Az elmúlt években a hőségnapok száma és az átlaghőmérséklet jelentősen emelkedett. A kukorica nagy vízigényű kultúrnövény, ezért az egyre gyakoribbá váló aszályos években fellépő vízhiány érzékenyen érinti a hazai öntözés nélküli kukoricatermesztést, mivel a hőségnapok egybeesése a kukorica virágzásával jelentősen befolyásolja a terméseredményt. Ezeken a napokon a portokok beszáradhatnak és a pollenek elhalhatnak. Ezáltal jelentősen csökkenhet a maximális termés mennyisége. Ezen tényezők elkerülése miatt, a termelők egy része megpróbálja az átlagosnál korábban elvetni a kukoricáját. Ennek köszönhetően a vegetációs periódus előbbre tolódik, a kukorica hamarabb eléri a virágzásához szükséges hőösszeget (Growing Degree Unit - GDU).
November eleje óta nem volt ilyen a kukoricapiacon: érdekes számok jöttek
A korábbi virágzási időponttal nagyobb eséllyel tudják elkerülni a termelők a kedvezőtlen hőségnapokat, ezáltal próbálják elérni a jobb termékenyülést. Azonban érdemes tudni a korai vetésidő hátrányait is. Általánosságban megállapítható, hogy a fiatal növényke ebben az időszakban a legkitettebb az időjárási körülményeknek. Ha a hideg talajban csírázó magok kelése elhúzódik, akkor az állomány szinte mindig vontatottan és heterogénen kel ki, ezért nagyon fontos, hogy a korai vetéshez csak kiváló minőségű, hidegben is jól csírázó vetőmaggal érdemes hozzáfogni - húzták alá.
Fontos kiemelni, hogy a korai vethetőség nem a hibridtől függ, hanem az adott hibrid adott tételének melegcsíra és PST értékétől. Ugyanazon hibrid különböző vetőmag tételei eltérhetnek mind a melegcsíra, mind pedig a PST értékét tekintve. A PST a kifejezetten hideg, vízzel telített stresszhelyzetekben mutatja meg az adott vetőmagtétel csírázási százalékát.
