Kiderült a csúf igazság: ezért nem esik az eső Magyarországon hetek óta

agrarszektor.hu
Lassan július végére érünk, de alig hullott értékelhető csapadék a hónap folyamán. Pedig a sokévi csapadékadatokat nézve hazánkban július a második legcsapadékosabb hónap. Akkor mégis hol van az eső?

Tekintsük át nagy vonalakban az idei július időjárását. Perzselő, a mostanihoz fogható hőséget hozott július első napja. A Kárpát-medence egy masszív magassági gerincben foglalt helyet, egy közeledő hidegfront előoldalán. A hőségzáró hidegfront azonban jelentősen vesztett erejéből mire elért hozzánk, igazi felfrissülést, érdemi csapadékot csak a Dunántúlra hozott. Keleten csak a front előtti összeáramlási zóna tudott még záporokat, zivatarokat kitermelni, de ezek is csak lokálisan hozhattak némi enyhülést a szárazságra. Ezt követően újabb magassági gerinc és a hozzá kapcsolódó anticiklon húzódott fölénk biztosítva a száraz, napos, egyre melegedő időjárást - írja az Időkép

EZ IS ÉRDEKELHET

Július 5-én érkezett nyugat felől az újabb frontrendszer. A tőlünk nyugatra fekvő magassági teknőhöz kapcsolódó hullámzó frontrendszer ismét a Dunántúlra hozott jelentős lehűlést és jelentősebb csapadékot is. A csapadékzóna azonban a szárazabb keleti tájak fölé érve fokozatosan legyengült és feloszlott. A július-5-i hidegfront szinte kettévágta az országot. Frontot követően északnyugatias áramlás alakult ki, ami már meghozta a várva várt lehűlést a keleti tájakra is. Hiába jött azonban hűvösebb levegő, ekkor is alapvetően száraz levegő érkezett hozzánk. A hűvösebb időszak az elmúlt hétvégéig tartott. Ezidő alatt csak néhol alakult ki kisebb eső, zápor, érdemi csapadék szinte sehol sem hullott. Azóta ismét egy magassági gerinc épül felettünk, benne a szokásos anticiklonnal és egyre fokozódó hőséggel.

Összegezve a fent leírtakat elmondható, hogy a kifejezetten forró, száraz periódusokért a Kárpát-medence fölé húzódó magassági gerincek a felelősek, melyekhez anticiklonális időjárás kapcsolódik. Az anticiklonokban uralkodó leszálló légmozgások felhőoszlató hatásúak, meggátolják a záporok, zivatarok kialakulását. Emellett a levegő is egyre szárazabbá válik, így egyre kevesebb nedvesség áll rendelkezésre az esőfelhők kialakulásához. Gyakran előfordul ilyenkor, hogy ha az esőfelhők el is jutnak a szárazabb területekig a belőlük kihulló csapadék nagy része egyszerűen elpárolog még mielőtt a felszínre érne. Ez történt július 5-én is, amikor a szárazabb keleti országrészbe érkezett meg a front.

EZ IS ÉRDEKELHET

A nyári időszakban főként hidegfrontok, hullámzó frontrendszerek, esetleg hidegcseppek biztosítják a csapadékot. Ebben a hónapban azonban a hozzánk eljutó frontok vagy tőlünk északra haladtak el és csak súroltak minket, vagy legyengülve érték el hazánkat és már csak a Dunántúlra tudtak érdemi lehűlést és csapadékot hozni. Hiányoznak az igazán markáns hidegfrontok, hullámzó frontrendszerek, melyek csapadékukkal ellensúlyozni tudnák az anticiklonális időszakokban tapasztalható száraz időjárást. A fent ismertetett sorminta sajnos tovább folytatódik, hisz a szombaton érkező hidegfront is legyengülve érkezik jelentős csapadékot és lehűlést nem fog hozni.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?