen a kárkifizetésen kívül minden megfigyelt kategóriában 10-23 százalékos növekedést tapasztaltak az elemzők.

Súlyos károk jellemezték ugyan a 2020-as évet is, de az előző évhez képest azonban csökkentek a kárhányadok (ezt elősegítette a III. pillérként emlegetett JÉGER jégkármérséklő rendszer, ami a jégkárok csökkentésében játszott nagy szerepet). Egyre nagyobb károk keletkeztek, főleg a szántóföldi növénykultúrákban az aszály sújtotta területeken és már nem csak a nyári forróság által okozott szárazság, hanem az őszi, téli csapadékhiány is fontos tényezővé lépett elő.

A termelők részére 2021-től az állam egy új konstrukciót alakított ki, a „Mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert” (IV. pillér). Ez a rendszer a mezőgazdasági termelők jövedelemingadozásainak mérséklését és a jövedelmek stabilizálását segíti. A rendszerhez csatlakozó termelő hozzájárulást fizet 3 évig, melynek alapja a termőföld területe, illetve az átlagos állatállomány. Amennyiben krízishelyzet alakul ki a gazdálkodó tevékenységénél, kompenzációra jogosulttá válik – tartalmazza az összefoglaló ismertetés.

Az AKI Mezőgazdasági biztosítások 2020. év című agrárstatisztikai jelentését elolvashatja az alábbi képre kattintva!

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?
Hello vidék  |  2024. május 20. 14:06