A kukorica értéke és helye a jövő élelmiszer-biztonságában
Takács Géza elsőként arról beszélt, hogy a kukorica az egyik legsokoldalúbban felhasználható növényünk. Mint mondta, a kukorica az a növény, amelynek minden része hihetetlen széles spektrumban felhasználható. A mosóportól kezdve az emberi élelmiszerig szinte mindenre fel tudjuk használni. Hangsúlyozta, hogy a kukorica élelmiszer-ipari jelentősége Magyarországon alulértékelt, pedig a gluténmentes táplálkozás körüli diskurzus egyre erősödik:
Magyarországon kevésbé használjuk emberi élelmiszerként, pedig egyre több szó esik a gluténmentes táplálkozásról. A kukorica természetes formában gluténmentes, így a kukoricaliszt, a kukoricadara, a különböző étkezési termékek szerepe növekedhetne a humán élelmezésben.
Kiemelte továbbá azt is, hogy azok az országok, amelyek képesek élelmiszer-önellátásra, erősebb gazdasági versenypozícióba kerülhetnek a jövőben. Így a kérdésre, hogy „kell-e kukorica?”, határozott választ adott:
Nem kérdés, hogy szükség van a kukoricatermesztésre.
Leáldozott a magyar kukoricának? Már csak így lehet termelni itthon
Termelési keretek és időjárási kockázatok
A szakember rátért a termelési lehetőségekre is: hány hektáron lehet Magyarországon rentábilisan kukoricát termeszteni, és milyen feltételek mellett. Ahogy kiemelte, a legfontosabb kérdés az, hogy miként alakulnak az időjárási viszonyok. A számok azt mutatják, hogy klimatikus körülményeink egyre kevésbé kedveznek, de nemcsak a kukoricának, más növényfajoknak sem. A növényfaj és a termesztéstechnológia megválasztásakor ezért folyamatosan figyelemmel kell lenni a környezeti adottságokra.
Meg kell vizsgálni, hol érdemes a termőtalajt figyelembe véve kukoricát termeszteni, és milyen technológiával. Ez nagyon komoly átgondolást és fejlesztést igényel.
Hozzátette, a termelők azonban gyakran konzervatívabbak, lassabban váltanak új technológiákra, miközben az ország különböző régiói között jelentős különbségek vannak a termelési adottságokban.
Mit mutatnak a GOSZ–VSZT–NAK posztregisztrációs kísérletei?
Takács Géza részletesen beszélt a posztregisztrációs kísérletek szerepéről is: egyrészt azt vizsgálják, hogy a már elismert hibridek meddig őrzik meg a regisztrációkor mért terméspotenciált. Másrészt összehasonlíthatóvá teszik, hogy az egyes hibridek a különböző régiókban milyen teljesítményre képesek.
Ez nagyon fontos a termelőnek, hiszen meg tudja nézni, hogy az ő régiójában a hibridek mire képesek.
A kísérletek kisparcellás, szabályozott, technológiát pontosan betartó körülmények között zajlanak, így megmutatják a hibridek genetikai potenciálját, de a gazdának figyelembe kell vennie, hogy saját tábláin nem ilyen homogén körülmények között dolgozik.
Magyarországon sajnos nincsenek nagy kiterjedésű, homogén táblák. Fontos tudni, hogy a terület mennyire egyöntetű. Ez minden növénynél meghatározó. A sűrű vetésű növények, például a kalászosok jobban tolerálják a tábla heterogenitását. A kukorica azonban kisebb tőszámmal dolgozik, így érzékenyebb a változásokra.
Temessük a magyar kukoricát? Már ott tartunk, hogy importra szorul az ország
Korai vagy késői hibrid? A kockázatok újraértékelése
A kísérletek egyik fontos tanulsága, hogy a különböző éréscsoportok termőképessége jelentősen magasabb lehet az országos átlagnál. Külön felhívta a figyelmet arra is, hogy a legtöbb kísérlet öntözött körülmények között zajlik, homogén talajon és a javasolt technológia maradéktalan betartásával.
Az országos termésátlag 5,1 tonna hektáronként, ami szerény eredmény. A posztregisztrációs kísérletben 2025-ben a FAO 200-as igen korai éréscsoport 9 tonnát, a FAO 300-as korai 11-et, a FAO 400-as középérésű fajták 11,4-et, a FAO 500-as késői éréscsoport pedig 12,1 tonnát tudott produkálni hektáronkénti átlagtermésben.
Mint mondta, a 2022-es és az idei év súlyos aszályai rávilágítottak arra, hogy a kukorica legérzékenyebb időszaka, a virágzás különösen kitett az időjárásnak. Takács Géza szerint ezért érdemes elgondolkodni a korai hibridek használatán.
A FAO 200-as éréscsoport vetésterületi aránya Magyarországon 2% alatt van, pedig 9 tonnát képes teremni hektáronként. Ha ennek csak a 80%-át nézem a kockázatok miatt, még akkor is 7 t/ha körüli átlagot tud biztosítani.
A korai hibridek előnyei között említette, hogy korábban vethetők, korábban virágoznak és kisebb kockázatot jelentenek aszályos körülmények között. Hozzátette, ma a rizikó beárazása a legnagyobb probléma.
Nem a legnagyobb termést kell kergetni, hanem a termelés biztonságát.
Nehéz év áll a magyar gazdák mögött: elárulta a NAK elnöke, mi jöhet jövőre
Árak, korlátok és gyakorlati döntések
A terményárakat a termelők nem tudják befolyásolni, ezért nem lehet arra alapozni a stratégiát, hogy majd magasabb árakat érnek el a terményértékesítés során.
Ezek az árak nem fognak drasztikusan emelkedni, ha reálisan nézzük.
– nyomatékosította Takács Géza, majd hozzátette, ha valaki tud öntözni, természetesen kihasználhatja a nagyobb terméspotenciálú hibridek előnyeit. De ahol a környezet, a talaj vagy a pénzügyi lehetőségek korlátoznak, ott más megközelítés szükséges.
Nagyon komolyan át kell gondolni a termesztéstechnológiát, a hibridválasztást és a kockázatokat.
Mi a valódi cél ma a kukorica-termesztésben?
Takács Géza összegzése szerint a termésmennyiség helyett a termésbiztonságra kell helyezni a hangsúlyt.
A korai éréscsoportok komoly alternatívát jelentenek. A kísérletek célja, hogy a gazdák pontos információt kapjanak a hibridek genetikai stabilitásáról és régiós teljesítményéről.
A kérdés ma már nem az, hogy kell-e kukorica. Egyértelműen kell. A kérdés az, hogyan és hol termeljük meg biztonságosan.
