Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.
Eljuttottunk oda, hogy Magyarországon a kukorica termesztése csupán a szántóföldek egyötödén lehet jövedelmező.
A magyar mezőgazdaság előtt álló kihívások csak fejlesztéssel, technológiai megújulással és együttműködésekkel kezelhetők.
Az egészségvédő hatású mentes élelmiszerek témája került középpontba Siófokon az Agrárszektor Konferencián.
A talaj megismerése és észszerű használata megkerülhetetlenné vált Magyarországon is.
A következő időszakban fel fog pörögni a pályázatok elbírálása, illetve a kifizetések is.
Kimondták a szakértők: a vevők igényei alapján kellene működnie a termékpályának és az ellátási láncnak.
Nézegess képeket a Portfolio Agrárszektor 2025 Konferenciáról, ahol idén több mint 2000 résztvevő várható a három napos szakmai programon.
Az agrárium jövője azon múlik, mennyire tudjuk hatékonyan és takarékosan felhasználni a rendelkezésre álló erőforrásokat.
A jelenlegi rendszer továbbvitele lenne a legjobb a termelőknek – hangzott el az Agrárszektor konferencia második napján.
A magyar termőföld az elmúlt évek egyik legjobban teljesítő befektetési eszközévé vált.
Az ár- és költségviszonyok, az európai piacok feleslegei, valamint a fogyasztói igények változása egyszerre alakítják át a szektor helyzetét.
Az idei évben is számos nehézséggel kellett szembenéznie a állattenyésztőknek Magyarországon.
A szakemberek kimondták: a magyar agráriumnak hosszú távon exportcentrikusnak kell lennie.
A klímaváltozás következményei, mint az extrém hőség, a csapadékhiány, az új kártevők és betegségek napi szintű működési kihívást jelentenek.
Mik segíthetik a termelőket abban, hogy a romló körülmények között is fenntartsák versenyképességüket?
Óriási lehetőségeket hozat, egyben komoly kockázatokat is jelenthet a mesterséges intelligencia a mezőgazdaságban.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.
