Az orosz statisztikai hivatal, a Roszstat adatai szerint az ország vezető baromfitenyésztő régiói egyaránt éles visszaesést könyveltek el az év elején. A leningrádi területen 9,8, a sztavropoli régióban 10,5, a tambovi területen pedig 12,4 százalékkal csökkent a brojlerhús-kibocsátás. A visszaesés már 2025-ben elkezdődött egy stagnálási időszakkal, idén viszont már tényleges termeléscsökkenésbe fordult át.

A Nemzeti Húsipari Szövetség elnöke, Szergej Jusin szerint a szárnyashús-előállítás gyakorlatilag már nem nyereséges. Sok baromfitartó nulla jövedelmezőséggel zárta az első negyedévet, miközben az energia- és logisztikai költségek tovább nőttek. A szektor nettó nyeresége már tavaly a felére, 15,7 milliárd rubelre (mintegy 210 millió dollárra) zsugorodott. Az idei piaci folyamatok pedig ennél is rosszabb éves eredményt vetítenek előre.

Az árakra és a jövedelmezőségre különösen nagy nyomást gyakorol a Kínából érkező olcsó baromfihús importjának megugrása. Az eredetileg élelmiszeripari feldolgozásra behozott kínai csirkemell egyre gyakrabban jelenik meg közvetlenül az élelmiszerüzletek polcain, és már Moszkvában, valamint Szentpéterváron is kapható. Bár az importot kvóta korlátozza, amelynek túllépése esetén pótvám lép életbe, ez sem nyújt kellő védelmet. Az elemzők szerint ugyanis a kínai termék annyira olcsó, hogy a védővám sem jelent érdemi akadályt a behozatalnak.

Az import növekedése mellett az export sem nyújt elegendő támaszt az ágazatnak. Ezt a helyzetet tovább súlyosbítja a rubel túlzottan erős árfolyama. A felértékelődött hazai valuta egyszerre teszi versenyképesebbé az importot, miközben jelentősen megnehezíti az exportot. Dmitrij Krasznov, a Reksoft Consulting ügyvezető igazgatója kiemelte: bár a baromfiexport 2025-ben még növekedést mutatott, ez a bővülés nem volt elegendő a hazai iparág megmentéséhez.

Az idei exportkilátások sem kedvezőek, amit részben az ország egyes területein kialakult kedvezőtlen állatjárványügyi helyzet is nehezít. Az orosz termelők jelenleg leginkább a Perzsa-öböl régiójában kínálkozó lehetőségekben bíznak. A közel-keleti piacon tapasztalható ingadozások ugyanis kedvező árakkal kecsegtetnek, amellyel némileg kompenzálni lehetne a kieső exportbevételeket.