Legújabb kutatások szerint a növények pontosan meg tudják mondani, mely kártevők csemegéznek épp leveleiken és ez alapján képesek különböző védekezési stratégiákat alkalmazni a támadás ellen.

 

Naponta 200 ezer emberrel több él a Földön, miközben másodpercenként focipálya nagyságú földterület válik termőképtelenné. Az élelmiszerellátottság számos régióban bizonytalan, csökken a biodiverzitás. Csupán egy bolygónk van, mégis 50%-kal gyorsabban használjuk fel erőforrásait, mint ahogy lépést tudna tartani az emberiséggel.

Hogyan alakul a világ élelmiszertermelése, hogyan változik a klíma a csökkenő erdőfelületek hatására? Miként befolyásolhatja a magyar gazdákat az esőerdők irtása? Amerikai és kínai kutatók az albedó (A Föld felszínéről visszaverődő napsugarak száma) és az evapotranszspiráció (az atmoszférába párolgó víz mennyisége) vizsgálatával következtetnek a várható hőmérsékletváltozásokra.

Fontosnak tartom a mindenki számára elérhető műholdas vagy légi felvételek tanulmányozását, ezért is számolok be a legújabb elérhető műholdas adatbázisokról vagy drónokról. Azonban a számos adat között elveszhet, hogy mire is van igazán szükségünk. Szakértők az alábbi három típusú felvétel együttes vizsgálatát ajánlják mezőgazdasági döntésekhez.

Élénk munkaerőpiac, kevesebb nyersanyag – több termés és egyre növekvő innovációs és kommunikációs igény. Röviden ezekre a trendekre kell figyelnie egy jó mezőgazdasági szakembernek.

Legújabb kutatások szerint a jövő generáció már teljesen más ízű és minőségű állati és növényi termékeket fogyasztanak majd. Világszerte minden termelőre hatással lesz a klímaváltozás, a sivatagos részek melegebbé válnak, néhol hosszabb száraz időszakokkal, néhol gyakoribb viharos esőzéssel küzdenek majd a gazdák.