A tavalyi évi helyzet súlyosságát jól érzékelteti, hogy például a Baranya megyei Kislippón egy őszi vetésű árpatáblában május elején 40–45 lyuk/100 m2 fertőzöttség fordult elő. Békés megyében, május második felében, kalászosokban a 16–18 lakott járat/100 m2 vált jellemzővé megyei szinten. Repcében és lucernában kirívó esetben a 14–50 lakott járat/100 m2 fertőzöttség is előfordult, napraforgóban pedig – ahol főként a forgókban jelentkeztek komoly gondok – 6–8 lakott járat/100 m2 mértékű fertőzöttséggel lehetett találkozni. Tolna megyében a kártevő egyedszáma egyes helyeken (Decs, Őcsény, Szekszárd, Bátaszék) nemcsak a pillangósokban, de az őszi búzában és a repcében is jóval meghaladta a kritikus szintet, 15–20 db/100 m2 lakott járattal.
A felszaporodást több tényező is kiválthatta, az egyik ilyen a faj sajátosságából származó időszakos, 7-8 évente bekövetkező gradáció (tömegszaporodás), amely aztán természetes úton, magától is összeomolhat. Minden bizonnyal a hosszú ősz, az enyhe, száraz, csapadékszegény tél és korai kitavaszodás is kedvező feltételeket teremtett. További magyarázat lehet a csökkentett mélységű, vagy akár el nem végzett szántások, amelyek így kedvező feltételeket teremtenek a bolygatatlan területeket kedvelő rágcsálóknak, ahol háboríthatatlanul építhették ki járataikat.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága ezúton is fel kívánja hívni a figyelmet arra, hogy a védekezési kötelezettség a mezőgazdasági termelők, földtulajdonosok, földkezelők, valamennyi víztársulat, erdőbirtokosok és egyéb földhasználók kiemelt feladata a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 2.§ (1) bekezdése szerint. Kulcsfontosságú a károsító felvételezése a területen, azaz a lakott járatok számlálása és az esetleges kémiai, biológiai, illetve agrotechnikai védekezés.
Mit hoz a 2015. év és hogyan védekezhetünk? Ismételten egy enyhe telen vagyunk túl és a megfigyelések alapján a populáció sem omlott össze, az áttelelt egyedek jól fejlettek, jelenleg is aktívan táplálkoznak, így fel kell készülni, hogy a mezei pocok ismételten problémát fog jelenteni. Jelen pillanatban legfontosabb teendő a lakott járatok számának megállapítása. A talált járatokat be kell taposni, majd 24 óra múlva meg kell vizsgálni a kibontott lyukak számát.
Ha a kibontott járatok száma tavasszal meghaladja a 2 db/100 m2 mértéket, a védekezést mielőbb el kell végezni. A gátak, rétek, legelők közelében lévő táblákra fokozottan figyelmet kell fordítani.
Gyengébb fertőzés esetén segítségünkre lehetnek a pockok természetes ellenségei is, a ragadozó madarak. „T”-alakú ülőfák kihelyezésével segíthetjük elő, hogy a predátorok az adott táblából szerezzék be zsákmányukat, ezzel jelentősen csökkentve a mezei pocok állományt. Fontos, hogy ne helyezzünk ülőfákat oda, ahol a rágcsáló ellen kémiai védekezés történt vagy azt tervezik, ilyenkor ugyanis megnő az úgynevezett másodlagos mérgezés veszélye, amikor a méregtől elpusztult rágcsálót a ragadozók fogyasztják el.
Súlyosabb probléma esetén már elkerülhetetlen a kémiai (növényvédő szeres) beavatkozás. Kevés engedélyezett szer áll rendelkezésre és ezek hatékonysága is eltérő.
Hazánkban jelenleg három készítmény rendelkezik engedéllyel a mezei pocok elleni védekezésre: az Arvalin LR (40 g/kg cink-foszfid), a Polytanol (280 g/kg kalcium-foszfid), valamint a Delu (800 g/kg kalcium-karbid), melyek kizárólag a járatok nyílásába helyezve alkalmazhatók.
Az Arvalin LR csalétket (2-3 szem/járat) a kártevő által lakott járat nyílásába kell helyezni, de nem kell betaposni a járatokat.
A vadon élő állatok védelme érdekében a talaj felszínére kiszórni tilos!
A Polytanolból járatonként 2 g (2-3 szemcse) behelyezése után a járatokat minden esetben földdel el kell tömni. A kezelés kizárólag felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező személy vagy annak irányításával végezhető. Tilos a készítményt felhasználni esős, ködös időben és átázott talajon. A Polytanol soha nem érintkezhet vízzel!
A szabadforgalmú Delu kizárólag riasztó hatással rendelkezik. A készítményből 5-6 g-ot kell a károsító járatába juttatni, majd a lyukat azonnal le kell zárni (betaposni nem szabad!). Így a talaj nedvességének hatására keletkező acetiléngáz a járatokat kitölti. Ez a készítmény egész évben alkalmazható. A termék kizárólag a károsító járataiba helyezendő, a növényre nem kerülhet!
A Redentin 75 RB (0,0075% klórfacinon) csak szükséghelyzeti engedély birtokában használható fel, szintén a járatok nyílásába helyezve. A járatokat nem kell betaposni.
Pocok kártétel a repcében Novajon
A felvételeket Rózsahegyi Péter (Heves Megyei Kormányhivatal, Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Eger) készítette
A vadon élő állatok védelme érdekében a felhasználóknak minden esetben figyelni kell a készítmény pontos adagolására, illetve elengedhetetlen a területen gazdálkodó vadásztársaságokkal való folyamatos együttműködés.
Mindezek mellett az agrotechnikai védekezés szerepe is kiemelendő, hiszen a talajmunkák megfelelő időben és módon történő elvégzése, különösen a 25–30 cm mélyen végzett forgató jellegű talajmunka (szántás) a mezei pocok állomány egy részét képes elpusztítani. Emiatt nagyon fontos a kalászos gabonák aratását és a szalma betakarítását követően a tarlóhántás gyors elvégzése.
A mezei pocok elleni védekezés nemcsak érdeke a gazdálkodóknak, hanem kötelezettsége is, mint nagy kártétellel fenyegető kár-
tevő elleni fellépés. A fentiek betartásával 2015-ben remélhetőleg a mezei pocok által okozott kár mérséklődni fog. Ehhez azonban elengedhetetlen a gazdálkodók és a szakmai szervezetek együttműködése. Szakmai segítségért, tanácsért a megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságaihoz valamint a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembereihez célszerű fordulni.
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság
