Az Alföldön a kukorica termesztését el kell felejteni a jelen időjárási körülmények között, a genetikai tulajdonságai ugyanis nem teszik lehetővé, hogy ezt a csapadékhiányt és hőstresszt bármilyen nemesítési módszerrel ki lehessen küszöbölni - hangsúlyozta Rádi Feríz, a Pannon Genetic ügyvezető igazgatója. Kiemelte, az ország nyugati, illetve északi részén nem lát problémát a termelésben, amennyiben a fajtaválasztás marad úgy, ahogy volt. Emellett vannak térségek, ahol a takarmánykukoricát sokan öntözés alatt termesztik, ha tehát valaki értelmezhetően tud vizet felhasználni, akkor ez kifizetődő lehet.
A szakember szerint nem lehet százszázalékosan választ adni arra a kérdésre, hogy mit termesszünk itthon a kukorica helyett a problémás régiókban, de azt látni, hogy ahol visszaesett a termésmennyiség és termőterület, ott sokan kalászosokkal, napraforgóval, cirokkal próbálkoznak. Ugyanakkor, ha a felvevőpiac és a takarmánykereskedelem nem pörög fel jobban, ezeket nem lehet hatékonyan alkalmazni a kukoirca helyett. Rádi Feríz pozitív példaként említette a sörárpát, amelynél lehet jó termésátlagokat elérni, ráadásul meg is fizeti a piac
Rendszerekben kell gondolkodni mind a fajtaválasztásnál, mind pedig az öntözés területén
- mondta Sík Imre, a RAGT Vetőmag country manager-e. Közölte, kukoricára szükségünk van, így nem érdemes temetni, ha tudjuk öntözéssel is segíteni a termelését, akkor nagy jövőt jósolhatunk neki, ugyanakkor a búza és árpa mennyisége is jelentősen megnőtt az évben. A szakember úgy látja, a kalászosok termesztése jó irány itthon, a tavaszi árpában és a búzában is van potenciál hazánkban.
Nem lehet egy fajta- vagy hibridválasztással a kockázatot kiküszöbölni, még úgy sem, hogy a cégek igyekeznek minél ellenállóbbakat nemesíteni. De olyan fajta nincs, amihez ne kellene víz
- tájékoztatott Tóth Tamás, a Syngenta vetőmag üzletágának marketing vezetője. Abban egyetértett Sík Imrével, hogy fontos, hogy legyen rendszer, és nem szabad egy adott évjárat aktuális trendjei alapján meghozni azt a döntést, hogy milyen fajta kerül a földekre. Szerinte át kell gondolni, hogy melyek azok a területek, ahol nem biztos, hogy kukoricát kellene termelni, de foglalkozni kell az elő- és utóveteménnyel, valamint az öntözéssel is. Azzal kapcsolatban, hogy mit kellene termelni itthon, elmondta, a kalászosok és a napraforgó is ideális növény lehet, ez utóbbi például azért is jó választás, mert mélyre hatol a gyökere, jobban tudja a vizet hasznosítani.
Napraforgóból nagy feldolgozó kapacitással rendelkezünk. Régen a kukorica volt a pénzcsináló növény, ám ez mára megfordult, és már nem nagyon lehet tudni, melyik ez a növény, de talán a napraforgó tud majd jó pénzt hozni. Nem hiszem, hogy a csicseriborsó és édeskömény országa leszünk, az ipari növényekben kell megtalálni az utat
- hangsúlyozta.
Zsila József, a Bayer kukorica portfólió menedzsere kiemelte, a nemesítőházak dolgát is megnehezíti az, hogy a kukoricának nagyon diverz éve volt idén és inkább a szélsőségek voltak jellemzők. Lehetett látni azonban szép hozamokat és profitábilis gazdaságokat is. A szakember beszélt arról, hogy a vetőmagválasztás során érdemes figyelni azt a megjelölést, amivel az aszály- és hőstressztűrésre legkiválóbb hibrideket jelölik a fajtatulajdonosok. Hangsúlyozta, egy hibridre alapozni nagy kockázatot jelent, érdemes inkább több érésidejű hibridet kombinálni a vetésterületen.
A mai eszközök már lehetőséget nyújtanak a gazdáknak arra, hogy megismerjék a termőtáblájukat, a helyspecifikus gazdálkodásnak ugyanis nagy jelentősége van. A termelőknek azzal kell foglalkoznia, hogy azokat a tényezőket, faktorokat, amelyeket tudnak befolyásolni, azt a legújabb technológiák és legjobb tudások alkalmazásával tegyék meg.
