A csapadékot jó lenne helyben tartani, de ehhez sokszor nem elég az, hogy ha csak az egyének változnak, hanem akár egy régiónak is változni kellene.

Az egyik legvízigényesebb növény a kukorica, és jelenleg, még az egyik nyereséget produkáló is. Mi lesz, ha kevesebb lesz a csapadék? Előre kell gondolkodni, olyan talajművelés irányába elmozdulni, amelyik kevésbé vízpazarló, vagy még inkább vízmegkötő.

Ezt a mulcsos technológián keresztül a takarónövényeken át a minimális talajműveléssel tudjuk megközelíteni. Természetesen, mint mindennél, itt is találkozunk nehézségekkel, buktatókkal, ezeket azonban leküzdve remélhetőleg még néhány évig lesz annyi víz a földben, hogy termelni tudjunk. Lehet, hogy a termelők el is kellene kezdjenek már most még fákat ültetni, amivel segítenének a klímaváltozás fékezésén.

A kukorica vetését a legegyszerűbb szármaradványmentes, laza magágyba elvégezni. A vetőmagot könnyen be lehet tenni olyan mélyre, ahova szeretnénk, a vetőbarázda is könnyen bezárul. A kérdés csak az, hogy ha nem lesz biztonsággal a vetés után szép áztató csapadék akkor mi lesz? A csupasz felszínből a nedvesség nagyon hamar ki tud illanni, vagy ha az extremitásokat megfigyeljük, akkor a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék annyira be tudja iszapolni a felszínt, hogy a növények nem tudnak kikelni.

Ezért a mulccsal fedett felszín jobbnak tűnik, ellenben macerásabb a vetés. Tavasszal több a nedvesség a takaró alatt, kicsit később is melegszik, de ez általában nem lenne gond, de a nedvesebb takaró alatt több lesz a csiga is, ami meg szereti a friss zöldet.

Ezért kell elkezdeni minél hamarabb az átállást, ugyanis az előbb említett gondok általában ott jelentkeznek, ahol egyből vagy nagyon rövid idő alatt álltunk át a NoTill-re. Azért van szükségünk az átállási időre, mert így együtt jön az ellenség és a megmentő sereg is. Ne feledjük – a természet mindig az egyensúlyra törekszik.

A Tiger vagy Terrano mulcs kultivátorokkal mindig olyan intenzitással tudjuk végezni a talajművelést amennyire kell. Ezért csak plusz kapabetétekre van szükségünk és ezek cseréjével máris sokkal flexibilisek vagyunk. Az őszi kalászosok előtt jobban be tudjuk keverni a szármaradványt, a tavasziak elé többet tudunk a felszínen hagyni, és mindemellett a lazítást megfelelő minőségben elvégeztük, akár még műtrágyát és/vagy takarónövényt is tudtunk egy menetben vetni.

A Maestro szemenkénti vetőgép rögterelőivel a szármaradványt félre tudjuk kotorni a sor elől, így a vetőmagot nem fogja zavarni a felszínen levő növényi maradvány. A minimum vagy NoTill, ill. a kötött talajokon a műtrágyatárcsából az egytárcsásat válasszuk. Ez habár külön van a kocsitól, mélységtartó kerékkel rendelkezik, így a mag és műtrágya távolsága jól meghatározható. Az egytárcsás változat nedves körülmények között kevesebb földet hoz fel, így a barázda is könnyebben zárható.

A Maestro vetőkocsi hidraulikus nyomás­állítású. Ez óriási előny, mivel bármikor egy gombnyomásra csoroszlyanyomást tudunk állítani. Ezenfelül az AutoForce (AF) rendszer ezt automatikusan végzi helyettünk, így a vetőmag mindig a beállított mélységben lesz, és a vetőbarázda falát nem tömörítjük feleslegesen. A vetőbarázda bezárásánál a legtöbbször az a gond, hogy a megfelelő mélység elérése érdekében túl nagy csoroszlyanyomással dolgozunk, és ezáltal a vetőbarázda falát extrém összenyomjuk, amit a V tömörítő kerekek nem tudnak összeragasztani. Ennek elkerülése érdekében van az AF és pluszban a lezáró kerekek közül az egyik lehet tüskés vagy ujjas.

Az így vetett magnak talajkontaktusa van, a vetőmag felett és alatt nincs légzárvány, a csírázás az egész táblán egyöntetű és a gyökér fejlődése is egyenletes lesz.

A Maestro lehet vákuumos vagy nyomott levegős. Ezt a termelő a saját szája íze szerint dönti el. A nyomott levegős nagyobb sebességgel dolgozik, és a tőtávolság még így is pontos, a vákuumos kíméletesebb és vannak olyan gépkapcsolatok, ahol amúgy sem lehet nagy sebességgel vetni. A Focus – Maestro ilyen gépkapcsolat, ahol a Focus kapák lazítanak, műtrágyát helyeznek ki, és a Maestro ezekre a sávokra helyezi a vetőmagot.

A Maestro egy olyan vetőgépcsalád, ahol a különböző modellek között válogatva akár a 37,5 cm-től 75 cm-ig különböző sortávolságokkal tudunk dolgozni akár úgy is, hogy nem kell csavarozni.

A Maestrónál a logisztika mindig is szem előtt volt tartva, így a nagy központi műtrágya- és magtartályok majdnem mindegyik géptípusnál elérhetők.

Maestro – több terület,
vagy hamarább kész vagy!

A Horsch magyarországi forgalmazója az AXIÁL Kft.

A cikk szerzője: Szász Zoltán