A klímaváltozás hatására kiléphetünk abból a stabil éghajlati korszakból, amelyben az emberi civilizáció kialakult.
Forró szeptemberi nap jön pénteken a Dél-Alföldön, de a hétvégén valamivel hűvösebb lesz már.
Az idei nyár is megmutatta a klímaváltozás hatásait: a hosszan tartó aszály után heves zivatarok okoztak súlyos károkat az országban.
A forgalmazók szerint a kereslet nem tűnt el, de inkább a szükség diktálja, mintsem a fejlesztési ambíció, ami lassítja a piac mozgását.
Csongrádon és Túrkevén is kereken 39 fokig melegedett a levegő, és azóta is ez az érték tartja a csúcsot.
Hétfőn nemcsak lehűlést, hanem pusztító szélvihart is hoztak a zivatarok, mutatjuk, hogy mitől válhatott ilyen erőssé a szél.
Felperzselte a Kárpát-medencét forró, száraz nyár, és ez az űrből is jól látszódott.
A forró, aszályos időjárás nem kedvezett az idei káposztatermésnek, ami várhatóan a 600 ezer tonnát sem éri el.
Nagynyomású forró vízzel venné fel a küzdelmet a gyomok ellen a német gépipari konszern.
Ha megjelennek a gyomok a kertünkben, nem kell rögtön a bolti, sokszor környezetszennyező vegyszerekért nyúlnunk.
Miért nem jön az eső?
Olcsók, természetesek és még a környezetet is óvhatjuk velük.
Brutális kánikulák közelednek.
A téli csapadékhiány miatt rendkívül alacsony a Tisza és holtágainak vízszintje, ezér mesterséges vízpótlásra van szükség.
Ha mégis ragaszkodunk bizonyos terjeszkedő fajokhoz, érdemes őket cserépbe ültetni vagy gyökérgáttal körbevenni.
Változó vastagságú fátyolfelhőzet szűrheti a napsütést, helyenként (főleg délnyugaton) olykor el is takarhatja a napot, de kisebb csapadék legfeljebb elvétve alakulhat ki
Indul a fészkelő erdei fülesbaglyok országos lakossági felmérése Magyarországon.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
