Az idei tavasznál nagyobb bizonytalanságot mutatnak a szezonális meteorológiai modellek, például az európai középtávú vagy az amerikai és brit előrejelző modellek, mint az elmúlt években. Ennek az is oka, hogy globális szinten átmeneti átrendeződés tapasztalható a nagytérségű légköri folyamatok vizsgálatában és az óceánok esetében - mondta el Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója. A szakember szerint nagyon szélsőséges, de globális szinten az átlagnál melegebb volt a tél, és valószínűleg tovább is fog majd emelkedni a globális hőmérséklet, ami Európa időjárására is hatással lesz.

Azzal együtt, hogy Magyarországon - az elmúlt évektől eltérően - a modellek azt mutatják, hogy a hőmérséklet az átlagnak inkább a közelében, kicsivel fölötte lesz, viszont a tavalyinál, illetve a tavalyelőttinél csapadékosabb tavaszt mutatnak idén a klímaszcenáriók

- tette hozzá a szakember.

Kovács Erik a tavaszi fagyokra kitérve elmondta: az éghajlatváltozás következtében ezek egyre gyakoribbak hazánkban, amit az agrárium is érzékel, különösen a korai fajták, mint a kajszibarack, az alma vagy a szilva esetében. Mint fogalmazott, a tavaszi fagyok gyakoribbá válásának az az oka, hogy egyre enyhébbek a telek, emiatt hamarabb kezdődik a rügyfakadás és virágzás, amihez viszont az időjárás nem „alkalmazkodik”. És mivel a tavasz egy átmeneti évszak, amire a tél jelentős hatással van, különösen az elején (márciustól április közepéig), rendszeresek a „hidegleszakadások”, fagyokat okozva egy-egy éjszaka, ami által pedig elfagy a növények virágzata, illetve a rügyek is - magyarázta a szakértő. A Klímapolitikai Intézet vezető kutatója kiemelte, hogy ez a 2050-es, 2060-as évtizedig biztosan folytatódni fog, tehát a mezőgazdaságnak a jövőben nemcsak az aszállyal kell szembenéznie, hanem a tavaszi fagyok okozta problémákkal is, amit egyébként az elmúlt 10-15 évben már megtapasztalhattak az ágazat szereplői.

Bár az idei télen viszonylag sok hó esett, még mindig nem elégséges a talajnedvesség mennyisége. Hogy mennyi csapadék várható tavasszal, és ez képes lesz-e feltölteni a hiányzó mennyiséget, azzal kapcsolatban Kovács Erik azt mondta, hogy ebből a szempontból konszenzus van a különböző modellek, illetve azoknak a különböző szcenárióik között. Ezek azt mutatják jelenleg, hogy az átlagnál csapadékosabb lesz a tavasz, ami nemcsak a mezőgazdaság, hanem minden más szempontból jó hír. A szakember hozzátette: most úgy látszik, hogy Közép- és Délkelet-Európában az átlagnak megfelelő, vagy kissé afölötti csapadékmennyiségre kell számítani, szemben az elmúlt három-négy évvel, amiket szárazabb időjárás jellemzett.

Természetesen az utolsó szót mindig az időjárás mondja ki, de általában a szezonális előrejelzések, ezek a modellek egyre pontosabbak, főleg úgy, hogy már a mesterséges intelligenciát is használjuk, és az ő segítségét is kérjük az előrejelzésekben

- fogalmazott Kovács Erik.

Mire számíthatunk nyáron?

Arra a kérdésre, hogy a tavaszi időjárásból lehet-e bármi következetest levonni a nyárira vonatkozólag, a kutató elmondta, hogy vannak már szezonális modellek, de ilyenkor azok még nagyon megbízhatatlanok a nyarat illetően. Kovács Erik szerint idén „kicsivel nehezebb előre jelezni”, mint tavaly és tavalyelőtt, aminek több oka van. Mindazonáltal pillanatnyilag azt látják, hogy ismételten egy meleg nyárnak nézünk elébe, de hogy csapadékosabb, vagy szárazabb lesz-e a nyár, az még nagy kérdés. Erről a szakember szerint április környékén lehet már komolyabb kijelentéseket tenni.

Természetesen Magyarország időjárására komoly befolyással van, hogy az ország egy medencében fekszik, amit a magas Kárpátok bércei határolnak. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt hetekben, miközben a Kelet-európai-síkvidéken, Ukrajnától Fehéroroszországon át Lengyelországig rendkívül hideg volt, mínusz 25, mínusz 30 fokokkal, ami be-beszivárgott, de javarészt a Kárpátok felfogta.

Tehát nálunk is elő-előfordulhatnak nagy hidegek, de egyre ritkábbak – mondta a kutató, kiemelve: ugyanakkor van egy hátránya is a dolognak, nyáron szép lassan egy katlanná válik a Kárpát-medence, miután a forró, száraz levegő megülepszik. Ezért van az, hogy amíg a környező országokban „csak” 30 fok van, addig a Kárpát-medencében egy-egy hőhullám idején 38-40 fokot is mérnek a meteorológusok

- tért ki rá Kovács Erik.

A szakértő egyebek mellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a Kárpát-medencében a szennyezett levegő is könnyebben megül. Ahhoz pedig, hogy ez kitisztuljon, ciklonaktivitás, illetve erős szél szükséges.