Nézve az időjárást és a meteorológiai adatokat, lassan itt a vetés ideje. A vetés az egyik legfontosabb művelet, ha itt hibázunk, az egész termésre hatással van. Célunk az egyenletes kelés és az egyenletes növényállomány.
Igen, akár 7 művelet megvalósítható a Junkkari direktvetőgépekkel egyetlen menetben. A menetszám csökkentésével üzemanyagot és időt takarít meg. Vegyük sorra, mi is ez a 7 művelet, és miért is hasznos:
Piaci visszajelzések alapján elhúzódik a fajtaválasztás, az elmúlt év nehézségei okán a vetési bizonytalanság is késlelteti a vetőmagvásárlást. Körbejártuk, hogy mely vetőmagok vannak még készleten. Az ajánlatokért kattintson partnereink fényképére vagy nevére!
Mascar vetőgépek precíziós gazdálkodáshoz is!
A MASCAR technológiát ezen a területen a teljesítmény növelése érdekében optimalizáltuk, így egy teljesen megújult rendszert kínálunk.
A 41. AGROmashEXPO és AgrárgépShow Prémium oklevélben részesített terméke Nemzetközi Termékfejlesztési díj – Gépesítés kategóriában.
A 41. AGROmashEXPO és AgrárgépShow különdíjas terméke Nemzetközi Termékfejlesztési díj – Gépesítés kategóriában.
A finneknél nagy hagyománya van a direktvetőgépek használatának, ugyanis az ottani időjárási viszonyok igen rövid vetési időszakot hagynak a gazdáknak, és ezen vetőgépekkel csökkenthető a területre való kivonulások száma.
A Väderstad, mint a világ egyik vezető talajművelő- és vetőgép gyártója, büszkén jelenti be, hogy a Proceed már két egymást követő évben nyerte el "Az év gépe" díjat, vetés kategóriában, valamint a párizsi SIMA kiállításon az innovációért ezüstérmet kapott.
Heves megye Gyöngyösi járásában, a Nagyréde körül elterülő földeken gazdálkodik a testvérpár Bucsok Norbert Dávid és bátyja, Bucsok Péter. A Szent István Egyetemen (ma már MATE) agrármérnöki, majd növényorvosi képzést végző szakember a 2010-es évek elején álmodott nagyot édesapjával és bátyjával, amikor először bérelni, majd vásárolni is tudtak állami földeket.
A Maestro a szemenkénti adagolás mestere! Alkalmazható a kukorica, szója, napraforgó, cukorrépa és még az igen apró magvak, mint a repce vetésére is. A szabadalmaztatott egyedi adagoló rendszere teszi mindezt lehetővé. Az adagoló rendszere a teljesen új vetőtárcsán alapszik, amely a hagyományos tárcsáktól eltérően kifele nútolt, és az új maglesodróval együtt nagyon nagy adagolási teljesítményre képes (90 E mag/ha 12 km/h sebességnél).
A világban tovább hódítanak a forgatás nélküli talajművelési rendszerek. Észak- és Dél-Amerikában, ill. Ausztráliában uralkodó ez a talajművelési mód. Európában országonként különböző mértékben terjedt el. Magyarországon a szántóterület mintegy felén alkalmazzák már ezeket a művelési rendszereket.
Az őszi talajművelés már elkezdődött. A nyári nagy aszály után a teljesen kiszáradt földeket kellett elkezdeni művelni, repce magágyat készíteni. Sokan nem is fogtak bele, de többen abban a reményben, hogy csak megjön az eső elkezdték az alapművelést.
A Sprinter egyike a legrégebbi Horsch vetőgépeknek. Kimondottan mulcsvetőgép, könnyen elbír a nagyobb mennyiségű szármaradvánnyal a vetőmagágyban.
A szója vetése megkezdődött, az előzetes adatok alapján a szója vetésterülete várhatóan 50%-kal nőtt a tavalyihoz képest. Több kezdő és gyakorló szójatermesztő is szembesülhet a technológiai nehézségekkel, hiszen ez a kultúra igencsak nagy odafigyelést igényel, ahogy a profi szójatermesztők mondják: „a szójatermesztést tanulni kell”. A leggyakrabban előforduló termelői kérdéseket gyűjtjük össze SZÓJARÁDIÓ című, több hónapon keresztül futó összeállításunkban.
Jász-Nagykun-Szolnok megye az ország egyik legnagyobb megyéje, és itt található az ország mezőgazdasági hasznosítású földterületeinek mintegy ötöde. Tökéletes síkság lévén kedvezőek a mezőgazdasági adottságai, azonban szélsőséges vonásokat mutató éghajlata - kevés és egyenetlen eloszlású a csapadék, gyakori a szárazság és az aszály - és az évente visszatérő belvízprobléma miatt az itteni gazdáknak keményen meg kell küzdeniük a jövedelemért.
A napraforgó egyszikűek elleni gyomirtása nem egyszerű feladat. Az alapkezelések csapadékfüggők, viszont gyakori a kultúrnövény károsodása. A benfl uralin hatóanyagú Balan 600 WDG bedolgozva csapadékmentes körülmények között is kiváló gyomirtó hatással rendelkezik, ugyanakkor teljesen szelektív a napraforgóra. A főnövény pusztulása esetén a következő növények vethetők illetve palántázhatók: napraforgó, borsó, szója csillagfürt, lencse, szarvaskerep, bab, lucer na, repce, dohány, vörös here, uborka, tök, dinnyefélék, saláta.
Kukorica variációk A Kwizda Vario rendszer segítségével partnereink saját döntéseik alapján állíthatják össze a számukra leginkább szükséges szerkombinációkat. Ez a megközelítés újdonságnak számít a hazai növényvédő szer piacon. A kukoricatermesztés akár táblánként változó kihívásaira rugalmas és testre szabott megoldásokat tudunk így nyújtani. Ezt a flexibilitást az előre „bedobozolt technológiai csomagok” nem adják meg a termelőknek.
Európa-szerte a Pronto vetőgép piacvezető a vontatott pneumatikus vetőgépek között. Miért kedvelik a termelők a Pronto vetőgépet?
A BBC-n éppen egy Disney-rajzfilmet sugároztak, amikor a II. világháború kitörése miatt megszakították az adást. 1946. június 7-én ugyanazzal a rajzfilmmel folytatódott a BBC műsora. Onnan folytatták Miki egér történetét, ahol a második világégés kitörésekor megszakították.
A kukoricatermesztésben az agrotechnikai tényezők közül a vetéstechnológiának kiemelt szerepe van, amelynek helyes megválasztása jelentős mértékben befolyásolja a termesztés hatékonyságát. A vetésidőnek kiemelkedő jelentősége van a kukorica stressztűrésében azáltal, hogy a korábbi vetésidővel hamarabb következik be a virágzás, így elkerülhető a kukorica fejlődése szempontjából kritikus, aszályos időszak. Korábban alakul ki a feketeréteg a szemben, ami után megkezdődik a szemtermés vízleadása. Korábbi vetéssel lényegesen csökkenthető a betakarításkori szemnedvesség-tartalom, ami jelentős gazdasági előnnyel jár. A Debreceni Egyetemen beállított kisparcellás kukorica kísérletek eredményei jó példát szolgáltathatnak az elkövetkező vetési időszakra. Dr. Sárvári Mihály Professzor Úr témavezetésével három rendkívül szélsőséges kísérleti évben vizsgáltuk a kukorica termésének és betakarításkori szemnedvességének alakulását. Legfőbb célunk annak megfigyelése volt, hogy a vetésidő miképpen befolyásolja a kukorica hibridek termésének és szemnedvességének alakulását.
Tekintsünk vissza az elmúlt év szántóföldi növénytermesztésére a becslések és a végleges számok tükrében, ezzel segítve a felkészülést az ide év hatékonyabb gazdálkodására.
Bérmunka árak alakulása a fontosabb munkaműveletek alapján (január–április)
A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatója a zöldítés követelményeiről
Bérmunka árak alakulása a fontosabb munkaműveletek alapján (szeptember-december)
A hazai zöldségtermesztés egyik legdinamikusabban fejlődő kultúrája a csemegekukorica, a kontinens legnagyobb termőterülete hazánkban van. A kedvelt élelmiszernövény iránti növekvő kereslet azt eredményezte, hogy idén az előző évinél 3 ezer hektárral nagyobb területen, 37 ezer hektáron termesztenek a gazdálkodók csemegekukoricát. A szakemberek szerint vannak tartalékok az ágazatban.
Az Agro Napló szerkesztősége cikksorozatot indított a „kisebb jelentőségű” szántóföldi növényekről – amelyek hasznukat tekintve nemegyszer óriások.
Megfelelő hibrid és technológiaválasztással hogyan mérsékelhetjük a környezet terméscsökkentő hatásait. Milyen módon érhetünk el jelenlegi eredményeinkhez képest +1 tonna terméstöbbletet? Az idén több helyszínen +1 tonna Centrumok keretében technológiai kísérleteket állítottunk be, a kérdések megválaszolására:
Ez számokban azt jelenti, hogy a bő hatvan ezer hektáros terület 78%-án, körülbelül 48 ezer hektárról kerültek le a növények. Az őszi árpa tekintetében a termésátlagok elmaradnak a tavalyitól, de még így is közepesnek mondható. A repcénél már kedvezőbb a helyzet, a közel hét ezer hektáros vetésterületen közel 3.1 tonnás átlagot produkáltak a gazdák, ami jó fél tonnával haladja meg a tavalyi termésátlagot.
…mondta volt évfolyamtársam, Nagy László az aratás megkezdésekor, amikor érdeklődtem nála az ottani állapotokról. Válasza egyértelmű volt: az évnek megfelelően jók, a hozamokat és a minőséget tekintve is elégedett, nem beszélve arról, hogy ő még a nagy esők előtt learatott (korai GK fajtái voltak), de környezetében sem hall rossz híreket.
Az őszi káposztarepce napjainkban újra reneszánszát éli. Az elvetett őszi káposztarepce országos területe az utóbbi években rendre meghaladja 200 000 ha-t és az országos termésátlagok is átlépik a hektáronkénti 2 tonnát, természetesen régiónként jelentős eltérésekkel. A termesztés technológiában is jelentős változások zajlottak le az elmúlt 15–20 évben, a korábbi extenzív technológiával szemben az intenzív technológiák kerültek előtérbe – talajművelési rendszerek változása (forgatás nélküli talajművelés), hibridrepcék térnyerése, sortávolság növelése, vetőmagnorma csökkentése stb. Az intenzív repcetermesztés jövedelmezőségét jelentősen befolyásolja a fajtaválasztás, a magágy minősége, a vetés- idő, a tőszám, a harmonikus tápanyag ellátás és a szakszerű növényápolás.
Az elmúlt években hozzászokhattunk a hatékony rovarölő szeres csávázás előnyeihez, különös tekintettel a repcebolha és a káposztalégy lárvája elleni védekezésre. Mit tehetünk 2014-ben?
A RAPOOL 1974-es megalakítása óta közel duplájára, hektáronként 4 tonnára emelkedett a nagy repcetermelő országok üzemi átlagtermése.
A RAPOOL egy 40 éve alakult szövetség, melyet német nemesítő házak hoztak létre. A vállalat három tulajdonosa 1897, 1923 és 1954 óta foglalkozik nemesítéssel, kiérdemelve ezzel a legnagyobb múltú, legnagyobb hagyományokkal és legmélyebb „gyökerekkel” rendelkező európai repcenemesítő címet.
A csehországi Farmet gépgyár 2013-ban Falcon márkanéven vette gyártásba új, vontatott pneumatikus vetőgépét, amely az idei évben Brno-ban elnyerte a Techagro kiállítás nagydíját is.
Az Agro Napló szerkesztősége cikksorozatot indított a „kisebb jelentőségű” szántóföldi növényekről – amelyek hasznukat tekintve nemegyszer óriások.
Európa nagy részén a szokásosnál melegebb volt a téli időszakban, a növények az elmúlt évek átlagánál fejlettebb állapotban vannak. Komolyabb téli fagykárokról nem érkezett hír. A növények fejlődését nyomon követő MARS terméshozam-előrejelző rendszer szerint Európa egyes területein jelentős csapadéktöbblet, más régiókban viszont erős csapadékhiány alakult ki május elejéig. Az időjárási anomáliák ellenére mégis biztatóak a hozamkilátások. A gabonafélék termésátlagai a jelenlegi mérések szerint az elmúlt ötéves átlagot várhatóan meghaladja, viszont az elmúlt évitől elmaradnak. Egyedül a kukorica esetében számítanak 6 százalékos hozamnövekedésre az EU-ban.
Több mint 150 érdeklődő tett eleget a Magyar Kukoricaklub és a Dalmand Zrt. meghívásának, ahol a kukoricavetés minőségi követelményeire, a vetés körüli teendőkre, a kukorica tápanyagellátására, a gyomok és kártevők elleni védelmére, növényápolásra hívták fel a figyelmet a szakértők, megspékelve mindezt azzal, hogy a korszerű vetőgépeket forgalmazó vállalatoknak is alkalma nyílt a bemutatkozásra, az innovatív megoldások népszerűsítésére. A rövid előadásokon és folyamatos eszmecserén kívül a vetést megakadályozó időjárás okán állógép bemutató gazdagította a programot.
Kapásnövények termesztésében az ésszerű takarékosság egy eszköze lehet a helyspecifikus vetés. A rávetés kizárásával, az állománysűrűség változtatásával nemcsak közvetlen vetőmag-megtakarítást érhetünk el, de egy lépéssel többet tehetünk azért, hogy növényeink optimális körülmények között növekedhessenek.
Amikor fajtát választunk, néhány dolgot meg kell fontolni, amelyek közvetlenül befolyásolják az elérhető hozamot és nyereséget. A maximális termés-potenciál genetikailag meghatározott minden egyes fajtánál. A maximum azonban csak megközelíthető, szakszerű és gondos agrotechnika és a fajta igényeinek mindenben megfelelő környezeti feltételek mellett. Ezek a feltételek azonban maradéktalanul ritkán fordulnak elő.
Megkaphatom azonos hektárköltséggel a mikrogranulált starter műtrágyák hatóanyag-tartalmának akár nyolcszorosát? Igen! Nem véletlenül lett a CORN STARTER piaci bevezetésének évében azonnal a legnagyobb mennyiségben eladott starter műtrágya összetétel Magyarországon. A „versenytárs” termékek hatóanyagtartalmával összehasonlítva 4–8-szoros különbségek mutatkoznak a pénzünkért kapott hatóanyagmennyiségek vonatkozásában. Akinek ilyen különbségek nem számítanak, az ne is olvasson tovább!
Bérmunka árak alakulása a fontosabb munkaműveletek alapján (február–április)
A kérdésre, laikusként, aki év, mint év látja az országutak mellett a rengeteg napraforgótáblát, azt felelném: – természetesen intenzív kultúra, ez nem lehet vitás. Kissé továbbgondolva a kérdést azonban kiderül, nem is olyan egyszerű a válasz.
Az Agro Napló idén is meghívást kapott az Agritechnica előnapjaira, ahol több mint 60 cég ismertette a kiállítási újdonságait. A novemberben megrendezésre kerülő seregszemle tekintélyes méretéről árulkodik a 47 országból érkező több mint 2700 kiállító. Lapunk a következő számaiban folyamatosan ismertetjük a magyar gazdák számára fontos fejlesztéseket. Jelen cikkünk célja, hogy átfogó képet nyújtsunk a mezőgépfejlesztési innovációk irányvonalairól, melyet Prof. Dr. Karlheinz Köller, a hohenheimi egyetem professzora ismertetett.
Hazánkban még nincsenek nagy hagyományai a hibridbúza-termesztésnek, viszont egyre több gazdaság vetésszerkezetében jelenik meg, illetve vetésaránya is emelkedő tendenciát mutat azoknál a termelőknél, akik még „úttörőként” kezdték el termesztését. Hivatalos adatok szerint a hibrid búza vetésterülete 2012-ben 10 000 hektár volt, előrejelzések szerint 2013-ban a vetésterület a háromszorosára is nőhet. Az idei betakarítási adatok ismeretében, a termelői véleményekkel gazdagított összeállításunkban a hibrid búza termesztéstechnológiai sajátosságairól, a növényvédelem és a tápanyag-gazdálkodás speciális kérdéseiről számolunk be felkért szakembereink által.
A TALAJTÖMÖRÖDÉS ELKERÜLÉSE, A GYÖKERESEDÉS MÉLYSÉGÉNEK NÖVELÉSE Sokszor lehet a repce fejlődésében olyan zavarokat észlelni, amelyek a nem megfelelő talajművelésre vezethetők vissza. Ilyen esetekben érdemes alaposan megvizsgálni a művelés minőségét. A művelés módjától függetlenül ugyanis – akár hagyományos, akár szántásnélküli rendszerről beszélünk –, mindig a zavartalan növekedésű gyökérzet biztosítja a nagy és biztos termés alapját.
3. rész: Szelektivitás Ahogy korábban már megfogalmazásra került , a kukoricatermesztésben az utóbbi években nagymértékben felgyorsultak a változások.
A tavalyi év tapasztalatai is azt mutatják érdemes volt korán vetni a kukoricát, hiszen sok minden már a kezdetekkor eldõlt. 2012-ben a tavaszi hónapok (március, április) rendkívül szárazak voltak, így a normál idõben elvetett kukorica a legtöbb esetben kiszáradt talajba került. A kukorica csírázását és korai kezdeti fejlõdési erélyét tovább rontotta a május eleji erõteljes lehûlés, ezért kettõs kelések alakultak ki, ami hatással volt a termésre és a betakarításkori szemnedvességre. A korai vetéseknél ez a jelenség kevésbé volt tapasztalható, hiszen még nedves talajba került a vetõmag, ezért egyenletesebb, biztosabb kelést tudtunk elérni. Mindenkit foglalkoztatnak a következõ kérdések! Lehet túl korán vetni? Lehet túl késõn vetni? A kérdésekre adható válasz természetesen mindig évjárat függõ.
Bérmunka árak* alakulása a fontosabb munkamûveletek alapján (március–május)
Történelmi áttekintés – az ötvenes évek A négyzethálós (más néven keresztsoros) kukoricatermesztéssel hazánkban az ötvenes évek elejétõl egy bõ évtizeden át foglalkoztak a mezõgazdasági kutatásban és termelésben. A technológia lényege, hogy a kukoricanövényeket egyenlõ sor- és tõtávra vetik, ami kiad egy négyzethálót. A kukorica így mindkét irányból kapálható vagy kultivátorozható.
„Amíg csak Föld lesz, nem szûnik meg a vetés és az aratás…” – szól a bibliai gondolat (Mózes 1. könyve 8,22), kifejezve ezzel, hogy az emberiség létezése elképzelhetetlen lenne e két, egymást kölcsönösen megalapozó folyamat nélkül. Vetünk, hogy arathassunk és aratunk, hogy vethessünk. A két folyamat azonban idõben is nagyon szorosan kapcsolódik egymáshoz, hiszen ha jobban belegondolunk, nemrég még a repce és a kalászosok betakarítását végeztük, most pedig már a vetési mûveletet megelõzõ talajmûvelési, növényvédelmi és tápanyag-gazdálkodási feladatokat tervezzük.
Bérmunka árak* alakulása a fontosabb munkamûveletek alapján (augusztus–október)
A repce hazánkban a megbecsült növények közé került, bár 2012-ben a betakarított terület nagysága jóval elmaradt az elõzõ évekhez képest, ami egyértelmûen az idõjárás számlájára írható.
Az elmúlt évtized magyarországi vetésszerkezetét vizsgálva megállapítható, hogy az õszi búza termesztése stabilan a hazai összes szántóterület mintegy egynegyedét teszi ki. E felülethez, ha hozzávesszük az egyéb õszi vetésû gabonafélék (õszi árpa, rozs, tritikálé) területét, akkor már közel másfélmillió hektáros szántófelületrõl beszélhetünk országos viszonylatban. E sarokszámok kiválóan támasztják alá, hogy milyen fontos e jelentõs nemzetgazdasági értékkel bíró kultúrák gazdaságos termesztése, termésveszteséget kiváltó tényezõinek mind sikeresebb megfékezése.
Az optimális vetési idõ jelentõségére tavaszi roadshow keretében hívta fel a figyelmet a Väderstad, különös tekintettel azokra a technológiai, növényvédelmi és tápanyag-utánpótlási szempontokra, amelyekkel a termésbiztonság fokozható. Az országjáró körút bólyi állomásán az Agro Napló is részese lehetett a nagy sikerû rendezvénynek.
A helyspecifikus vetés elvégzése kétségkívül a legnagyobb anyagi ráfordítást igénylõ technológiai elem a precíziós növénytermesztésen belül. Kivitelezéséhez számos eszköz megléte nélkülözhetetlen. Ezek közt talán a legfontosabb a megfelelõ sorvezetõ kiválasztása.
A Véménden gazdálkodó Schmidt Tamás a gondosan megválasztott technológiát tartja a költséghatékony gazdálkodás és a jó talajmûvelés alapjának. A fiatal gazda a korszerû termelésrõl alkotott véleményét, és gyakorlati tapasztalatait osztja meg az Agro Napló olvasóival.
A Dow AgroSciences innovatív és hatékony növényvédõ szereirõl ismert és méltán elismert szereplõje az agráriumnak. A 2010-ben született Dow Seeds márka egyértelmûen kifejezi a hasonló üzletfilozófiát: a vetõmagos üzletág is elkötelezett az innováció, az új értékek létrehozása mellett. Az új divízió csak úgy lehet eredményes hazánkban, ha hozzájárul ahhoz, hogy tovább fejlõdhessen, új alternatívákkal gazdagodjon Magyarország mezõgazdasága.
Egy évvel korábban azt állapíthattuk meg, hogy sokaknak, sajnos többnyire a víz ellehetetlenítette szinte egész évben a gazdálkodást. Ezt a tényt részben a 2011-es évrõl is elmondhatjuk, de ellenkezõ elõjellel, mert inkább a vízhiány okozott gondot.
Bérmunka árak* alakulása a fontosabb munkamûveletek alapján (február-április)
A február megérkeztével egyre izgatottabbak, talán türelmetlenebbek is vagyunk mi, földmûvelõk. Szeretnénk már a mindent jelentõ földön tevékenykedni… Hosszú volt a tél, de nem telt tétlenül. Gondolataink egyre inkább az õszi vetések állapotán és a „megpihent” szántásokon járnak. Sok feladat vár ránk!
Az agrotechnika leggyakorlatiasabb megfogalmazásban az a tudomány, melynek segítségével a termesztõ megpróbálja megteremteni a környezet biotikus és abiotikus elemeinek egyensúlyát az egyes hibridek genotípusának leginkább megfelelõ igényeivel. Egy mûszaki ember fülének ezek a „megpróbálja” és „a leginkább megfelelõ” kategóriák ugyancsak disszonánsan hangzanak, tekintettel arra, hogy az õ szakmájukban minden elõre számítható, a milliméternél is pontosabban tervezhetõ, és nagy valószínûséggel a zárt, „iparszerû” környezetben ki is vitelezhetõ.
A változékony idõjárás és az elhúzódó vetés ellenére jól alakult az elõzõ év a napraforgótermesztõk számára, a magas felvásárlói áraknak és a magas termésátlagoknak köszönhetõen mindenképpen szép haszonnal zárhatták a szezont. Az eredményekrõl és tapasztalatokról Bíró Jánossal, a Syngenta igazgatójával beszélgettünk.
Évrõl évre felmerül a tavasz közeledtével, hogy mikor lehet majd elkezdeni a kukorica vetését. Egyik évben már meleg van de még csak épp hogy elkezdõdött április, máskor hideg van pedig már április közepét mutatja a naptár.
A mezõgazdasági termelõk által tavaly felhasznált összes mûtrágya hatóanyagának 73%-a nitrogén, 12%-a foszfor, 15%-a pedig kálium. Különösen a foszfor- és káliumpótlás szorult háttérbe, ami hosszú távon elégtelen tápanyagellátáshoz, ezen keresztül a termésátlagok csökkenéséhez és a termés minõségének romlásához vezet. A fenti folyamat végsõ soron nemcsak a termelés jövedelmezõségét, hanem a biztonságos élelmiszerellátást is veszélybe sodorhatja.
Uzonyi András, a Bóly Zrt. növénytermesztési ágazatvezetõje és Medgyesi Gábor, növénytermesztési ágazatvezetõ-helyettes, a bólyi kerület vezetõje összegezték az õszi búza termesztés aktuális növényvédelmi tapasztalatait. Összességében megállapítható, hogy a nyár a száraz idõjárás miatt növényvédelmi szempontból nem volt különösen izgalmas, mégis megéri e tekintetben is megismerkedni a bólyi gyakorlattal.
A termésátlagok az intenzív mezõgazdasági termelés térhódításával elért növekedésében – az intenzív mûtrágyázás és növényvédelem mellett – kimagasló jelentõség jutott a nagyobb termõképességû fajtákat létrehozó nemesítõmunkának. Utóbbi természetesen napjainkban is nagyban hozzájárul ehhez, ugyanakkor a ma köztermesztésben lévõ fajták genetikailag jóval nagyobb terméspotenciállal rendelkeznek, mint amennyit ezekbõl valaha is betakarítunk. Következésképpen ezen fajták termésátlaga számottevõen növelhetõ az agrotechnika megfelelõ fejlesztésével. Az agrotechnika kritikus elemei a jó talajállapotot létrehozó talajmûvelés, a jól idõzített növényvédelem és tápanyag-gazdálkodás, továbbá a helyesen megválasztott vetésidõ és vetési csíraszám.
Augusztus elején már minden gazda gondolata a következõ vetés körül forog – melyik növényt hova vessük, melyik fajtát válasszuk. A legkorábbi vetésû növény a repce, így értelemszerûen ennek a kultúrának a megtervezésével kezdjük. A sok kérdés közül, melyekben döntést kell hozni, kiemelkedõen fontos a mûtrágyázás kérdése is, hiszen 30-40%-ban a tápanyagellátás határozza meg a következõ évi termést. Ilyen magas terményárak mellett pedig nem mindegy, hogy egy tonnával többet vagy kevesebbet termelünk.
A repcetermesztõk közel fele nem végzett múlt õsszel alapgyomirtást. Õk többnyire deszikkálás után arattak, így a költségeik közel elérték a gyomirtott repcéét, de a termésátlaguk félõ, hogy nem.
Mit nyújt a DEKALB repcekínálata a 2011. évi õszi vetésekhez?
Mire figyeljünk a jövõben is a repcetermesztés gyakorlatában?
Egy, a korábbiaktól merõben más szezon végéhez érkezünk 2011-ben, a repce betakarítások elkezdõdtek, a megközelítõleg 252 ezer hektár (Forrás: MgSzH) repcevetés terület jelentõs hányadán KWS repcét vetettek a gazdálkodók. Elmondható, hogy ezzel a jó döntéssel megalapozták az idei sikerességüket, hiszen ebben az évben is kimagaslóan jól szerepelnek az üzemi és kisparcellás kísérletekben a KWS duplanullás OGURA-hibrid repcéi és fajtái. Partnereink az erõs alapok és az innovációs eszközök közös eredményeként mára Magyarország legmeghatározóbb fajtatulajdonosának tartják a KWS-t. A „Triangle korszakot” követve, a Three Angel: TURAN, TRAVIATA, HYBRIROCK hármasa nyújt kihagyhatatlan lehetõségeket a repcetermesztõknek az egyre inkább felértékelõdõ repcepiacon.
Dr. Nógrádi Sándort, a Servitec Kft. ügyvezetõjét kérdeztük a gabona gyorsvizsgálatának jelentõségérõl:
Yunta Quattro – a Bayer új rovar- és gombaölõ gabona csávázószere
Rendkívül változatos körülmények között történtek meg a tavaszi magágykészítési és vetési munkálatok. Az április beköszöntével hirtelen felmelegedés kezdõdött és országszerte gyorsan emelkedett a talajhõmérséklet is. A napraforgó vetése – a hideg fekvésû területek kivételével – a hónap elején elkezdõdött. A hõmérséklet a hónap közepe felé haladva sem csökkent, hamar elérte a talaj a 9-10 Celsius-fokot, így a kukoricát is a megszokottnál korábban kezdték vetni a legtöbb területen.
Míg a tavalyi évben a vetésidõ, a tõszám- és a mûtrágya-kísérletek voltak a DEKALB Innovációs Centrumok kiemelt kérdései, addig idén a technológiai elemek kombinációja kerül kihangsúlyozásra. Ha a gazda úgy dönt, hogy emeli a tõszámot, – amitõl termésnövekedést vár el –, egyértelmû, hogy a mûtrágyadózisokat is emelnie kell, de nem mindegy, hogy milyen mértékben teszi ezt.
Magasan jegyzik az új gabonatermés áraitHogyan változhat a búzaszabvány?
Mint minden évben, a tavaszi kultúrák vetése elõtt érdemes végiggondolni az elmúlt tél idõjárását és az emiatt kialakult adottságokat. A kukorica és a napraforgó vetésére sok helyen rányomja a bélyegét, hogy a vetendõ területek egy része a tél során vízben állt, vagy maximálisan telített volt vízzel.
Mint minden évben, idén is kíváncsian és izgalommal vártuk-várjuk a kitavaszodást. Van is okunk az izgalomra, hisz a repcének ebben a szezonban nemcsak a megszületéséért, de az életben maradásáért is nagyon meg kellett küzdenie. Ha visszagondolunk az õszi vetési feltételekre, csupa kedvezõtlen, munkánkat akadályozó körülményre emlékezhetünk, hisz az elmúlt 110 év legcsapadékosabb és egyik legszélsõségesebb évjáratának negatívumaival kellett számolnunk.
A magágykészítés-vetés egy menetben történõ végrehajtásának számos indoka lehet, amelyek közül mindig az éppen aktuális szempont kerül hangsúlyozásra.
A múlt évi csapadékos idõjárás rányomja bélyegét az õszi vetésû növények, ezen belül az õszi búza – tavaszi technológiájára. Az általánosan alkalmazható eljárásokat a kialakult helyzet sok esetben felülírja. Egészen biztos, hogy a terület jelentõs részén nem a megszokott módon lehet és kell az aktuális munkákat elvégezni. A környezeti tényezõk és a termesztési technológia minden eleme befolyásolhatja, befolyásolja a mennyiségi és minõségi mutatókat.
Védelem a vetéstõl – biztonság a betakarításig!
2010 extrém csapadékos év volt. Az elõzõ év minden tekintetben feladta a leckét a mezõgazdaságban dolgozóknak és ezen belül a kukoricatermesztõknek. De ugyanúgy feladta a leckét a gyomirtó szerek fejlesztõinek, gyártóinak, a forgalmazóknak és a szaktanácsadóknak egyaránt.
Az elmúlt évben indítottuk Pioneer Portfólió Farm kísérleti rendszerünket, mely kísérletekben a teljes termékskálánk elvetésre kerül, különbözõ agronómiai kísérletekkel ötvözve. Az ország 15 helyszínén kerültek beállításra, lefedve valamennyi termõtájat. A hibridek teljesítményének szokásos összehasonlításán túlmenõen az agronómiai kísérletek teszik különösen értékessé, hiszen a gazdálkodók számára nagyon fontos további információkkal szolgálnak az egyes hibridekrõl. Természetesen folytatni fogjuk tovább ezt a kísérleti rendszert, érdemes lesz látogatni 2011-ben is a Pioneer Portfólió Farmokat.
A 2010-es esztendõben tapasztalt idõjárás és a szélsõségesen változó bevételi lehetõségek komoly kérdéskör megválaszolását indokolja a gazdák részérõl. Milyen vetõmagot válasszanak, hogy a betakarítást követõen profittal zárják a következõ évet?
Az évbúcsúztató mulatságok után az új év kezdete a legtöbb növénytermesztõt a dolgozóasztalánál találja. Tervezgetjük a számunkra oly fontos dolgokat, mintegy forgatókönyvet készítünk az elõttünk álló termelési idõszakra. A legtöbben ilyenkor véglegesítik a vetésterveket, a fajtaösszetétel is ilyenkor kerül megválasztásra. Számba vesszük az anyagi lehetõségeinket és jó esetben elindítunk egy-két gépbeszerzési folyamatot. „Kedvezõbbnél kedvezõbb” ajánlatokkal bombáznak minket a különbözõ inputanyag-forgalmazók, de köttetnek termeltetési és kereskedelmi szerzõdések is. Mozgalmasan indul az új év…
Tavaly ilyenkor már javában folyt a korai kukoricák betakarítása, az idén pedig épp csak elkezdõdött. Az már most is látszik, hogy a legtöbb helyen nincs esély arra, hogy a kukorica betakarítását 20% nedvességtartalom alatt lehessen elkezdeni.
Magyarország szántóterületének több mint egyharmadán vetünk õszi kultúrákat. Ezek zöme kalászos gabona. A legnagyobb területen, általában 1-1,3 millió hektáron õszi búzát (Triticum aestivum L) vetünk. De jelentõs az õszi árpa (Hordeum vulgare L) vetésterülete is. Kisebb területen termelünk rozsot (Secale cereale L), és évente változó a tritikáléval (Triticosecale Witt) vetett terület. Az elmúlt évtizedekben hazánkban is megjelent az õszi zab (Avena sativa L.), de ennek vetésterülete nem számottevõ. A vetés a növénytermesztés egyik leglényegesebb mûvelete. Ez határozza meg a majdan kialakuló állományt. Hatással lehet a csírázásra, a kelésre és a kezdeti fejlõdésre, valamint a majdani bokrosodás feltételeinek biztosításával magára a kifejlett növényállományra is.
Most nem a már ismert gépeinkrõl tájékozódhat az olvasó, hanem két új fejlesztéssel szeretnénk megismertetni a gazdatársakat. A Güttler egyik nyári újdonsága nem is annyira újdonság, mert a gazdálkodókkal már sokat beszéltünk róla, és a legtöbben már nagyon várják ennek a kiegészítõnek a bevezetését.
Annak ellenére, hogy az idei rendkívüli idõjárás miatt sok demonstrációs kísérlet megsemmisült, vagy kiértékelhetetlenné vált, július közepéig az ország meghatározó kukorica-termesztési régióiban megtartottuk a már hagyományosnak számító virágzáskori, virágzás utáni fajtabemutatóinkat.
Az õszi káposztarepce fejlõdésének kezdeti idõszakában, amikor még nem rendelkezik megfelelõ gyomelnyomó képességgel, szükséges alkalmazni a vegyszeres gyomirtást. Ha a vegyszeres gyomirtást elhagyjuk, akkor a nyár végén, õsszel hulló csapadék hatására nemcsak az elvetett repcemag indul fejlõdésnek, hanem a gyomok is hatalmas tömegben jelennek, jelenhetnek meg, a talajunk gyommagkészletének függvényében.
Pusztaszabolcsi Agrár Zrt. elnök-igazgató asszonyával az elõzõ év egyik nagy beruházásáról, a KRONE szálastakarmány-betakarító gépek üzemeltetési tapasztalatairól beszélgettünk.
Technikai támogatóként jelent meg az idei évben a Monsanto Hungaria Kft. által rendezett Dekalb kukorica innovációs kísérletekben az Amazonen-Werke Kft. A német munkagépgyártó szemenkénti vetõgépei különösen robusztus felépítésûek, kiváló tulajdonságainak – vetéspontosságnak, egyszerû kezelhetõségnek – köszönhetõen hozzájárul a kísérletek sikeréhez.
Tizenkét országból közel 300 gyártó és forgalmazó állította ki legújabb, illetve már jól ismert termékeit az idei Agro+MashExpo agrárkiállításon. A három napos rendezvényre jellemzõ volt a magas látogatói létszám, tömött standok és számos komoly érdeklõdõ ügyfél. A kiállítók jelentõs része több új géppel, eszközzel, eljárással mutatkozott be.
Március elején éjszakánként fagy, nappal felenged, porhanyul a szántások felszíne. A nagyobb rögök szárazak, de köztük még eléggé nedves a talaj.
Az elhúzódó hideg és a késõn jött havazás után a tajajhõmérséklet lassan emelkedett, és március 20 körül elérte a 5 °C átlagõmérsékletet a Dél-Dunántúlon.
A népi hagyomány úgy tartja, ha újév napján férfi látogatja meg elõször a házat, egész évben szerencse mosolyog a ház lakóira. Ha azt nézzük, hogy 2010 elsõ munkanapján régi jó barátunkat, Herceg Zsoltot látogattuk meg Csaholcon, akkor reméljük, meghozzuk neki ebben az évben is a szerencsét. Mire is értjük ezt?
Ismét egy érdekes esztendõt búcsúztattunk szilveszterkor. A klímaváltozás következményei gyakran nehezítették meg a gazdálkodók munkáját. A gyengébb termések miatt azonban nem mindig csak a természet okolható. Az újév elején idõszerû átgondolni a talajmûvelési hibáinkat, melyek az idõjárási szélsõségek mellett nagymértékben hozzájárulnak a terméscsökkenésekhez. Tanulhatunk belõlük!
A talajok a szárazföldi növények számára vizet és tápanyagforrást biztosító élõhelyek (Rajkai, 2004). A talaj hazánk legnagyobb víztározója.
Az okszerû vetésváltás, a kedvezõ elõvetemény hatás kihasználása a jövõben egyre jobban felértékelõdik, mivel nagymértékben meghatározza a termesztés biztonságát és hatékonyságát.
A klimatikus változások a kukoricatermesztésben is technológiai változtatás szükségességét követelik meg. – nyilatkozta lapunknak Szundy Péter Bábolnán, a Dow AgroSciences standján. A Dow MTI fajtái olyan új technológia lehetõségét kínálják, amellyel a gazdák a költségeiket tudják csökkenteni és a termésbiztonságot pedig növelni.
Az Amazonen Werke Kft., az AMAZONE munkagépek 2010 január 1-tõl kizárólagos forgalmazója elsõ alkalommal rendezte meg Balatonfõkajáron szántóföldi gépbemutatóját. A rendkívüli érdeklõdést kiváltó rendezvény házigazdája Kovács Tamás a cég ügyvezetõje hangsúlyozta, hogy ezekben a nehéz idõkben az üzemanyag- és a munkaköltségek további csökkentése aktuálisabb, mint valaha.
Hazánk legnehezebben mûvelhetõ talajai a kötött agyag és szikes talajok. E talajok fizikai és kémiai tulajdonságainak ismerete alapvetõ fontosságú a megfelelõ talajmûvelési rendszer alkalmazásához. A cikk az alapmûvelés fontosabb irányelveit foglalja össze, figyelemmel a kötött agyag és szikes talajok mûvelhetõségét befolyásoló talajtulajdonságokra.
A következõ írásban az alábbi témaköröket szeretném érinteni: 1. A meteorológiai helyzet hazánkban 2009 tavaszán és a nyárelõn. 2. Mire számíthatunk? A környezet hatása a kukorica kelésére és korai fejlõdésére. Kilátásaink a szezon további részeire, különös tekintettel a virágzási idõszakra. 3. Mit tesz a Monsanto, hogyan tudunk megfelelni a szélsõséges környezet kihívásainak? 4. Eddigi eredményeink.
Az OMIKRON Kft. széles termékskálája lehetõséget ad a gazdálkodók számára technológiájuk szerinti kedvezõ választásra.
Naponta találkozunk ezzel a kifejezéssel, hogy alternatíva. Alternatívát kínálnak nekünk egy vásárlás alkalmával, de egyre többet hallunk az alternatív energiaforrásokról is.
Magyarország jelentõs területe alkalmas és megfelel az õszi búza termesztésére. A magyar mezõgazdaságban és a gazdálkodók körében a búzatermesztés tradicionálisan különleges helyet foglal el.
A gyakorló mezõgazdászt mindig is foglalkoztatta az a gondolat, miként lehetne a növénytermesztésben a növény egyed számára a legkedvezõbb feltételeket biztosítani.
Várhatóan problémamentes lesz a vetõmagellátás
A talajlakó kártevõk elleni védekezés – az ún. talajfertõtlenítés – a szántóföldi és a kertészeti növények termesztéstechnológiáiban jelentõs helyet foglal el
A repce idén is profitál a termesztõk többségénél, de extraprofitot csak keveseknek hoz. A termést meghatározó õszi technológiai elemek hatásait tavasszal már nem tudjuk kompenzálni.
EXOCET: 7,19 t/ha nettó magtermés! 2008. Lengyeltóti, Légrádi Miklós gazdálkodó, DEKALB nagyüzemi kísérletek
Legutóbb a nógrádi dombvidék málnatermesztési gondjairól beszélgettem Lánci Tivadarral és már akkor ígéretét vettem, hogy az õszi káposztarepce termesztési tapasztalatairól is beszámol a majd e lap olvasóinak.
Végy egy jó adag repce vetõmagot, ültesd el gondosan elõkészített talajba, majd locsolgasd, lehetõleg háromszor bórtartalmú lombtrágyával és garantált a rekordtermés – gondolhatná valaki, hogy egy ilyen egyszerû recept alapján meg tudja ezt bárki csinálni.
Szomorú sokadszorra is leírni, de a hazai burgonyatermesztés hosszú évek óta elhúzódó válságban van.
Mint minden évben áprilisban, idén a tavasz elején, ismét nagy kihívásnak néznek elébe a gépészek.
A zöldségfélék és az aprómagvú kertészeti növények vetésére kizárólag szemenkénti vetõgépeket használnak.
A 2007-es aszályos esztendõ alaposan megválogatta a kukorica hibrideket stressztûrés vonatkozásában.
A 2007. évi rendkívüli nyári szárazság minden növényt megviselt. Ez alól nem volt kivétel a napraforgó sem.
Az ágazat jövõjét és lehetõségeit kutatva ült össze az Európában mûködõ cégeket, valamint a nemzeti szövetségeket tömörítõ szervezet, az Európai Vetõmag Szövetség (ESA) az október 14–15-én tartott közgyûlésen.
A szennyvíziszapok mezõgazdasági felhasználása nem újkeletû kérdés, de hazánkban manapság talán aktuálisabb, mint valaha.
A világon megközelítõleg 250 termesztett zöldségfajt tartanak számon, ebbõl a levélzöldségfélékhez valamivel több, mint 50 sorolható.
A növényolaj iparban érdekelt Bunge Zrt. munkatársa, Nagy Levente a tordasi Növényfajta Kísérleti Állomáson az õszi káposztarepce tanácskozáson egyebek közt elmondta:
Márciusban a sokéves átlag alatti mennyiségben hullott csapadék, a korai tavasz meleget hozott, s szeles idõjárást.
Az évelõ pillangósok és füves társításaik egyrésze a szántóföldi tömegtakarmány termesztésben és a talajtermékenység fenntartásában fontos.
A kukorica környezetkímélõ és minõségorientált növénytáplálásának fejlesztéséhez elengedhetetlenné vált az elmúlt évtizedben a N-trágyázás új alapokra helyezése, a talaj ásványnitrogén-tartalmának mérésén alapuló trágyázási rendszer kidolgozása és gyakorlati alkalmazása.
A vetésforgó, vetésváltás és a biológiai diverzifikáció már régóta a sikeres növénytermesztés alapja.
Hazánkban különféle vetési módokat használnak a gazdálkodók. Hagyományos mûvelés esetén száraz és nedves talajon is nagyobb a mûvelés kockázata, mint csökkentett mûveletszámú mûvelés esetén. A különbözõ vetési módok környezeti kockázata, a hagyományos mûvelési eljárások után a legkedvezõtlenebb, míg akár a direktvetés, akár mulcsvetés igen kedvezõ.
A növénytermesztéssel foglalkozók már régen felfigyeltek arra az összefüggésre, amely szerint huzamosan, ugyanazon a területen, ugyanazoknak a növényeknek a termesztése fokozatos terméscsökkenést eredményezett. Már a rómaiak (Cato) leírták, hogy azonos területen huzamos ideig nem szabad gabonát vetni a romló terméseredmények miatt. Azt is tapasztalták, hogy a pillangós növények kedvezõ hatással vannak a talaj termékenységére.
Gazdaságaink új vetõgép vásárlása esetén a vetési pontosságra, a teljesítményre és a megbízhatóságra helyezik a fõ hangsúlyt. Vajon mi adja a Rapid vetõgépek méltán híres precizitását? A választ a magadagolás módja, valamint a csoroszlyák és a tömörítõ keréksor kialakítása adja.
Családi gazdaságunkban 280 hektáron termesztünk õszi búzát, õszi árpát, kukoricát, napraforgót, zöldborsót. 2001-ben vásároltuk a Földmester magágykészítõt 6 m-es munkaszélességben, az említett növények alá.
z õszi búza a vetéskor ülepedett, nyirkosságban kiegyenlített, a vetés mélységében (és nem a felszínen!) aprómorzsás magágyat részesít elõnyben. A gyökérzóna káros tömörségét megsínyli, különösen, ha szárbainduláskor száraz az idõjárás. A 15–25 cm réteg káros tömörsége nem kívánatos a durumbúza és a tönkölybúza talajában sem.
Magyarország szárazságra hajló, kontinentális klímája alkalmas arra, hogy az évek többségében kiváló vagy jó minõségû búzát termeljünk. Erre szükség van a hazai felhasználás esetében is, de még nagyobb a jelentõsége az exportpiacon, mert külföldön meg kell küzdeni a konkurenciával, és ha az még jobb minõségû árut kínál, akkor a vevõ azt választja.
A parlagfû a múlt század húszas éveiben jelent meg a mai Magyarország területén. Márciustól augusztusig folyamatosan csírázik, kitûnõ kompetíciós képességének köszönhetõen nem csak a kultúrnövényekkel, de a területen elõforduló más gyomokkal is sikeresen konkurál. Magprodukciója kifejezetten nagy, ahol megjelenik irtani kell, mert uralkodóvá válik. Kukoricában négyzetméterenként már egy darab is mérhetõ termésveszteséget okoz. Amellett, hogy a parlagfû káros mint gyomnövény, rendelkezik még egy tulajdonsággal, ami miatt irtása nem csak a mezõgazdaságilag mûvelt területeken kötelezõ, hanem a ruderális és egyéb területeken is nemkívánatossá vált, nevezetesen hogy rendkívül allergén. Az emberek tekintélyes hányada érzékeny a pollenjére, a július elsõ dekádjában bekövetkezõ virágzása honfitársaink százezreit irritálja. A heves allergiás reakció, amit a pollen kivált, a gyomosító hatásával együtt elsõ számú közellenségé tette ezt a növényt.
A kukoricabogár lárvája ellen ma már közel 200000 ha-on védekeznek Magyarországon. Ugyanakkor a többi kártevõ ellen (drótféreg, barkó, mocskos pajor) a védekezés kb. 20–25000 ha-t foglal el.
Jelentõsége, piaca Különösen a gyermekek étrendjében játszik fontos szerepet, mivel a karotinon kívül sok könnyen emészthetõ szénhidrátot és ásványi sót tartalmaz. A lakosság évi szükséglete 30–35 ezer tonna körül alakul, és hasonló mennyiséget igényel a konzervipar is.
A szántóföldi és kertészeti növénytermesztési technológiák, valamint a megvalósításukra szolgáló géprendszerek, kiemelt jelentõséggel kezelik a vetést és annak mûveletét megvalósító különbözõ vetõgépeket. Az õszi és tavaszi kalászos gabonák, a borsó; repce; takarmánynövények magvainak vetésére a normál, ún. gabona sortávolságú (11–17 cm), sorbavetõ gépek, míg a széles (45–76,2 cm) sortávolságú kapásnövények, illetve a sík- vagy ágyásos mûvelésû – szabadföldi v. fólia alatti termesztésû – zöldségfélék apró magvainak vetésére a különbözõ kialakítású szemenként vetõ gépek használhatók. A szemenkénti vetõ gépek esetében többféle csoportosítás lehetséges (pl. traktorkapcsolat, vetett sorok száma, a vetõszerkezet rendszere stb.), az alkalmazási (cél)területek szempontjából: kukoricavetõ-; cukorrépavetõ-; zöldség- és aprómagvetõ gépek különböztethetõk meg. A következõ összeállításban az országban forgalmazott – és beszerezhetõ –, a gyakorlat által már részben ismert és használt, szemenként vetõ gépek kerültek bemutatásra.
A világszerte felgyorsult innováció a mezõgazdasági gépgyártásban is érezteti hatásait. Ennek következtében a mezõgépgyártó cégek gyártás és gyártmányfejlesztési eredményeiként szinte robbanásszerûen újabb és újabb típusokkal jelennek meg, melyek megújult design-t jelentenek, és legtöbb esetben újabb és újabb konstrukciós megoldásokat tartalmaznak. A felhasználónak, a gazdálkodónak gyakran nagyon nehéz a sok újdonság között eligazodni. Az AGRO NAPLÓ a jelenleg indított új rovatával a gazdálkodóknak és gépüzemeltetõknek kíván segíteni. Az elsõ ismertetõnkben a szemenként vetõ gépek mûszaki konstrukciós újdonságait adjuk közre.
Amióta 1998-ban bemutatták az Optima NT változatát több ezer vetõkocsi került értékesítésre, ami azóta sok száz gazdálkodó megelégedésére dolgozik a magyar földeken. Az idõ azonban halad, így szükség volt egy minimális „ráncfelvarrásra”, kielégítve az ez idõ alatt a gazdálkodóktól érkezett visszajelzéseket, illetve módosítási kérelmeket, tökéletesítve ezzel a már meglévõ vetõgépet.
A kora tavaszi vetésû növények (borsó, tavaszi árpa, tavaszi búza, tavaszi zab, cukorrépa, takarmányrépa) magjait legkésõbb március végéig, április közepéig a talajba kell juttatnunk. Az alapmûvelés e növényeknél lehetõleg õsszel történjék meg a téli fagyok beállta elõtt. Sajnos az elmúlt években többször kényszerültek a földhasználók a tavaszi alapmûvelésre az õszi túlzott csapadékbõség miatt. Ez azt is jelentette sok esetben, hogy a vetésszerkezet részleges átalakítására kényszerültek, az õszi vetésû kalászosokat kellett tavaszi vetésû növényekkel kiváltani, amennyiben idõben sikerült vetésre alkalmas magágyat elõkészíteni.
A gabonafélék (kalászosok a kukoricával együtt) vetésterülete az összes mûvelt szántóterülethez viszonyítva nagyon jelentõs, mely az utóbbi 10 évben (1995–2004) 57,2% és 70,3% között változott.
A szántóföldi növénytermesztés igen fontos kérdése a talaj és a növény kapcsolatának olyan irányba történõ befolyásolása, hogy a talaj termékenységét, valamint a növényben rejlõ potenciális termõképességet a lehetõ legkedvezõbb összhangba tudja hozni.
A tavalyi kiváló termést idén nehéz lesz meghaladni ott, ahol már „csúcsra járatták” a technológiát. A 3-4 tonnás termésszinten gazdálkodók a gyenge átvételi árakon is versenyképesen tartják ezt az ágazatot, fõképp, ha az utóvetemény (pl. búza) jövedelemtermelésében is elszámoljuk a repcének köszönhetõ plusz mázsákat!
A hivatalos statisztikák szerint a magyarországi repce vetésterület – némileg növekedve a tavalyi évhez képest – õsszel mintegy 125 000 ha-t tett ki.
A kukorica a magyar növénytermesztésben meghatározó szerepet tölt be, évtizedek óta 1-1,2 millió ha a vetésterülete. A FAO adatai alapján 2004-ben az 1,2 millió hektáros kukoricatermõ területtel Franciaországot követõen a második helyen állunk az Európai Unió tagjaként.
A Rapid vetõgépeken alkalmazott további teljesítménynövelõ tényezõ – a vetésidõ jobb kihasználtsága miatt – a kevesebb számú töltési leállás.
Avagy hogyan vált a Väderstad Rapid típusú vetõgépe Európa legnépszerûbb gabonavetõ gépévé?
Jelentõsége A mézontófû (facélia, méhvirág, hernyóvirág) Európa viszonylag új kultúrnövénye. Leginkább mint méhlegelõ jelentõs, de takarmányként, dísznövényként, zöldtrágyaként való felhasználása is elterjedt.
Az ökológiai mezõgazdálkodás egyik alapvetõ tényezõje lehet a vetésidõ, amely a termésmennyiség és -minõség kérdésén túl a termés biztonságát is jelentheti.
A talajlakó kártevõk több növényen károsítanak, és több évig fertõzhetik a területet. A vetések elõtt a talaj alapos elõkészítése, a talajfertõtlenítés fontos feladata a szántóföldön gazdálkodónak. Ha több évig elhagyjuk ezeket a munkákat, a talajban élõ károsítók felszaporodására számíthatunk.
Az energia költségek növekedése, a talaj- és környezetkímélõ eljárások, valamint a kalászos gabona vetésekor (szeptember vége-november eleje között) sokszor csapadékos õszi idõjárás miatt elõálló idõhiány a gazdálkodók nagy részét arra késztette, hogy figyelmüket a direktvetésre fordítsák. A termelõi és felhasználói igények láttán a hazai piacon is megjelentek azok a direktvetõ gépek, amelyek felépítésükbõl adódóan – a talajmûvelést mellõzve – eltérõ körülmények között is eredményesen használhatók. Ezt az eredményes használatot jelen összeállítás közreadása kívánja elõsegíteni.
Az 1990-es évek kezdetétõl az utóbbi évekig a napraforgó terméshozama országos átlagban mintegy 0,35 t ha-1-ral csökkent az 1980-as évek 2,0 t ha-1-os termésszintjéhez képest. A napraforgótermesztés kockázat növekedésére utal, hogy az alacsonyabb terméshozamot jelentõsen romló termésbiztonság kísérte, mert még az 1980-as években a termésingadozás 15% volt, addig az utóbbi közel másfél évtizedben ez meghaladta az 50 %-ot. Hasonló tendencia mutatható ki a kukorica terméshozamát és termésbiztonságát illetõen is. A kukorica 1991-2003 közötti idõszakra számított országos termésátlaga mintegy 0,74 t ha-1-ral maradt el az 1980-as évek termésszintjéhez képest Az évenkénti termésingadozás pedig a megelõzõ idõszakban 20% körül alakult, még az utóbbi idõszakban, 1991-tõl ugyancsak meghaladta az 50%-ot. A szélsõséges évjárathatásoktól eltekintve a kisebb terméshozam és termésbiztonság alapvetõen a termesztéstechnológiában mutatkozó hiányosságokra vezethetõk vissza. A napraforgó és a kukorica termesztéstechnológiájának egyik legkritikusabb eleme a vetés, mert az itt elkövetett hibák agrotechnikai beavatkozásokkal már nem kompenzálhatók. A jó vetéstechnológia megköveteli a megfelelõ magágyat, a vetésidõ körültekintõ megválasztását, az optimális termõtõszám meghatározását és a pontos vetést.
A modern vetésrendszernek speciális követelményeket kell teljesítenie: precíz és gyors vetés, optimális idõpontban, minimális költségráfordítással. A HORSCH Airseeder vetõkultivátor alkalmas hatékony és nagyteljesítményû vetésre, amellyel a magágykészítés, a vetés és a talaj visszatömörítése egy munkamenetben történik.
Az AGRO-NAPLÓ elõzõ (2004/1-2.) számában a széles (45-76 cm) sortávolságú szántóföldi kultúrnövények - a köznyelvben: kapásnövények - magvainak vetésére használt különbözõ szemenkéntvetõ gépek jellemzõ technikai-mûszaki megoldásai, fõbb szerkezeti elemei, illetve alkalmazási területeik kerültek ismertetésre. A következõkben a vetõmagvak és a vetõszerkezetek kapcsolata mellett, a kapásnövények (pl. cukorrépa, kukoricák, napraforgó, stb.) magvainak vetésére alkalmazott szemenkénti vetõgépek felkészítésére, üzemeltetés elõtti ellenõrzéseikre, beállításukra, valamint üzemeltetésükre kívánunk tanácsokat, ajánlásokat adni.
A vetés a szántóföldi növénytermesztés azon alapmûvelete, amely - bármely kultúrnövény esetében - a termés mennyiségét és minõségét alapjaiban határozza meg. Minden évben, tavasz elõtti idõszerûségénél fogva - a talajelõkészítés és a magágykészítés munkamûveletei mellett -, gépesítés vonatkozásában a vetõgépek, illetve a velük megvalósítható technikai lehetõségek kerülnek elõtérbe. A széles (24-76 cm) sortávolságú szántóföldi kultúrnövények (pl. cukorrépa, kukorica, napraforgó, stb.) magvainak vetésére kizárólag a szemenkéntvetõ gépek használhatók, amelyek munkaminõségi mutatói az agrotechnikai követelményeket - valamint a gyakorlati igényeket is - biztosítják. A szemenkéntvetõ gépek jellemzõ technikai-mûszaki meogldásai, fõbb szerkezeti elemei, alkalmazási területeik a következõkben kerülnek ismertetésre
Hazánkban a nyár közepétől október végéig (kedvezőtlen időjárás, gazdálkodási problémák miatt nem ritkán még novemberben is) tart az áttelelő- és néhány évelő kultúra vetése, telepítése. Ez alatt az idõ alatt több, mint 1,5 millió ha-on kerül mag a földbe. Az 1. sz. táblázatban összefoglaltuk azokat a leggyakoribb fajokat és növénytársításokat, amelyek növekedését, fejlődését a jó gazda gondosságával, még inkább szakértelmével egészen a betakarításig illik folyamatosan figyelemmel kísérni. Ezt a módszeresen végrehajtott sorozatot, ami hasznos tanulságok sorával is gazdagítja a szántó-vető gazdálkodót, termésbecslésnek nevezzük.
Legfontosabb kenyérgabonánkat, az őszi búzát, a hazai szántóterület közel egynegyedén – évente 1,1-1,2 millió hektáron – termesztjük. Ezen jelentős terület optimális időben történő bevetése, a vetőmagvak kiszállítása, feltöltése (ez országosan ~ 200 Et vetőmagot jelent!) jó üzemszervezést és korszerû vetéstechnikákat igényel. A búzavetés a termesztéstechnológia egyik olyan munkaművelete, amelynek hibáit a termesztés további beavatkozásai során kijavítani nem lehet, ezért ezt a technológiai műveletet már előretekintve, nagy gondossággal kell elvégezni. A technikai feltételek – a korszerű gabonavető gépek – adottak, tehát elsősorban a gazdálkodón múlik az, hogy vetőgépével olyan munkát végezzen, amely a termesztés terméseredménye során mutatkozik meg. A következőkben az őszi vetésűek sorbavető gépeit mutatjuk be, kitérve azok technikai-műszaki megoldásaira, gépkiválasztási szempontjaikra, beszerezhetőségükre.
A repce vetésterülete - amely 2002 őszén 156 ezer ha körüli - egyre növekedett az utóbbi években. Ez a területi növekedés főleg az intenzív nemesítői munka eredményeként létrehozott új, a korszerű termelés és felhasználás igényeit kielégítő, nagy termőképességű a környezeti feltételekhez jól alkalmazkodó, így széleskörű felhasználási lehetőséget biztosító fajták - hibridek - termelésbe vonásának is köszönhető. Meghatározó a repcét magas színvonalon termelő gazdaságok pozitív példája, hiszen számukra a repce sikernövényt jelentett.
Kategóriájában a 2002-es esztendő egyik sikerterméke a ROUNDUP BIOAKTIV volt. A termék sikerének a titka a széleskörű felhasználásában és a kedvező tulajdonságaiban rejlik. A szer gyakorlatilag bármely lehetséges szegmensben felhasználható, legyen szó akár szántóföldi vagy lakossági alkalmazásról. Toxikológiai tulajdonságai alapján nemcsak a totális gyomirtószerek között, hanem más növényvédő szereket figyelembe véve is a legkedvezőbbek közé tartozik. A szer a legszigorúbb környezetvédelmi követelményeknek is megfelel.
A gazdálkodók ezeregy áprilisi szántóföldi tennivalóiról a lap korábbi számaiban, a 2003. évi Mezőgazdasági Kalendáriumban szerzőtársaimmal részletesen írtunk. Kiemelten foglalkoztunk többek között a fajta megválasztással, a vetõmag-vásárlással. Most összefoglaljuk a vetés-ületés-dugványozás-palántázás legfontosabb áprilisi munkálatait. A témakörnek az ad különös hangsúlyt, hogy ebben a hónapban kerülhet a szaporítóanyag a hazai szántóterület mint felén a talajba (több, mint 2 millió hektáron). Ha a munkaszüneti napokon nem kívánunk dolgozni és a statisztikailag várható 7-8 esős nap késleltetésével is számolunk, akkor a lehetséges 14-16 munkanap mindegyikén 142-150 ezer hektárt kell teljesíteni embernek és gépnek!
A Bédalin Kft jó néhány éve tevékenykedik burgonya forgalmazóként a magyar piacon. Több rangos külföldi nemesítõ céggel, exportõrrel állunk kapcsolatban – AGROFEX Hollandia – GERMICOPA Franciaország – NORIKA Németország – SELEKTA PACOV Csehország – akikkel együtt már a magyar termelõk számára is garantált minõségû vetõburgonya fajtákat tudunk ajánlani.
A másodvetésû szántóföldi takarmánynövények közül a legjelentõsebb a kukorica, a napraforgó, a cirokfélék, a szója, a köles és a mohar, ill. ezek esetenkénti társításai. Ezek a tömegtakarmányok nyárvégétõl jól kielégítik a kérõdzõk takarmányigényét. Minden üzem méretnél, megvalósíthatók. Különösen ajánlhatók ott, ahol öntözési lehetõség van és valamilyen oknál fogva a fõtakarmány termõ területe kicsi. Az ismertetésre kerülõ társítások célja kettõs, vagy a hozamnövelést (kukorica silócirokkal), vagy pedig a fehérje koncentráció növelését (szójás silókukorica) szolgálják.
Az un. sor(ba)vetõ, vagy kalászos gabona vetõgépekbõl ma rendkívül sokféle változat áll a mezõgazdasági termelõk rendelkezésére. Közülük jelen témakörünkben csak a pneumatikus magtovábbítású gépekkel foglalkozunk részletesebben, amely megoldást számos vetõgépen alkalmaznak.
A témakör elemzése során ismertetjük azokat a fontosabb elméleti- és gyakorlati szempontokat, amelyek betartása és a termõhelyi adottságok függvényében történõ figyelembevétele elengedhetetlenül fontos részévé kell váljon a termelõi szemléletnek, illetve munkafolyamatnak egyaránt. Utalunk a vetõmag frakció és a vetõgép konstrukció kölcsönhatásaira, valamint a mûszaki és biológiai jellemzõk összefüggéseire. A leírtakat néhány mérõvizsgálati eredménnyel és tapasztalattal egészítjük ki.
Mit kell tudnia egy vetőgépnek? – Egyszerű a válasz: vetni. Ezt minden gép, amit vetőgépnek mondunk, tudja. De hogyan kell vetni? – Azt szeretnénk, hogy minden körülmény között, pontosan! – És itt már különböznek a gépek egymástól.
A szemenként vető gépeken a vetés ellenőrzésére, a magkihagyások, ill. kettős vetések kontrollálására, valamint magszámlálásra, ill. hektáronként elvetett magok, a vetőmagdózis megállapítására már régóta alkalmazzák a fotocellás vetésellenőrző berendezéseket.
Új, egyedülálló sorozatot indítottunk útjára, amelyben Takács András „versenyprogramját” végig kísérve hónapról hónapra bemutatjuk a Kukorica Termésverseny valódi küldetését. A megválaszolandó kérdéseink, hogy mit hozhat ki belőlünk a versenyszellem, mit is jelent a kísérleti munka a termelési időszak egyes fázisaiban, mit és miért érdemes máshogy tennünk ahhoz, hogy sikert érhessünk el, mennyivel több odafigyelést, mennyivel „cizelláltabb”, azaz részletekbe menőbb technológiai terv alapján kell haladnunk, mennyivel élesebben vetődik fel a döntéskényszer és a vele járó dilemmák helyes értékelése.
Új, egyedülálló sorozatot indítottunk útjára, amelyben Takács András „versenyprogramját” végigkísérve hónapról hónapra bemutatjuk a Kukorica Termésverseny valódi küldetését. A megválaszolandó kérdéseink, hogy mit hozhat ki belőlünk a versenyszellem, mit is jelent a kísérleti munka a termelési időszak egyes fázisaiban, mit és miért érdemes máshogy tennünk ahhoz, hogy sikert érhessünk el, mennyivel több odafigyelést, mennyivel „cizelláltabb”, azaz részletekbe menőbb technológiai terv alapján kell haladnunk, mennyivel élesebben vetődik fel a döntéskényszer és a vele járó dilemmák helyes értékelése.
Új, egyedülálló sorozatot indítottunk útjára, amelyben Takács András „versenyprogramját” végigkísérve hónapról hónapra bemutatjuk a Kukorica Termésverseny valódi küldetését. A megválaszolandó kérdéseink, hogy mit hozhat ki belőlünk a versenyszellem, mit is jelent a kísérleti munka a termelési időszak egyes fázisaiban, mit és miért érdemes máshogy tennünk ahhoz, hogy sikert érhessünk el, mennyivel több odafigyelést, mennyivel „cizelláltabb”, azaz részletekbe menőbb technológiai terv alapján kell haladnunk, mennyivel élesebben vetődik fel a döntéskényszer és a vele járó dilemmák helyes értékelése.
Az 1980-as évek közepétől a technológiai váltás szelei fújtak Európában, főként Angliában. Az angol gazdák közül sokan eladták korábbi munkaeszközeiket, vettek egy direktvetőgépet és egy doboz gyufát (hogy a szalmát leégessék a területről). Ezzel elkezdődött a direktvetés korszaka, mely jelentős költségcsökkentést eredményezett. Az új technológia Svédországban felkeltette a gazdák érdeklődését, akik azt szerették volna, ha a Väderstad is részt vállal a fejlesztésekben.
Április vége-május eleje – mindenki az időjárás-előrejelzést figyelte, vártuk a csapadékot, vártuk a meleget. A korán elvetett kukoricaállományok fáztak, hajnalban a talajfelszínhez közeli légrétegek igencsak lehűltek, lehűtve ezzel a talajfelszínt is. Aztán jöttek a fagyok.... ismét egy dilemma – korai vetés, virágzás „időzítése” az esetleges hőségnapok előtt (és egy kockázat a késői fagyokra), vagy későbbi, biztonságos vetés, kockáztatva egy későbbi hőstresszes virágzást. Azokon a helyeken, ahol a korán vetett kukorica elfagyott, ott az állományokat annyival vetette vissza a „hideg és fagy” stressz, mintha később vetettük volna el, így nem sokat nyertünk. Sokat segített a jó minőségű vetőmag (vigor, szemméret), a tartalék tápanyagok elérhetősége miatt, amit a csíranövény a tápláló szövetből még képes volt „kivenni” a regenerálódáshoz.
Az őszi káposztarepce helye a hazai vetésforgóban megkérdőjelezhetetlen, a repce beillesztésével a vetésforgóba megtörhető a túlzottan egyhangú kalászos és tavaszi kapás növényekre alapozott gyakorlat. Igen fontos érv még a repce mellett, hogy a napraforgóéval megegyező határonkénti hasznot realizálhatunk már a nyár derekán.
Korábban megjelent cikkünkben közöltük a hazánkban tapasztalható változásokat a napraforgó vetőmag-használatát illetően. Bemutattuk, hogy az előző évhez képest tovább növekedett a Clearfield és a tribenuronmetil-toleráns vetőmagok használata, továbbá a 2015. év újdonsága, a Clearfield Plus technológiával rendelkező szaporítóanyagok is már említésre méltó arányban megmutatkoztak kutatásunkban. Jelen cikkünkben a tavaly tapasztalt növényvédelmi jellegzetességekre térünk ki.
A globális éghajlatváltozás szántóföldi kultúrákra gyakorolt hatása évről évre növekszik. Az időjárás egyre extrémebbé válik, a száraz, csapadék nélküli periódusok egyre sűrűbbek és hosszabbak lesznek. E tendencia különösen a tavaszi növényeket sújtja, aminek következménye sok esetben drasztikus terméskiesés, a termésbiztonság jelentős csökkenése. Ez a legfőbb oka annak, hogy bizonyos kultúrák termesztése napjainkban igen nagy kockázattal jár.
A szélsőséges időjárási körülmények és a kártevők által okozott stresszhatások kivédésének legjobb módja a mélyen gyökerező, robusztus és egészséges növényállományok kialakítása.
A repce termesztése nem egyszerű, az a termelő, aki vele foglalkozik és magas eredményeket ér el, az minden nap köszönti a repcetábláit, és majdhogynem kezet ráz a növényekkel. Azonban, hogy eljussunk idáig, a vetőmagot el is kell vetni és annak ki is kell kelnie.
A kukoricatermesztés sikeressége nagyban függ a vetés milyenségétől. Itt megemlíthetjük a pontosságot, vetési időt. Pontosság alatt értjük a tőtávolságot és a mélységtartást. Az optimális vetésidőt akkor tudjuk a legjobban kihasználni, ha nagy teljesítményű vetőgéppel rendelkezünk.
A kukorica vetésénél alapvető követelmény a szemenkénti pontos vetés, a fajtákhoz és a területi adottságokhoz igazodó hektáronkénti tőszámok betartása. Ezért szigorú követelményeket támasztanak a tesztintézetek a precíziós kukoricaszemenként vető gépekkel szemben.
Klasszikusok és újdonságok, valódi technológiai innovációk a sokszínű tavaszi vetésforgó összeállításához. Több termés, nagyobb biztonság. Fenntartható módon, évről évre.
Agrárkiállítások hónapja a január, a mezőgazdasági gépkereskedők, szolgáltatók színe-java megmutatja magát a Hungexpo területén, a hazai gazdálkodó szegmensnek pedig itt nyílik lehetősége szemlézni a kereskedők kínálatát. A KITE Zrt. hagyományosan az F pavilonban rendezi be ideiglenes főhadiszállását évről évre. Csakúgy, mint a kereskedelemben, a kiállításon történő megjelenésükben sincs két egyforma év. A KITE igyekszik tematikusan bemutatni a hazai berkekben egyedülinek számító komplex szolgáltatási megoldásait a teljesség igénye nélkül.
Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.
Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.
Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.
Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.
Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.
Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.
Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.
Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.
Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.
A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.
Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.
A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.
A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.
A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.
A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.
A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.
A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.
Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.
Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.
Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.
Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.
Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.
Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.
Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.
Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.
Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.
Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.
Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.
Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.
Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.
Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.
Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.
Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.
Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.
Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.
Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.
A mai hibridekben – gondos agrotechnika mellett – benne van az a potenciál, ami a tér tökéletes betöltéséhez szükséges. Kevés magból is lehetséges a 4-5 tonnás termés – ha nem a gyomok, hanem a kultúrnövény foglalja el a szabad teret.
A Bige Holding Kft. elődje, a Tiszamenti Vegyiművek 1951-ben alakult, és lett az Alföld szervetlen vegyipari központja. A gyár 2004-ben hatalmas átalakuláson ment keresztül: egy zöldmezős beruházást követően új műtrágyagyár kezdte meg működését.
A kalászos növények tápanyag-utánpótlása során kétségtelenül a tavaszi fejtrágyázásoknak van a legnagyobb szerepe. A magasabb termésátlagok elérésére irányuló elvárások miatt az őszi alaptrágyázás elhagyása sem megengedhető. Egy megfelelően elvégzett őszi alaptrágyázással – nemcsak a nitrogén, hanem a foszfor és a kálium kellő mennyiségben és arányban való kijuttatásával – biztosítjuk a megfelelő alapot a növények fejlődéséhez.
A szákszendi gazdaság gyakorlatában több éve alkalmazzák a mechanikus gyomirtást megelőzően kukoricában a fejtrágya kijuttatást. A technológia a gazdaság számára nem új tehát, azonban az, hogy a fejtrágyázást helyspecifikusan és differenciáltan végezzük el, az új megközelítés volt. Mivel a kísérleti táblán a tőszámszabályzással a talaj termőképességében rejlő különbségek kihasználására törekedtünk, a tőszám-változatosságnak megfelelően a fejtrágyát is differenciálni kellett.
A Vas megyei gazdák már bizonyították, hogy lehet hatékonyan búzát termeszteni, és a magyar gazdák is képesek elérni a nyugat-európai hozamokat. Ezt mutatják a tavalyi Vasi búza termésverseny eredményei is, miszerint étkezési búza kategóriában 11,4 tonna, takarmánybúza kategóriában 10,3 tonna győztes terméseredmény született. A címben feltüntetett szlogen végére azonban nem tehetünk pontot. A versenyképessé változtatott búzatermelést a jövőben professzionálissá, a professzionális termelést pedig közkinccsé kívánja tenni az ötletadó szervezet. Dr. Pusztavámi Mártonnal, a NAK Vas megyei elnökével beszélgettem az idei esztendő kihívásairól és a legújabb kezdeményezésükről a június végén Söptén megrendezett kalászos fajtabemutatón.
A kiszámíthatatlan időjárás okán évről évre felmerül a kérdés, mikor vessük a repcét. Korábban – akár – porba juttassuk ki a vetőmagot, vagy várjuk meg a kora őszi csapadékot? Gyakorló szakembereket, fejlesztőket kérdeztünk arról, hogy a vetés időpontját mely körülmények és tényezők határozzák meg.
A mai hibridekben – gondos agrotechnika mellett – benne van az a potenciál, ami a tér tökéletes betöltéséhez szükséges. Kevés magból is lehetséges a 4-5 tonnás termés – ha nem a gyomok, hanem a kultúrnövény foglalja el a szabad teret.
Gyakori megállapítás, hogy a jó termés biológiai alapja az államilag ellenőrzött, fémzárolt vetőmag. Ennek ellenére az elmúlt évek sajnálatos jelensége, hogy a termelők nem újítják fel megfelelő arányban vetőmagjaikat. Megkérdeztük a vetőmagszakma jeles képviselőit, hogy miért is követ el hibát, aki nem fémzárolt vetőmagot vet.
Mennyire csökkenthető hibridbúza esetén a vetési norma és milyen az ennek megfelelő, gazdaságilag is optimális állománykezelési stratégia? A SAATEN-UNION e kérdések megválaszolásához nagyszámú nemzetközi kísérletre alapozva tud ajánlásokat tenni.
Szeptember végéhez közeledve az állományszemlézés során megállapítottuk, hogy a hozamok messze alulmúlják majd a tavalyi év eredményeit.
Az előző lapszámban a változást eredményező beavatkozások, döntések, hatások vizsgálatára került sor; ebben a cikkben pedig ezeket a körülményeket kihasználni képes növények kerülnek a középpontba. Ezen belül is a már igen sokak által tapasztalt és leírt egyéves egyszikű gyomnövények látványos térhódítása kerül a fókuszba.
A Horsch Maschinen GmbH „főhadiszállásán” (Németországban, Schwandorfban) sajtónap keretében kerültek bemutatásra a Horsch idei újdonságai (fejlesztései), amelyeket a nagyközönség a hannoveri Agritechnica 2017 kiállításon tekinthet meg. A meghívottakat Cornelia Horsch marketingigazgató köszöntötte.
A 125 éves múltra visszatekintő hazai és nemzetközi jogszabályoknak megfelelő, egységes módszereken alapuló állami fajtakísérletek jelentik napjainkban a garanciát a korszerű növényfajták köztermesztésbe kerülésére, amely egyúttal az egészséges élelmiszerek előállításának alapja. A 67 munkatársat felvonultató NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóságának a magyar növényfajtakísérlet 125. évfordulója alkalmából rendezett szakmai konferenciáján beszélgettem Lukács Józseffel, a NÉBIH elnökhelyettes igazgatójával és Csapó Józseffel, a Szántóföldi Növények Fajtakísérleti Osztályának vezetőjével.
A 2017-es gazdálkodási évben nyomon követtük a szákszendi Hartmann-Farm 92 hektáros tábláján, hogy miként alakul a precíziós szemlélettel megvalósított kukoricatermesztés. A cikksorozat zárásaként összefoglaljuk azokat a tapasztalatokat, amelyekkel gazdagabbak lettek a gazdálkodók – Hartmann Imre és Takács András, valamint a terület mintázásában, szaktanácsadásában és az állomány fejlődésének nyomon követésében részt vállaló szakértők: Szabó Szilárd (AgroAim Kft.), Dr. Láng Vince (Agridron Kft.) és Dr. Milics Gábor (Széchenyi István Egyetem).
Jelentős a kockázata az aflatoxin szennyezettségnek kukoricában – mutatott rá Párkányi Gábor, az SGS üzletágvezetője Siófokon, az év végi Portfolio konferencia kerekasztal-beszélgetésén. Ebben nagy a felelőssége az élelmiszerlánc valamennyi tagjának a nemesítőktől, a termelőkön át, a kereskedőkig bezárólag – mutatott rá Sándorfy András, a DAS marketingvezetője. A biztonságosan és kockázat nélkül fogyasztható élelmiszerek, illetve a takarmányok biztonsága egyre nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon. Körbejártuk az aflatoxin kérdést.
A Horsch Európa egyik leginnovatívabb mezőgazdasági gépgyártója. Ezt láthattuk az Agritechnica kiállításon bemutatott sok újdonságból is. Ami még érdekes a világkiállítás mellett, hogy általában a nem kiállítási évben is hasonló mennyiségben jönnek ki az új fejlesztések, új gépek.
Az utóbbi évtizedben jelentős átrendeződés történt a kukorica gyomirtásban. Fejlesztőket kérdeztünk arról, hogy napjainkban mi a trend a kukorica gyomirtásban, továbbá arra voltunk kíváncsiak, hogy miért nem hagyható el az alapgyomirtás?
A kukorica és a búza térvesztése Magyarországon sokakat meglepett az elmúlt években, és a trendszerű folyamat több kérdést is felvet. Úgy tűnik azonban, hogy a területi változások a szántóföldi növények egy viszonylag szűk körére korlátozódnak.
Sorozatunkat azoknak ajánljuk, akik egy-egy beruházási döntés meghozásakor az árat a teljesítmény és a minőség, azaz érték arányában ítélik meg. A Väderstad és a versenytárs termékek közötti különbségek nagy része jól látható, úgymond kézzel fogható, közvetlen vagy közvetett hatása a munkaminőségre és a termelési eredményekre nyilvánvaló. Ezek közül ragadjuk ki a legfontosabbakat, mert ahogy egyik partnerünk mondja: „Ha fejlődni akarunk az életben, meg kell értenünk, mi a különbség jó és jobb között. Óriási.”
A nyár első heteiben partnercégeink meghívásainak eleget téve országszerte jártuk a szántóföldeket. Helyszíni kapcsolással tudósítunk az ott látottakról, a jobb áttekinthetőség céljából kultúránként tájékoztatva az olvasót arról, hogy milyen kérdésekre kaptunk válaszokat az idei szántóföldi bemutatókon.
A tavaszi szezon nagyon gyorsan elrepült, illetve a tavasz, sokan úgy éreztük, hogy az idén nem is volt tavasz, a télből egyből a nyárba csöppentünk. Később visszajött a tavasz, lehűlt az idő egy picit, mintha meg is fogta volna a növényeket.
Szántóföldi növényeink hozamának – kiemelten a hibridkalászosok termőképességének – maximális kihasználása érdekében nagy jelentőségük van az őszi, a terméskilátásokat megalapozó munkáknak. Tapasztalataink szerint a hibridbúza-állományok fejlődése szempontjából pedig különösen felértékelődnek ebben az időszakban a vetéssel kapcsolatos munkálatok, továbbá „a precízen és pontosan” elvégzett előkészítő, ún. alapozó műveletek.
Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára és Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke tekintette át a 2018. szeptember 21-én tartott aratási koordinációs bizottság ülésén az idei betakarítási eredményeket. Ez alapján több megállapítás megtételére is lehetőség nyílik.
A művelési zónák kialakításának módszere és folyamata az egyik legfontosabb kezdőlépése a helyspecifikus/precíziós növénytermesztésnek. Az alkalmazott módszer, az adathasználat rendkívül megosztó, sok vitát és beszélgetést generáló téma szakmai körökben.
Magyarországon manapság igen kevés üzemben találkozunk forgóboronás vetőgéppel.
Sorozatunkat azoknak ajánljuk, akik egy-egy beruházási döntés meghozásakor az árat a teljesítmény és a minőség, azaz érték arányában ítélik meg. A Väderstad és a versenytárs termékek közötti különbségek nagy része jól látható, úgymond kézzel fogható, közvetlen vagy közvetett hatása a munkaminőségre és a termelési eredményekre nyilvánvaló. Ezek közül ragadjuk ki a legfontosabbakat, mert ahogy egyik partnerünk mondja: „Ha fejlődni akarunk az életben, meg kell értenünk, mi a különbség jó és jobb között. Óriási.”
Sorozatunkat azoknak ajánljuk, akik egy-egy beruházási döntés meghozásakor az árat a teljesítmény és a minőség, azaz érték arányában ítélik meg. A Väderstad és a versenytárs termékek közötti különbségek nagy része jól látható, úgymond kézzel fogható, közvetlen vagy közvetett hatása a munkaminőségre és a termelési eredményekre nyilvánvaló. Ezek közül ragadjuk ki a legfontosabbakat, mert ahogy egyik partnerünk mondja: „Ha fejlődni akarunk az életben, meg kell értenünk, mi a különbség jó és jobb között. Óriási.”
A Horsch Focus az egyik legintelligensebb vetési technológia. A vetőgép hajlik egy picit a StripTill technológia felé, de mégsem az. Amiben hasonlítanak, hogy a vetősorok előtt, alatt történik a lazítás és a műtrágyázás.
A növénytermesztés során rendkívül fontos a technológiai elemek precizitása, hiszen a legkiválóbb genetika sem képes kompenzálni a termesztés-technológiai hibákat. Egész évben futó sorozatunk a különböző kultúrák technológiai elemeinek fontosságára irányítja rá a figyelmet, segítségül hívva a vállalatok technológusait, akik cizelláltabb kérdésekben is megosztják tapasztalataikat. E lapszámunkban a kukorica vetés témakörét vizsgáljuk több oldalról. Nagy a kockázata a vetésnek, hiszen egyszeri és megismételhetetlen folyamat, ezért érdemes az egyes fázisaira tudatosan felkészülni.
A káposztafélék családjába tartozó Raphanus nemzetségnek számos alfaja létezik. Ezek közül az egyik a jégcsap alakú, fehér színű, eredendően kelet-ázsiai fajta, a japán retek vagy más néven jégcsapretek, amivel a szakirodalomban sokszor daikon retek néven találkozhatunk.
A fajtaismereten alapuló megfelelő tőszám meghatározása a kukoricatermesztés egyik kényes kérdése. A termelők még mindig bizalmatlanul kezelik a megszokottól eltérő tőszám alkalmazását, az évjáratok kiszámíthatatlanságának okán úgy érzik, nagy kockázatot vállalnak. A túl óvatos termelő azonban nem kevés profittól eshet el, szakértőket kérdeztünk arról, hogy mekkora is a tét hektáronként.
A Mediterráneumból származó lóbab (Vicia faba) az egyik kedvenc pillangós takarónövénye a nyugat-európai gazdáknak, és népszerűsége hazánkban is növekszik, köszönhetően a viszonylag nagy zöldtömegnek és a megkötött nitrogén mennyiségének. A vízállásos talajokat is jól bírja, és masszív gyökérzete akár 40–80 cm mélyre is lehatol, lazítva a tömörödött rétegeket. Hogyan érdemes takarónövényként alkalmazni a lóbabot?
A kukoricatermés nagyban a vetésnél dől el! Amit a vetésnél elrontottunk, azon egy jó év esetleg tud még segíteni, de ha azokban a tavaszi napokban egy picit jobban odafigyelünk, akkor azt mondhatjuk, mi mindent megtettünk, a többi a Jó Istenen múlik.
Ebben a cikkben a fajta kiválasztásának fontosságára szeretném felhívni a figyelmet. Már az elején ki is emelnék két lényeges dolgot: fajtát mindig a termőhelyi adottságoknak és a gazdálkodás színvonalának megfelelően válasszunk. Nézzük, hogy milyen remek fajtákat találunk az Agromag Kft. portfóliójában!
A Horsch Pronto Európa és Magyarország egyik legkedveltebb pneumatikus aprómagvetőgépe.
A napraforgó tányérállást általában nem soroljuk a napraforgótermesztés sikerének meghatározó elemei közé. A napraforgótermesztő a földjéről a lehető legmagasabb hozamot szeretné learatni, és az esetek döntő többségében nem érdekli, hogy milyen a tányérállása a hibridnek. Ezzel a témát akár le is zárhatnánk, de a dolog mégsem ilyen egyszerű.
A homoki zab (Avena strigosa) mediterrán területekről származó őszi kalászos, az Avena nemzetség négy termesztett fajának egyike.
Nagyon jó lenne, ha azt mondhatnám, hogy ha ezt a cikksorozatot végigköveti az olvasó, akkor egy receptet kap a tökéletes szójatermesztéshez. Sajnos ezt nem ígérhetem meg, mert minden terület és minden évjárat más és más, sok esetben, ami az egyik gazdaság számára bevált módszer, az a szomszédos településen lévő gazdaság számára már különböző okok miatt nem működik.
A Közép-Ázsiából származó perzsa here (Trifolium resupinatum) hírnevét legelők és kaszálók alkotóelemeként szerezte, azonban sűrű, egységes talajborítása, alacsony növése és hatékony nitrogénkötése a takarónövény-keverékekben is garantálja a helyét, nem beszélve arról, hogy e mixek legeltetéssel történő hasznosítása valóban kifizetődővé teszi a másodvetést.
Az előző hónapban cikksorozatot indítottunk szójatermesztés végigkövetésére. Első cikkünkből megismerhette a gazda, Bényi Ferenc szakmai múltját, a gazdaság színvonalát és a termőhelyi adottságokat. Jelenleg nagyon várjuk, hogy a magok a helyükre kerüljenek, de addig is az ígéretemhez híven részletesebben bemutatom a sávműveléses technológiát, valamint kitérek a fajtaválasztás kérdéskörére.
A klímaváltozás egyik hatása az éves természetes csapadék szélsőséges eloszlása, az aszályosabb időszakok gyakorisága és hosszabb kitolódása, az esetenkénti rövid idő alatt nagy intenzitású záporok lezúdulása és elfolyása.
Az előző részben részletesen bemutattam a termőterületen alkalmazott technológiát, a sávművelést és elbeszélgettünk a fajtaválasztás nehézségeiről, ez alkalommal arra fókuszálunk, hogy pontosan mire is kell figyelni, hogy sikeres legyen a szója vetése és az aratásnál ne csalódjunk az itt elkövetett hibák miatt.
A repce magtermése és a belőle kinyerhető repceolaj iránti kereslet világszerte robbanásszerűen növekedett az elmúlt évtizedekben.
A meleg és aszályos nyár hatására fellépő tápanyag- és vízhiány következtében a növények túl hamar száradnak le, ami a becők korai beéréséhez vezethet.
2017 őszén a kieli egyetemmel és a bólyi AgResearch kísérleti szolgáltatóval együttműködve összesen három helyszínen végeztünk kísérletsorozatot Németországban, valamint Magyarországon közkedvelt és nagy teljesítményű hibridekkel.
Az elmúlt években Európa számos országában a termelők számára komoly fejtörést okozott a repceállományokban megjelenő levéltetű kártétele. A levéltetvek mint vektorok az ősz folyamán más keresztes virágú növényfajról is hozhatják a tarlórépa sárgaságvírusát, illetve segíthetik a vírus továbbterjedését az állományon belül.
A mustárfélék a zöldítés elindulása óta népszerűek a magyar gazdálkodók körében, azonban míg minden szem a fehér mustárra figyel, addig érdemes szót ejteni az etióp mustárról (Brassica carinata) is, amely nagyobb zöldtömege, hosszabb vegetatív periódusa és könnyen kezelhető maradványai miatt a takarónövény-keverékek hasznos komponensének bizonyult az elmúlt években.
Bényi Ferencnél tett eddigi látogatásaim során betekintést nyerhettem a gazdaság színvonalába, megismerkedtem egy nagyon előremutató gondolkodásmóddal és ennek köszönhetően egy olyan technológiával, ami nem szokványos a szójatermesztésben Magyarországon. Sőt, még a házigazda is első alkalommal alkalmazza a szójában, úgyhogy azt lehet mondani, hogy a tanulás fázisait követem végig. Az előző részben a vetésre való felkészülésről beszélgettünk és közvetlen a vetés után tervezett munkálatokról. A mostaniban az április végén végrehajtott vetésről, a gyomirtásra való felkészülésről és a négyhetes állomány szemléjéről osztok meg néhány gondolatot. Az is kiderül, hogy mi szúrt szemet Bényi gazdának, ami miatt aggódhattunk heteken keresztül.
Az aprómag vetése is ugyanolyan fontos, mint a szemenként elvetett kukorica vagy napraforgó. Vannak már olyan termelők, akik például a búzát szemenként vetik a Pronto vetőgéppel.
A növényi olajok, azon belül is a repceolaj iránti globális kereslet jelentős növekedést mutat az elmúlt évtizedekben, mely köszönhető egyrészt a növekvő népességnek, másrészt a magasabb életszínvonalnak, életmódváltozásnak.
Az 1936-ban alapított EURALIS francia termelői tulajdonban lévő, szövetkezeti rendszerben működő, nemzetközi mezőgazdasági vállalatcsoport, ami több, mint 10 éve van jelen Magyarországon. Az elmúlt években a magyar piacon szójában, cirokban piacvezetők lettünk, és emellett évről évre folyamatosan nő az EURALIS repcével bevetett területek nagysága.
A KWS által nemesített őszi búza és őszi árpa fajták a tavalyi évtől közös portfólióból érhetőek el Magyarországon, így termelőink ezentúl egy helyen találják meg kedvenc búza és árpa fajtáikat! A fajták egységes, közös képviseletével dobogós helyre kerültünk a fémzárolt, másodszaporítási fokú őszi búza vetőmagok hazai piacán*. Ebből a sikeres és gondosan összeállított fajtaajánlatból minden termelőnek biztosítani tudjuk az igényeinek megfelelő fajtát! De miért is ilyen sikeresek a KWS-es búzák Magyarországon?
Az alexandriai here (Trifolium alexandrinum) évezredek óta fontos termesztett hüvelyes növény a Nílus-deltában, Egyiptomban. Napjainkban üde és meleg környezetben takarónövényként, zöldtrágyanövényként, takarmányként (amely nem okoz puffadást), valamint méhlegelőként használhatjuk. A legtöbb herefélével szemben az alexandriai here nyár végi–őszi fejlődése erőteljesebb, így a korán vetett takarónövény mixek remek pillangósvirágú komponense lehet.
Napjainkban a termesztéstechnológia átalakulóban van, és a fejlesztéseknek a gyakorlatban mérhető hasznot kell eredményezniük. Ezt szem előtt tartva az elmúlt időszakban a sűrű soros vetéstechnológiák – a változó környezeti feltételek, az innovatív megoldások és a korszerű hibridek/fajták megjelenésének hatására – a céltudatos fejlesztések fókuszába kerültek. Felkért szakértők boncolgatják a témát.
A Horsch már bemutatta az Agritechnicára megjelenő újdonságait, és ezek között van a megújult Maestro is.
A téma boncolgatására felkért fejlesztő több éven keresztül vizsgálta és tesztelte az őszi káposztarepce hibridek tőszámreakciós érzékenységét. Tapasztalatait megosztja az Agro Napló olvasóival.
A mézontófű vagy facélia (latinul Phacelia tanacetifolia) Európa új kultúrnövénye. Méhlegelőként, takarmányként, dísznövényként és zöldtrágyaként egyaránt használható. Vetésterülete növekszik, mert másodvetésként való felhasználása igen kedvezően hat a talaj állapotára.
A pontatlan beállítások és technikai megoldások miatt a jelenlegi vetőgépekben még benne van 10–20 százaléknyi teljesítmény. Speciális elektronikai és gépészeti megoldásokkal feltárhatóak az alkalmazott vetéstechnológia valós problémái, és a pontatlanság miatti veszteség elkerülésére is vannak megoldások. A beruházásra 1, de legfeljebb 2 éves megtérülést lehet számolni – Sebestyén Gergellyel, a cég magyarországi regionális menedzserével beszélgettem.
Kr. e. 7000–6000 körül valószínűleg a borsó (Pisum sativum L.) volt az egyik elsőként termesztett növény, és ma úgy tartjuk, hogy Délnyugat-Ázsiából származik (valószínűleg Északnyugat-Indiából, Pakisztánból, Afganisztánból és Közép-Ázsiából). A borsó a négy legfontosabb hüvelyes növény között foglal helyet a szója, földimogyoró és a bab társaságában. Takarmányként a borsó magas hozamú, rövid tenyészidejű, magas fehérjetartalmú növény.
A nyár közepén a magyar újságíróknak – köztük az Agro Napló munkatársának is – és a nemzetközi sajtó más képviselőinek is bemutatták a Horsch Agritechnica újdonságait a cég két bajorországi telephelyén, az Isar menti Landauban és Schwandorfban az AXIÁL Kft. – a Horsch gépek és berendezések magyar forgalmazója – közreműködésével.
A gabonafélék vetésére egyre többen még jobban odafigyelnek és sok termelő számára egyre fontosabb lett a minőségi vetés!
A kukoricatermés nagyban a vetésnél dől el! Amit a vetésnél elrontottunk, azon egy jó év esetleg tud még segíteni, de ha azokban a tavaszi napokban egy picit jobban odafigyelünk, akkor azt mondhatjuk, mi mindent megtettünk, a többi a Jó Istenen múlik.
A tavaszi munkálatok elindultak. A műtrágyázás az eső előtt nagy ütemben folyik, így a vetések hengerezése, gyomfésűzése is. A szántott földeket simítózzák, az időjárás túl kellemes, a méhek is kidugták fejüket a kaptárból, azonban a nagy viharos szél „visszafújta” őket. Egy új szezon indul. Sokan olyan állapotban vannak, mint az atléta a startpisztoly eldördülése előtt.
A 240 éves gyökerekkel rendelkező (1780-ban alapították), profi talajművelő-, vető- és növényvédő gépeket gyártó családi vállalkozás, a Lemken 2019-ben 380 millió eurós árbevételt könyvelhetett el.
Aszály – fagykár – tápanyaghiány! Ezekkel a szavakkal jellemezhető leginkább az idei tavasz, amelyek már több esetben visszafordíthatatlan terméscsökkenést okoznak a termelőknek. Ezek az abiotikus környezeti tényezők kiszámíthatatlan módon befolyásolták – és jeleneleg is meghatározzák –, valamint felülírták az eddig megszokott növényvédelmi teendőket. Jelen szemlecikk tárgya és célja, hogy a fontosabb növénykultúrákra bontva az eddig bekövetkezett és várható biotikus és abiotikus tényezők függvényében összefoglaló növényvédelmi tájékoztatást biztosítson a szántóföldi növénytermesztőknek.
A Seed Power a RAPOOL legújabb és egyedülálló fejlesztése a repcevetőmag átfogó védelmére.
Miért kellene védeni egy gyomnövényt? – merülhet fel az olvasóban a kérdés a cím láttán. Hiszen a gyomnövények hatalmas károkozásra képesek, ezért a gazdálkodók évente jelentős összeget költenek az irtásukra. Ebben a megközelítésben valóban ellentmondásosnak tűnhet a cím, azonban a különféle „gyom” definíciók rengeteg növényfajt sorolnak ebbe a kategóriába, melyeket nem vehetünk egy kalap alá.
Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk a globális felmelegedés kalászosokra kifejtett hatásainak kutatására. Széles fajtakört tanulmányozunk és teszünk ki mesterségesen beállított, kontrollált körülmények között magas hőmérsékleti hatásnak, hogy minél pontosabb képet kapjunk a búzák fiziológiai állapotáról, produktivitási képességéről extrém hőmérsékleti viszonyok között is.
A szántóföldi növénytermesztésre a folyton változó és egyre változatosabb termelési körülmények, továbbá a hektikus piaci árak jellemzők. Ebben a bizonytalan környezetben hibridek használatával tehetjük hatékonyabbá kalászostermesztésünket, hiszen a hibrideket a fajtáknál lényegesen nagyobb termésbiztonság jellemzi.
Az aratás derekánál tartunk, és az ország különböző pontjairól hasonló eredményekről számolnak be. Nagyjából mindenütt ugyanaz a kép. A víz az úr.
A hibridkalászosok esetében a magas genetikai értékű, kiváló minőségű vetőmag használata és a javaslatok szerint kivitelezett technológia csupán együttesen eredményezhet nagy hozamokat és ezzel fenntartható jövedelmezőséget. Ebben az időszakban különösen felértékelődnek a vetéssel kapcsolatos munkálatok, valamint az előkészítő, ún. alapozó műveletek.
Kedvezőtlen körülmények között mérhető a legnagyobb terméstöbblet a hibridek javára.
Elsőként Pest megye felé vettük az irányt, ahol Kovács Viktória családi gazdaságát látogattuk meg. Pátyon a vadonatúj automata terményszárítót, valamint a New Holland gépek egész sorával büszkélkedő telepet néztük meg. Viki többek között a helyes talajmintavételezés és a hozammérés fontosságáról beszélt nekünk.
A több ezer hektáron gazdálkodó Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport vezetője, Csepregi Attila mesélt arról, hogy miért érdemes felújítani a vetőgépeket, hogy mennyire fontos a vállalat- és a termelésirányítási rendszer, és mekkora szükség van a hozammérés fejlesztésére. Precíziós gazdálkodás nagyban, Somogy, Tolna és Fejér megye határterületein.
Az előző két riportunk főszereplőjét és e sorok íróját is tanította az óvári szakmérnök képzésen Vona Viktória, a Csernozjom Kft. ügyvezetője. Vikit a Hollandiában eltöltött 9 év alatt szerzett precíziós gazdálkodási szakmai tapasztalatairól és az agrárszakma jövőjéről kérdeztük.
A szántóföldi növénytermesztés egyik legfontosabb kérdése, hogy a gazdálkodó mit is termel valójában a földterületein. A vetésszerkezet-kialakítást a termelési tényezők, a piaci feltételek és a hatályos jogszabályokban rögzített előírások egyidejű figyelembe vétele mellett lehet a leghatékonyabban elvégezni.
Az elmúlt napok, hetek csapadékos időjárása egy picit késleltette az aratást, így sok helyen a vetést is. A repcék mindenütt nagyon szépek, van, aki már kétszeri regulátorozáson gondolkodik.
A kukorica az egyik legegyszerűbb növény, így a termesztése is. Csak el kell vetni és ősszel learatni, és a nyereséget zsebre tenni – gondolták sokan néhány évvel ezelőtt, és azután, hogy néhány szárazabb év következett, mindjárt visszaesett a vetési terület, és aki foglalkozik vele, megpróbálja tökéletesen csinálni.
Nézzük ízelítőül azokat a felhasználási területeket – kizárólag a lágy- és fásodó szárú növényeink köréből –, amikről már csak megfakult lapok tájékoztatnak minket.
Az őszi talajművelést megnehezítette a hosszan tartó aszálynak beillő időjárás. Sok helyen nagyon sok mm csapadék hiányzik. Ezeken a földeken igen nehéz a betakarítás után jó magágyat készíteni. Sajnos nagyon kevés termelőnek van Tiger - Optipack gépkapcsolata, mert a talajművelésnél most ez a nyerő.
Frissen végzett óvári szakmérnökök diplomadolgozataiból készítettünk egy olyan összeállítást, ami minden, a precíziós gazdálkodás iránt érdeklődő, annak gyakorlati tapasztalataira és eredményeire kíváncsi gazda számára hasznos olvasmány.
Napjainkban, az agráriumban is egyre nagyobb szerepet tölt be a digitalizáció, melynek segítségével még hatékonyabbak lehetünk a precíziós gazdálkodás területén. A Syngenta Contivo™ csapata mintegy 4 éve dolgozik és fejleszti változó tőszámú vetéstechnológiáját. Az idei évben Magyarország mellett a délkelet-európai régióban több mint 50 nagyüzemi, 15 150 hektárméretű területen végeztünk változó tőszámú kukoricavetés-kísérletet.
A repce gyomirtási technológiájának kiválasztását számos tényező befolyásolja. Az elmúlt években bekövetkezett néhány olyan „jelenségre” szeretném felhívni a figyelmet, amely vagy amelyek jelentős szerepet játszottak, ill. játszanak a jövőben a technológia megválasztásában.
A szója termesztéséhez nagy figyelem és fegyelem szükséges. A jó technológia egyik kulcseleme a termesztési körülményekhez illő fajta megválasztása. Igen körültekintően kell fajtát választani, ugyanis a tábla földrajzi elhelyezkedése, talajtípusa, vízellátottsága, aszályra való hajlamossága, kultúrállapota és egyes technológiai elemek is mind befolyásoló tényezők.
Az elmúlt évek szélsőséges (aszály, a csapadék kedvezőtlen megoszlása) időjárása azt bizonyítja, hogy a termelő szervezeteknek több lábon kell állniuk a termesztett növénykultúrák tekintetében. Mivel a cirokfélék jól viselik ezen szélsőségeket, egy jó alternatívaként tud beilleszkedni a hazai vetésszerkezetbe. Körbejártuk a ciroktémát.
A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület legutolsó évzáró rendezvényén (ami sajnos nem tavaly, hanem 2019-ben került megrendezésre) hangzott el az az előadás, amely kicsit rendhagyó módon közelítette meg ennek az igen fontos fehérjenövénynek a termesztését. Az biztos, hogy a címet olvasva nem sokan tudták elképzelni, hogyan „kerül a csizma az asztalra”, de később kiderült, hogy a párhuzam csupán egy szemléletváltás könnyebb megérthetőségét szolgálta.
A megszokott rend szerint ismét jelentkezünk a cikksorozatunk harmadik részével. A cél a gazdák tájékoztatása az agrárdigitalizáció, az adatalapú mezőgazdaság kérdéseiről és újdonságairól. Az anyagok elsősorban a gyakorlati kihívásokra és megoldásokra összpontosítanak, új ismereteket és összefüggéseket bemutatva az olvasóknak.
A hazai iskolarendszerben általában a 90% felett teljesítő diák már megkapja az adott tárgyból az ötös (legmagasabb) osztályzatot, ugyanezen százalékos érték, ha a kukoricák egyenletes tőeloszlását vizsgáljuk már korántsem éri el a legmagasabb kívánalmakat.
Látni a fényt az alagút végén! Lassan felmelegszik az idő, és elindulnak a magágykészítők és ezután nemsokára a napraforgó és a kukorica is a földben lesz. A márciusi hideg hatására nehezen indulnak az őszi kalászosok, sok helyen látni, hogy lehengerezték a vetéseket, és ami ennél még érdekesebb, egyre többen kezdenek gyomfésűvel is mozogni.
Az őszi vetések sok helyen igen nehézkesen haladtak, a várva várt csapadék későn érkezett, de akkor bőséggel. Ezért tapasztaljuk most tavasszal azt is, hogy aki kötött talajokon dolgozik és későn szántotta fel, az enyhe télben nem nagyon fagyott szét, és ezért a tavaszi magágykészítés is nehézkes!
Az idei tavasz az erőteljes hidegfrontok betöréséről szól. A naptár már azt mutatta, hogy vetni kellene, de az időjárás nem akart melegedni. A vetések elkezdődtek, de a magok többsége hideg talajba került az április eleji vetések esetében. Ennek eredményeként a napraforgó és a kukorica kelése vontatott lesz és a következő lehűléskor a növény megállhat a fejlődésben.
A szántóföldi növénytermesztésre a folyton változó és egyre változatosabb termelési körülmények, továbbá a hektikus piaci árak jellemzők. Ebben a bizonytalan környezetben hibridek használatával tehetjük hatékonyabbá kalászostermesztésünket, hiszen a hibrideket a fajtáknál lényegesen nagyobb termésbiztonság jellemzi.
Cégünk negyedik éve a HySEED márkanév alatt foglalja össze hibridkalászos-portfólióját, valamint a hibridkalászosokban végzett fejlesztési tevékenységeit. A nagy genetikai értékű, prémiumminőségű vetőmag használata és a következetesen kivitelezett termesztéstechnológia együttesen eredményezhet nagy hozamokat és fenntartható jövedelmezőséget azoknak a gazdálkodóknak, akik nem érik be kevesebbel.
Az őszi búza egyéves növény, viszont vegetációs idejét – az évelő növényekhez hasonlóan – nyugalmi időszak (áttelelés) osztja ketté.
Jelentős újdonságokkal készült a mezőgazdasági gépek piacára a német Amazone. A gépgyártó vállalat nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a legfrissebb fejlesztéseiről, amelyen az Agro Napló is részt vett.
A víz az úr! Ezt már régen tudjuk, és mégis sokan elégé strucc módjára viselkednek. Jön a veszély és eltakarjuk a szemünket. Azt senki sem tagadhatja, hogy a klímaváltozás elért minket is. Amúgy ez egy természetes ciklikus folyamat. Lehűlés (jégkorszak) után jön a felmelegedés.
Az őszi munkálatoknak már lassan mindenütt vége. Az utolsó simításokkal is leállnak a gépek, a permetezőket is kezdik téliesíteni. A terményárak még mindig magasak, és néha kicsit ki-ki ugrálnak az ablakon, és megnézik, hogy van-e hely felfelé. Jelen műtrágyaárak remélhetően nem maradnak ilyen magasan. A magas terményárnak nagyon sok hátulütője is van. Egyre többen kezdik tartani a markukat és le szeretnék felezni azt.
A száraz körülményeket a napraforgó tolerálja leginkább, a repce és a kalászosok közepesen, míg a kukorica a legérzékenyebb, így a legnagyobb termésveszteséget is a kukoricánál könyvelhetjük el.
A szójatermesztés felfutását várják a következő időszaktól a hazai szójapiac meghatározó szereplői, körbejártuk jóvoltukból a témát, megvilágítva azokat a befolyásoló tényezőket, amelyek első hallásra is a szója malmára hajtják a vizet.
Az aszály és a műtrágyaárak sújtják legjobban a termelőket. Az általános inputár-növekedést néhány technológiai elem módosításával, új technikák, technológiák meghonosításával lehetne ellensúlyozni.
Az EU Zöld Megállapodásában foglalt, a peszticidek valamint a műtrágyák használatának jelentős csökkentésére vonatkozó célkitűzések arra késztetik az agrárszektort, hogy alapjaiban gondolja át a technológiai lehetőségeit. Mivel a műtrágyaárak többszörösére növekedtek az elmúlt évben, több okból is igen aktuális, hogy a műtrágyázás hatékonyságát és a termésbiztonságot befolyásoló talajtani összefüggéseket megértsük.
Ezért kincs az agráradat sorozatunk második évadjának negyedik, májusi részében az adatalapú döntéshozatalról, a helyspecifikus megoldások bevezetésének első évéről, a kapcsolatok és a szakképzés fontosságáról beszéltünk Narancsík János precíziós mezőgazdasági szakmérnökkel.
A nagyon nagy szárazság és erős szelek óriási termőföldvesztést okoznak. Szó szerint elszáll a talpunk alól a termőföld. Az igen intenzív talajművelés eredménye ez. A borítatlan felszínt elviszi a szél. Nagyon sok helyen találkoztunk ilyennel. Egy másik formája a termőföldvesztésnek az eldiffundálás. Az intenzív művelet folyamán elég a föld és szén-dioxid formájában távozik a légkörbe.
Hiteles, független forrásból származó eredmények igazolják, hogy a hibridbúzák termesztése a fajtákhoz képest jövedelemtöbbletet biztosít. Hogyan lehetséges ez, ha a hibridek vetőmagja lényegesen drágább?
Különösen a korai vetésekben okoz gondot a betegség, amelynek jelentős terméscsökkentő hatása van.
A kukoricaaratás még messze van, a napokban nőtte ki magát a kapálásból, így még a termésről nem sok mindent lehet mondani. A napokban olvasható, előre jelzett rekordtermés akár meg is lehet, de el is maradhat. Az ország azon részén, ahol eddig is nagy szárazság volt, nem valószínű a rekordtermés, ott viszont, ahol eddig „rendszeresen” megkapták a csapadékot, … majd a kombájn megmondja.
Gépbemutatóval egybekötött sajtótájékoztatót tartott a Kverneland az olaszországi Ravenna mellett, ahova az Agro Napló is hivatalos volt. Tíz esztendeje van a Kverneland a Kubota tulajdonában, a cég a világ 3. legnagyobb mezőgazdasági gépgyártójaként hozza azokat az előnyöket, amelyeket pozíciójából adódóan képes biztosítani, úgy, mint a folyamatos termékfejlesztéseket, a smart farming innovációkat, vagy az erőgépek és munkagépek egy rendszerként való kezelésének lehetőségét.
Szántóföldi termesztés szántás nélkül? Tápanyag-utánpótlás trágyázás nélkül? Növényvédelem permetezés nélkül? Mindez egyszerre elképzelhetetlennek tűnik, hiszen napjaink intenzív növénytermesztése arról szól, hogy igyekszünk minél megfelelőbb körülményeket biztosítani a kultúrnövények számára, ezért műveljük a talajt, trágyázunk, öntözünk és permetezünk a kártevők, a kórokozók és a gyomok ellen. Célunk a minél nagyobb és jobb minőségű termés elérése. Bár mindez észszerűen hangzik, de ha rendszerként tekintünk a növénytermesztésre, akkor be kell látnunk, hogy az egyes technológiai elemek egyoldalú intenzifikálása és az adott termőhely egyensúlyi állapotától való tartós eltérés nem kívánt mellékhatásokkal jár.
Már a 70-es években voltak modellezések a klímaváltozásra. A 90-es években még kinevették azt, aki a klímaváltozásról beszélt. És most a vezetőket szidják, hogy miért nem készítették fel az országot, a termelőket a klímaváltozásra. Sokan nagyot néztek volna, ha betiltják pl. az eke használatát, vagy elveszik a földalapú támogatást attól, aki alapos indok nélkül szánt.
A jelenlegi bizonytalan termesztési környezetben még inkább felértékelődik a termésbiztonság.
Állandóan azt halljuk, hogy válság van. Nincs gáz (de van, csak „nem akarjuk” átvenni), drága, így nincs vagy igen kevés a műtrágya, kevés az üzemanyag (ugyanaz a helyzet, mint a gázzal). Megy fel mindennek az ára. A válság kezdetén vagyunk, lesz ez még rosszabb is?
Az eredményesség megtartása érdekében egyre fontosabbá válik és nagy hangsúlyt szükséges fordítani a termelésünkkel kapcsolatban lévő és arra ható tényezők ismeretére, időben történő felismerésére és azok hatékony kezelésére. A világon így Magyarországon is 2022-ben a mezőgazdaság termelési rendszer egészét érintő környezeti és gazdasági kihívások együttesen jelentek meg és hatottak eddig nem látott módon és intenzitással. Ez a hatás a szántóföldi növénytermesztés szinte mindegyik fajára jellemzően negatív volt.
A szójával az idei évben a gazdák biztonságosabb terméseredményt és ezáltal stabilabb profitot tudtak realizálni. Konkrét számokat említve elmondhatjuk, hogy a 2 tonnát megközelítő idei országos termésátlag igazán szép eredmény a 150 éves történelmi aszály évében. Különösen figyelemre méltó az idei szójateljesítmény annak ismeretében, hogy 1 tonna felett már profitot termelhetünk. – Ezekkel a gondolatokkal kezdte az Agro Naplónak adott interjúját Bene Zoltán, a Karintia cégvezetője. A beszélgetés a szójatermesztésben rejlő lehetőségekre fókuszált.
A korábban elvetett őszi kalászosok már szépen sorolnak. Azonban újra hallani már különböző régiókból, hogy jöhetne csapadék, hogy biztonságosan kikeljen a búza.
A német Dreyer család tulajdonában lévő, jövőre 140 éves évfordulóját ünneplő Amazone intelligens, professzionális, felhasználóbarát mezőgazdasági gépek gyártására pozicionálta magát. A talajművelő és vetőgéppiacon meghatározó, valamint a növényvédelmi és műtrágyaszóró piacon vezető cég összesen 8 európai gyárban végzi gyártói tevékenységét.
A Föld lakosságának a száma elérte, meghaladta a 8 milliárd főt. Ez most sok vagy kevés, nehéz megmondani. Az elmúlt évszázad elején kb. 2 milliárdan éltek a Földön, és közel száz év alatt lettünk ennyien. Amennyiben egy parcellán az egerek felszaporodnak és a föld már nem tudja eltartani, akkor külső, termelő közbeavatkozása nélkül is összeomlik a populáció! Amikor már sokan leszünk, akkor gondoskodik az anyaföld, hogy megtizedeljen.
Már most nagy a visszhang a Marton Genetics idei megjelenéséről az AGROmashEXPO-n, hiszen egyedülálló installációval lesznek jelen a kiállításon, úgynevezett földön túli élménnyel várják a látogatókat. Sándorfy Andrással, a cégcsoport ügyvezetőjével beszélgettem.
A SELSEM nemesítőház a koraitól a kései éréscsoportig minden éréscsoportban kiváló termőképességre és magas minőségre képes GMO-mentes fajtákat biztosít a Pannon régió termelői számára.
Könnyű felismerni azokat az előnyöket, amelyek a szója termesztésével járnak.
Azt mondják a kukorica a takarmányok királya, a lucerna pedig a királynője… De vajon belegondoltunk-e, hogy a silócirok és a festulolium fűféléknek hol a helye ebben a királyi udvarban és hogyan férnek meg egymás mellett, vagyis egymás után...
A jelenlegi gazdasági körülmények kiszámíthatatlan kihívások elé állítják a növénytermesztőket. Az input költségek hektikus és gyors változását a bizonytalan terményárak és a változékony klimatikus körülmények nehezítik.
A 2022-es aszályos kukorica és napraforgó termésátlagok és az egyre szélsőségesebb időjárás a kapáskultúrák technológiájának átgondolására késztetnek. Mit csináltunk jól és hogyan javíthatunk a termésbiztonságon, a jövedelmezőségen? Startereztünk? Lehet hatékonyabban?
Mint ahogyan azt a napraforgó kísérletek ismertetése során elmondtuk, a 2022. évre mint a „történelmi aszály” évére, s ennek következtében mint a kukoricatermesztés fekete évére fogunk emlékezni.
Jelen cikk írásakor épp egy hidegbetörés zajlik az időjárásban Magyarországon. Örömhír az előző két év hasonló időszakához képest, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint átlagosan 80 mm csapadék hullott januárban és ez az elmúlt 120 év legcsapadékosabb évkezdése. Bizony szükség is van a téli feltöltő csapadékra, hiszen sok helyen tavaly már június elejére elfogyott a felvehető csapadék a kukoricák számára. Vannak előfeltételek, melyek meghatározzák a sikeres kukoricatermesztést, illetve a tavalyi évjárat okán bizakodásra adhatnak okot egy jó évjáratra.
Egyre több helyen lehet olvasni, hogy a termőtalajok mennyire le vannak romolva. Amennyiben a romlás, rombolás tovább folytatódik, akkor belátható időn belül egyre nehezebb lesz „normális” terméshozamokat elérni. El kell kezdeni a talajokkal, mint kinccsel foglalkozni, és szerencsére van olyan technológia, amivel a földet vissza lehet építeni.
A hét első napjaiban még többfelé öntöztek záporok, foltokban nagy csapadékot adó felhőszakadások is előfordultak, a hét további részében azonban nagyrész napos, száraz idő a jellemző magas UV sugárzással. A szántóföldi növények a legtöbb helyen szépen fejlődnek, de a záporokból kimaradt északnyugati és északkeleti területeken jól fog jönni a jövő hét első felére ígérkező csapadék. forrás: omsz.hu
Északkeleten hiányzik a csapadék
