Az Agrárszektor eheti szektorkörképében az RAGT, Nagy Zoltán, a Gabonakutató nemesítési programvezetője, valamint Tóth Tamás, a Syngenta Duna régiójának vetőmag marketingvezetője beszél arról, hogy mire érdemes odafigyelni a kukorica vetőmagok kiválasztásakor, továbbá mik a várakozások a kultúra idei vetésterülete és jövedelemtermelő képessége kapcsán.
RAGT: Felértékelődnek azok a hibridek, amelyek minden évjáratban stabil teljesítményt nyújtanak
Az elmúlt évek tapasztalatai egyértelműen azt mutatják, hogy a kukoricatermesztés egyre szélsőségesebb környezeti feltételek között zajlik. Ebben a helyzetben a január elején lehullott nagy mennyiségű hó kétségtelenül pozitív fejleményt jelent, az RAGT azonban figyelmeztet: ez a mennyiség sajnos önmagában még nem oldja meg a termelők problémáját.
A mostani, mintegy 30 cm-es hótakaró nagyjából 30 mm csapadéknak felel meg, ami fontos első lépés, különösen azért, mert hó formájában érkezett, így jobban be tud szivárogni a talajba. Ugyanakkor a talajból hiányzó nedvesség pótlásához ennél jóval több csapadékra lenne szükség, ezért ez inkább reménykeltő jel, mintsem megnyugtató megoldás.
Ahhoz, hogy a kukoricatermelés idén elkerülje az újabb kudarcot, tavaly decembertől számolva egészen a vegetáció megindulásáig összességében mintegy 150-200 mm csapadékra lenne szükség.
Az RAGT szerint ez az a mennyiség, amely már érdemben javítaná a talajnedvességi viszonyokat és pozitívabb termelői hozzáállást is eredményezhetne. Ez azonban természetesen erősen területfüggő is, hiszen az Alföldön és a Balatontól délre eső országrészben, ahol a legkritikusabb a helyzet, akár a felső tartományhoz közelítő csapadékmennyiségre is szükség volna, míg más régiókban ennél kevesebb is elegendő lehet.
Ebben a helyzetben nem meglepő, hogy a gazdálkodók számára felértékelődnek azok a hibridek, amelyek minden évjáratban stabil teljesítményt, magas termőképességet, jó stressztűrést és megbízható alkalmazkodóképességet nyújtanak. Az RAGT szerint ugyanis ezek azok a tulajdonságok, amelyekre a jelenlegi termesztési környezetben a termelőknek leginkább szükségük van. Hozzátették:
Az alacsonyabb FAO számú hibridek választása bizonyos területeken célravezető lehet, de ez sem általános recept. A termelői tapasztalatok alapján azt látjuk, hogy a gyakorlatban az elmúlt évekhez képest csökkent a magasabb FAO számú hibridek aránya. Az, hogy melyik irány a legjobb, nagyban függ a tavaszi időjárástól, a területi adottságoktól, a talajtípustól és a csapadékviszonyoktól. Vannak térségek, ahol a rövidebb tenyészidejű hibridek valóban mérsékelhetik a kockázatot, de egységes, mindenhol alkalmazható megoldásról nem lehet beszélni.
Nincs több idő: ha így megy tovább, a gazdák tehetetlenek lesznek a földeken
Nagy Zoltán (Gabonakutató): 2025 sem volt a kukorica éve
Az elmúlt években a kukorica vetésterülete folyamatosan csökkent és bár nem volt mindenütt akkora aszály, mint korábban, a takarmánykukorica termelés profitabilitása eltűnt, hiszen az inputanyag költségek nőttek, a felvásárlási ár viszont nem nőtt a világpiaci túltermelésnek köszönhetően – emlékeztetett Nagy Zoltán, a Gabonakutató nemesítési programvezetője, majd hozzátette: mindezek miatt 2025 sem volt a kukorica éve.
Mint mondta, a januári hóborítás kétségtelenül kedvező előjelnek tekinthető a tavaszi vetésű növények számára. Az eddigi mérések alapján azonban olyan mennyiségű víz hiányzik az Alföldön a talajokból, hogy még több hóra vagy esőre volna szükség ahhoz, hogy felelősen ki lehessen jelenteni: mindenki bátran merjen vetni kukoricát tavasszal. Nagy Zoltán hozzátette: áprilisig azért még várható csapadék.
A szakember az Agrárszektornak arról is beszélt, hogy Dunántúlra szemestakarmánynak FAO 300 végi vagy FAO 400 hibrideket, az alföldi régióba azonban inkább a FAO 300 eleji és az igen korai FAO 200 hibrideket ajánlanak. Ezek ugyanis virágzásban képesek elkerülni a júliusi hőstresszt, gyors fejlődésüknek köszönhetően pedig a téli-tavaszi csapadékot is jobban tudják hasznosítani. A terméspotenciál ugyan alacsonyabb, de az inputanyag kijuttatást is az alacsonyabb terméshozamhoz kell igazítani.
Nagy Zoltán hozzátette: a Gabonakutató az aszályérzékeny területekre mindenképpen csökkentett, 50 ezer tő/hektáros tőszámot és többcsövű hibrideket ajánl, amik jól tudnak gazdálkodni a talajnedvességgel. Ezen túl azonban a hibrideknél fontos szempont a szárazságtűrés és az alkalmazkodóképesség is.
A Fusarium, Aspergillus okozta gombás csőbetegségekre teljes rezisztencia nincs, ellenálló fajták azonban vannak. A legjobb megoldást azonban a rovarkártevők elleni védekezés jelenti július második felében. Ha toxinmentes takarmányt akarunk, mindenképpen ajánlott a védekezés, ám ezt pénzügyi szempontból is meg kell vizsgálni, megéri-e használni.
Temessük a magyar kukoricát? Már ott tartunk, hogy importra szorul az ország
Tóth Tamás (Syngenta): Érdemes legalább két hibridet választani
Amint azt Tóth Tamás, a Syngenta Duna régiójának vetőmag marketingvezetője az Agrárszektornak elmondta, a kukorica vonatkozásában még mindig sok a kérdőjel. Bár január elején az előző évekhez képest jelentős mennyiségű hó esett Magyarország szinte teljes területén, a talajból még ennek ellenére is sok nedvesség hiányzik. Tóth Tamás hozzátette:
Egyelőre a termény ára sem túl ígéretes, ezért azt tudjuk mondani, hogy a kukorica vetésterülete továbbra is csökkenő trendet mutat, de legalább az időjárás tekintetében van miben bízni.
A szakértő az Agrárszektornak arról is beszélt, hogy a hibridválasztásnál mindenképpen a jó stressztűrő képességű, stabil hibrideket érdemes választani és az is rendkívül fontos, hogy a termelők ne megszokásból gazdálkodjanak. Ehhez ma már több olyan megoldás is a gazdák rendelkezésére áll, mint amilyen a Syngenta vetőmagválasztó szolgáltatása is, amelyben szimulálni lehet a vetésidő, valamint a virágzáskori és a szemkitelítődéskori stressz összefüggéseit.
Emellett érdemes egy kicsit játszani a vetésidővel és a FAO számmal is, továbbá érdemes legalább két hibridet választani, hiszen ezáltal is csökkenteni lehet a vegetációs idő során felmerülő kockázatokat.
