Zsolt gazda egy klasszikus családi gazdaságot vezet Hajdú-Biharban, ahol mintegy 50-60 tejelő tehénnel dolgozik. A gazdaság működéséhez körülbelül 20 hektár saját, valamint további 30 hektár bérelt legelő tartozik, a fő profil pedig egyértelműen a tejtermelés. Az előállított tejet felvásárlón keresztül értékesítik, ami sokáig stabil bevételi forrást jelentett, az utóbbi időszakban azonban egyre nagyobb bizonytalanságot hozott. A gazdaság működése alapvetően hagyományos családi modellre épül, ahol a mindennapi munkát nagyrészt egy ember végzi, alkalmanként családi segítséggel.
Lesújtó, ami sok gazdával történik: ők már a túlélésért küzdenek
A jelenlegi helyzetet azonban már ő is rendkívül nehéznek látja, elsősorban a drasztikusan visszaeső tejárak miatt. Mint mondja, miközben korábban akár 150 forint körüli áron is értékesíteni tudták a tejet, jelenleg mindössze körülbelül 100 forintot kapnak érte, ami messze elmarad a termelési költségektől. A számításai szerint a téli időszakban a tej önköltsége eléri a 120-130 forintot is, ami azt jelenti, hogy minden egyes liter után veszteség keletkezik.
Volt, hogy 150 forint körül vitték el a tejet, most meg örülünk a 100 forintnak, miközben nekünk télen 120–130 forint az önköltség. Ez azt jelenti, hogy január óta gyakorlatilag minden nap veszteséget termelünk
- fogalmazott Zsolt gazda az Agrárszektornak.
A nyári időszak ugyan valamelyest enyhíti a helyzetet, hiszen a legeltetés csökkenti a takarmányozási költségeket, de ez sem képes ellensúlyozni az alacsony felvásárlási árakat. A gazda szerint jelenleg gyakorlatilag önköltség alatt működik az ágazat jelentős része, ami hosszabb távon fenntarthatatlan. A nehézségeket tovább fokozza a munkaerőhiány, amely az egyik legsúlyosabb problémává vált a mindennapi működésben. Zsolt gazda elmondása szerint megbízható munkaerőt találni szinte lehetetlen, ezért a gazdaság működtetése nagyrészt rá hárul.
Eldőlt a magyar tejpiac sorsa: ez vár a hazai boltokra 2029-ig
Megbízható, jó munkaerőt találni szinte lehetetlen. Ez egy olyan munka, amit minden nap csinálni kell, nincs ünnepnap, nincs hétvége, és ezt egy alkalmazott egyszerűen nem úgy éli meg, mint az, akinek ez a sajátja.
Bár időnként akad alkalmi segítség, a folyamatos jelenlétet és felelősséget igénylő állattartás miatt ez nem jelent valódi megoldást. A gazda szerint az alkalmazotti szemlélet egyszerűen nem működik ebben az ágazatban, hiszen az állatok ellátása nem állhat meg hétvégén vagy ünnepnapokon sem. A gazdaság története több évtizedre nyúlik vissza, hiszen az alapokat még az édesapja rakta le 20-30 évvel ezelőtt, a jelenlegi működést pedig már ő viszi tovább. Bár a családi háttér fontos támaszt jelent, a mindennapi munkát ma már jórészt egyedül végzi, ami jól mutatja, milyen mértékben alakult át a kisebb gazdaságok működése az elmúlt években.
A térségben ráadásul egyértelműen látszik a generációváltás hatása is. Több gazdaságban fiatalok vették át a munkát, azonban nem minden esetben bizonyul hosszú távon életképesnek az állattartás. Zsolt gazda szerint a környéken működő gazdák közül néhány éven belül többen is feladhatják a tevékenységet, elsősorban a gazdasági nehézségek miatt.
Egyre durvább a tejválság Magyarországon: így mentenék, amit lehet
Most is generációváltás zajlik a térségünkben, sokan átvették a gazdaságot, de nem mindenki marad meg. Itt a környéken a 6-7 gazdából szerintem 2-3 éven belül akár 3-4 is kieshet, egyszerűen ezekkel az árakkal nem lehet hosszú távon működni.
A jelenlegi válság mögött szerinte nemcsak a hazai, hanem az európai trendek is állnak. Egyre több gazda csökkenti az állományát, vagy teljesen felhagy a termeléssel, ami hosszabb távon kínálati visszaeséshez vezethet. Ez azonban csak később hozhat fordulatot az árakban. A kilátásokkal kapcsolatban Zsolt gazda úgy látja, hogy az idei év biztosan nehéz marad, és érdemi javulás legkorábban 2027 körül kezdődhet. Addig azonban sok gazdaság számára kérdéses a túlélés.
