Megjelent az az agrárminiszter által idén március közepén bejelentett, 500 millió forint keretösszegű új támogatási rendelet, amely alapján a zöldségből - beleértve a fűszerpaprikát is -, gyümölcsből, valamint gyógy- és fűszernövényből, forró levegővel, mesterségesen szárított, illetve aszalt termény-előállítók fűtési költségeik után támogatást igényelhetnek – közölte az Agrárminisztérium (AM) az Agro Naplóval.
A díjazott innovatív megoldások között a Videokontroll volt az egyetlen agráriumból érkezett start-up, miközben a zsűri más szakterületek kiválóságaiból állt és más szempontrendszer szerint is értékelt.
Előzetes híradások alapján - hamarosan megnyílhat – a rendelkezésre álló adatok alapján március hónapban 19,66 Mrd forintnyi támogatás a kisméretű terményszárító és -tisztító korszerűsítésére, kisméretű terménytároló építésére, korszerűsítésére. A tervezett beruházás megvalósítása előtt azonban érdemes megvizsgálni néhány sarkalatos pontot, hogy melyek is egy korszerű terményszárító lényeges ismérvei.
A szójatermelési technológia egyik legkritikusabb művelete a betakarítás, amelynek a veszteségeit és minőségét jelentősen befolyásolják a termesztéstechnológia megelőző műveletei is. Mindenek előtt jó magágykészítés, amely egyenletes, sík talajfelszínt hagy hátra, ahol a betakarítógépek alacsony tarlómagassággal tudnak dolgozni. Nagyon fontos az állomány gyommentesen tartása is. A gyomos állományban csökken a betakarítógépek teljesítménye, megnőnek a veszteségek.
Egyenletes-e a szárítóból kiürített termény nedvességtartalma?
Ki hibáztatható tűz esetén? A műszaki vezető vagy a kezelő, vagy legtöbbször egyik sem? Gyakran halljuk egy-egy tűzesetet követően, hogy a szárítókezelő hibájaként róják fel, hogy felcsaptak a lángok a szárítóban. Valóban csak ez az egy ok lehet? Ha nem derül fény a tűz keletkezésének valódi okára, a tűzveszélyt fokozó tényezőkre, a veszélyes helyzet újra és újra előállhat.
Mitől is egyedi, mitől is intelligens az OLIMAC DRAGO kukorica betakarító adapter? Sok egyszerű, praktikus és jól átgondolt műszaki megoldás mellett a gép intelligenciája elsősorban az automatikus törőlécállításnak köszönhető, amellyel az összes kukorica betakarító gép közül csak az Olimac Drago rendelkezik.
A klímaváltozást mindannyian érzékeljük. A tavalyi évben például sok gazdaságban 16–17% nedvességtartalomról kellett a kukoricát egyensúlyi nedvességtartalomra leszárítani. Ez felvet egy problémát: a kukorica olyan gyorsan halad át a hagyományos szárítókon, hogy a magnak egyszerűen nincs ideje lehűlni. A melegen tárolóba kerülő mag pedig a későbbiekben visszanedvesedhet, szerencsétlen esetben a gazdának komoly kárai keletkezhetnek.
Lejárt az idõ! 2011-ben lezárult az a 3 éves, államilag támogatott gabonaszárító korszerûsítési program, mellyel lehetõség volt a hazai gazdálkodóknak korszerû technológiát alkalmazó szárítóberendezésre cserélni a meglévõket. Hogy lesz-e a közeljövõben hasonló mértékû támogatás? Nem tudni. A hároméves periódus alatt mintegy 600 megvalósult beruházás valósult meg, mindemellett 300-400 lecserélendõ szárító még mindig várat magára. Az Agro Napló partnereit megkeresve arra volt kíváncsi, hogy az érintett beruházást végzõ vállalkozások mire számítanak a jövõben, miben látnak lehetõséget a hazai piacon.
Dow Seeds két szó, mely új márkát jelent az európai vetõmag iparban. A Dow már ismerõsen cseng a gazdálkodók fülében. A Dow AgroSciences innovatív és hatékony növényvédõ szereirõl ismert és méltán elismert szereplõje az agráriumnak. A 2010-ben született Dow Seeds márka egyértelmûen kifejezi: a vetõmagos üzletág a Dow AgroScienceshez hasonló értékeket, hasonló üzleti filozófiát vall.
A pellet és brikett az elégethetõ szilárd anyagok egyik „legnemesítettebb” formái. Gyakorlatilag minden ömlesztett és száraz, szemcsés anyagból készíthetõ, amely nyomás hatására alaktartó préselvénnyé formálható. A tüzipellet viszonylag kis átmérõjû (max. 25 mm) hengeres tüzelõanyag, míg a brikett egy nagyobb geometriai méretekkel rendelkezõ, formáját tekintve téglatest, vagy henger formájú préselvény.
Színesedõ termékpaletta, egyedi technikai megoldások jellemzik a hazai szemestermény-szárítókat gyártó, illetve forgalmazó cégeket. Termékeik bemutatására, a magyar gazdákkal való megismertetésre kiváló alkalmat adott a 28. alkalommal megrendezett Agro+MashExpo Nemzetközi mezõgazdasági és mezõgép kiállítás.
Az õszi káposztarepce vetésterülete, különösen az utóbbi években, országos viszonylatban dinamikus növekedést mutat.
A hibridkukorica elõállítás a hazai kukoricatermesztési ágazat esszenciális eleme.
Takarmányaink többsége szálastakarmány, melynek tartósítását a növények úgynevezett lélegzési folyamata okozta táplálóanyag-veszteség csökkentésével, illetve a mikróbás károsodás kiküszöbölésével hajthatjuk végre. Megvalósításának egyik lehetséges módszere a nedvességtartalom olyan mértékû csökkentése, melynek hatására mind a táplálóanyag-veszteségek, mind pedig az említett mikróbás folyamatok is minimalizálhatók.
A mezõgazdasági termények betakarításkori nedvességtartalma általában magasabb, mint amit a biztonságos tárolás feltételez. Így betárolás elõtt a víztartalom csökkentésére van szükség, ami szemes terményeknél gyakorlatilag mesterséges szárítással valósítható meg.
A zöldtakarmányok döntõ hányadát tartósított takarmányként (szilázs, széna) használjuk fel. A tömegtakarmányok meghatározóak a kérõdzõk takarmányozásában, mivel energia- és fehérjeigényüknek több, mint 60%-át elégít(het)jük ki velük.
A szemes termények pontos és egységes nedvességmérésére már régóta nagy az igény a gabonakereskedelemben, ezért különös figyelem irányul az ehhez szükséges mûszerek kutatására és a fejlesztésére.
A betakarított terményekben a növények természetes biológiai folyamatai nem állnak le azonnal, csak nagymértékben lelassulnak. Ennek során a takarmányozás szempontjából fontos tápanyagok egy része lebomlik. Ez a folyamat a terményt károsító mikroorganizmusok tevékenységétõl függetlenül is bekövetkezik.
A technológiákról általában A hazai mezõgazdasági üzemeknél meghatározó szerepet tölt be a gabonaágazat. A különbözõ gabonafélék termesztése, annak eredményessége mind a nagyüzemek, mind a középüzemek, illetve családi gazdaságok számára döntõ jelentõségû.
A termesztett növényeink - köztük a szemestermények - egyik, ha nem a legfontosabb tulajdonsága a nedvesség- ill. víztartalom, amely a termesztéstechnológia (a betakarítás utáni kezeléseket is beleértve) minden szakaszában meghatározó paraméter. A pontos víztartalom meghatározás szempontjából a legkritikusabb a közvetlen betakarítás elõtti és utáni idõszak.
A kukorica természetes szárítása A természetes légszárítás egy energiatakarékos szárítási módszer, amely különösen jól illeszthető a hazai időjárási viszonyokhoz. A jó minőségű szárított termék, amelyben nincs a magas hőmérséklettel járó maghéj feszültség-repedés illetve hő okozta károsodás, egy vonzó megoldás. Azonban jó üzemszervezési gyakorlatokat kell követni ahhoz, hogy kielégítő szárítási eredményeket érjünk el.
Nedves termények szárítástechnikai tulajdonságai A mezőgazdasági termények higroszkópikus tulajdonságúak, ami a kapillár-pórusos kolloid anyagszerkezetükből következik. Az állandó hőmérséklethez tartozó un. szorpciós izoterma segítségével vizsgálhatjuk a termény nedvességleadó, illetve -felvevő tulajdonságait és meghatározhatjuk az egyensúlyi nedvességtartalmát. Egyensúlyi nedvesség tartalomnál a termény ugyanannyi vizet ad le a környezetének, mint amit felvesz onnan, vagyis a nedvességtartalma nem változik. Az egyensúlyi nedvességtartalom az anyagjellemzőkön kívül a környezeti levegő állapotjellemzőitől (hőmérséklet és nedvességtartalom) függ.
A bevezető részhez: A fejezetben hazai szemesterményszárítás általános helyzete kerül ismertetésre. A fejezet megállapításai, észrevételei lényegében a hazai szárítástechnikai helyzetet tükrözik, alapjaiban helytállóak. A hazai betakarítás utáni feldolgozás technológiák műszaki színvonala lényegesen alatta marad a szántóföldi növénytermelés technikai színvonalának. Sajnálatos az, hogy a hazai szárítógéppark túlnyomó részét kitevő aknás szárítók (B1-15) közel 40 éves fejlesztések és az akkori kor, műszaki-technikai színvonalát képezik, máig nem kerültek, pénzügyi okokból nem kerülhettek lecserélésre. Még sajnálatosabb azonban az, hogy teljesen azonos működési elvű, légtechnikai rendszerű azonban más méretnagyságú berendezés új szárítóként máig is számos cég kínálatában különféle hangzatos jelzőkkel ellátva szerepel.
A Top-Dry 2000 típusú mezõgazdasági terményszárítók mûködésüket tekintve szakaszos, illetve folyamatos üzemûek. A csúcsszárító rendszer azt jelenti, hogy a szárítótér és a szárítandó termény a fém gabonasiló-jellegû berendezés felsõ, kúpalakú traktusában, a „csúcson” helyezkedik el. A szárítóegység közvetlen hõlégbefúvású tüzeléses rendszerû, perforált kúptálcás, átáramlásos légáramú berendezés.
Megjelent a vidéki turizmus fejlesztését támogató vidékfejlesztési pályázati felhívás
