Az ország több térségét érintő súlyos károsítóhelyzetre tekintettel módosította a Pocok Tox MAX és a Rodent Stop rágcsálóirtók felhasználási engedélyét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.
Csaknem 10 ezer erdei fülesbagoly telelt Magyarországon a Magyar Madártani és Természetvédelmi Intézet (MME) január végén indított országos felmérésének összesítése szerint.
Nincs olyan pontja az országnak, ahol ne észlelnének patkányokat, de az egyes megyék, nagyvárosok között hatalmasak a különbségek – derült ki a most először elkészült országos patkánytérkép adataiból, amelyek az egerek előfordulását is megmutatják – tájékoztat a Bábolna Bio összefoglalója, amit lapunk is megkapott.
Ismét jelentősen elszaporodtak a mezei pockok a szántóföldeken, rendkívüli károkat okozva a növényállományban: ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a gazdálkodók figyelmét, hogy bár szükség van a védekezésre, azonban, a kockázat minimalizálása érdekében fontos, hogy a gyérítést minden esetben a szabályoknak megfelelően végezzék.
Már több ezren töltötték ki azt a kérdőívet a „Sokk a rovar” elnevezésű Facebook-oldalon, aminek adataiból elkészítik az első magyar rágcsálótérképet; az egerek és a patkányok nemcsak a ház körül okozhatnak kellemetlenséget, hanem veszélyes betegségeket is terjeszthetnek, és akár jelentős a gazdasági kárt is képesek okozni az agráriumban.
A mezei pocok elleni védekezés, mint nagy kártétellel fenyegető kártevő elleni védekezési kötelezettség minden földhasználó szükségszerű feladata. Az enyhe tél miatt idén erre minden bizonnyal még több figyelmet kell fordítaniuk a gazdálkodóknak.
Forradalmasíthatja a rágcsálóirtást az okos patkánycsapda, amely egyszerre húsz állatot is képes elejteni. Az új alternatíva emberekre nem veszélyes, így olyan helyeken is használható, ahol a mérgek kirakása tiltott, vagy problémát jelent (iskolák, óvodák, menzák stb.).
A Nébih felhívja a földhasználók figyelmét a mezei pocokfertőzöttség haladéktalan felmérésére, mivel Békés, Csongrád, Tolna, Baranya, Bács-Kiskun, Heves és Szabolcs-Szatmár Bereg megye egyes területein ismét túlszaporodásuk várható.
A csapadékszegény tél és a korai tavaszodás kiváló feltételeket teremthet a pockok elszaporodásához – írja a NAKlap februári számában. Bár a védekezés nem egyszerű, számos praktika áll a termelők rendelkezésére, amivel megelőzhető a szántóföldeken és a gyümölcsösökben okozott kár.
Az idei őszi mezei pocok fertőzöttség miatt 2016. szeptember 28-tól 2017. január 18-ig használható a Redentin 75 RB rágcsálóirtó szer az ország egész területén, szántóföldi és kertészeti kultúrákban, álló lucernában és mezőgazdaságilag nem művelt területeken – közölte a NÉBIH.
A növényvédelmi munka nem fejeződik be a termőföldön, hiszen a különböző károsító szervezetek a már betárolt termény mennyiségét is csökkentik, minőségét rontják. Ezért a gazdálkodó fontos feladata, hogy a terményt az elsődleges feldolgozásáig folyamatosan megvédje a raktári károsítók ellen. A raktári védelem kérdéskör előtt azonban nem mehetünk el szó nélkül az idei, még javában zajló kukorica betakarítási tapasztalatok mellett.
A városok terjeszkedése, a felelőtlenül eldobott hulladék, a nemzetközi utasforgalom és a klímaváltozás felgyorsulása mind-mind olyan tényezők, amelyeket emberi tevékenység idézett elő, és amelyek által egyre inkább ki vagyunk téve a kártevők és a kártevők okozta betegségek hatásainak.
Az ember közvetlen környezetében a vándorpatkány él; hazánkban ez a faj teljesen kiszorította a házi patkányt. A vándorpatkány (Rattus norvegicus) Közép-Ázsiából, a Kaszpi-tenger környékéről származik. Elnevezése abból adódik, hogy először Norvégiában írták le. A patkány világméretű „vándorlását” a hajókkal végzett teherszállítás tette lehetővé. Így jutott a különféle földrészek kikötőibe, majd onnan a szárazföld belsejébe, majd a világ összes országába.
A ma élő emlősöknek több mint egyharmadát a rágcsálók teszik ki. Bár az ember szempontjából a legkártékonyabb emlősök, ne felejtsük el azt sem, hogy sok ragadozó emlősnek és madárnak mindennapi elesége.
Gyakran elfelejtett vagy nem megfelelő hangsúllyal kezelt probléma az állattartó telepeken megtelepedő kártevők, főleg ősszel behúzódó és az állattartó telepeken „ideális” élőhelyet találó rágcsálók (egerek, patkányok) irtása.
A mezei pocok fejlõdése számára a száraz meleg évek kedvezõek, ezért a jelen év is jó hatással lehetett elszaporodására. A túlzottan aszályos nyári hónapokban a fokozott vízigénye kielégítésére a nedvdús terményeket keresi fel, mint a burgonya, cukorrépa, sárgarépa… Elszaporodását megfigyelhetjük a kötött, középkötött, gyér növényzetû lejtõkön. Erre utalnak a terület körül megjelenõ ragadozó madarak, amelyek számára kiváló táplálékul szolgálnak.
Egyrészt a szezonalitás miatt időszerű a rágcsálóirtásról elgondolkodni, másrészt egyre több helyről, telepekről, településekről, de akár Budapestről is érkeznek figyelemre méltó jelzések az egerek, még inkább a patkányok aggasztó elszaporodásáról.
A mezei pocok elleni védekezés, mint nagy kártétellel fenyegető kártevő elleni védekezési kötelezettség minden földhasználó szükségszerű feladata. Az enyhe tél miatt idén erre minden bizonnyal még több figyelmet kell fordítaniuk a gazdálkodóknak.
Már lehet pályázni a 2024. évi Föld- és Talajgazdálkodási Díjra
