Kettős hatása van az elmúlt hetek száraz időjárásának, a betakarítási munkálatok csapadék hiányában jól haladnak, viszont a magágy-előkészítést és a vetést nagyban nehezítette, nehezíti a száraz talaj – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szántóföldi növénytermesztési és beszállítóipari osztályának elnöke.
„Nemzeti identitásunk szimbolikus helye a Kis-Balaton, természeti örökségünk egyik ikonikus helyszíne” – jelentette ki Semjén Zsolt szeptember második felében a Keszthelyhez tartozó Fenékpusztán.
Mintegy egymilliárd forint támogatást nyerhettek el az idén a hungarikum-pályázatokon résztvevők, miután a kormány az eredeti kerethez 800 millió forint többletforrást biztosított – mondta az agrárminiszter szeptember második felében a Zala megyei Reziben.
Az Európai Unióban és Magyarországon is folyamatban van azoknak a stratégiai dokumentumoknak, jogszabályoknak és programoknak az előkészítése, amelyek a következő tíz évre meg fogják határozni a magyar akvakultúra fejlődését – mondta az Agrárminisztérium (AM) erdőkért felelős helyettes államtitkára a XLIV. Halászati Tudományos Tanácskozáson, Szarvason.
Játssz okosan elnevezéssel családi napot rendeznek a Vajdahunyadvárban szeptember 26-án – közli honlapján a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
Az Auchan Magyarország Kft.-nek ítélték oda az idei Magyar Termékekért Kereskedelmi Nívódíjat, amelyet a szakma legjelentősebb rendezvényén, a tapolcai Business Days-en adott át Bognár Lajos, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára – tájékoztatta lapunkat a Magyar Termék Nonprofit Kft.
Ismételten felhívja az érintettek figyelmét a köztestület, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) csökkenteni kívánja tagjai adminisztrációs terheit, ezért idéntől elkészíti tagdíjbevallásukat, hasonlóan a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) általi személyi jövedelemadó (SZJA) bevallásokhoz.
Átadták a Claessens cégcsoport érdekeltségébe tartozó Csicsó Pig Kft. félmilliárd forintból megépített növénytermesztési központját Somogycsicsón szeptember második felében – közölte az Agrárminisztérium lapunkkal.
A Tanács elnökségét ellátó Németország célja, hogy a tagállamok októberben elfogadják a tanács álláspontját a közös agrárpolitika (KAP) új szabályrendszeréről; a megállapodást előkészítendő az uniós mezőgazdasági miniszterek a legfontosabb fennmaradó vitás kérdéseket vitatták meg szeptember második felében tartott brüsszeli ülésükön – közölte az agrártárca lapunkkal.
Megjelent az anyakecske-tartás csekély összegű (de minimis) támogatásáról szóló FM rendelet szerinti átmeneti támogatás igénybevételéről szóló államkincstári közlemény – tette közzé a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
A pilóta nélküli légi járművek (UAV) lényegre törő ismertetése után a cikksorozatunk második részében a repülésre alkalmas eszközök által készített felvételek mezőgazdasági alkalmazásának lehetőségeit vizsgáljuk meg.
Zala megye a Dunántúl délnyugati részén terül el, területe két nagy tájegységre, a Keszthelyi-hegységre és a Zalai-dombságra bontható, legnagyobb folyója a Zala. A táj jelenlegi felszíne még a honfoglalás után is átalakulóban volt. A Pannon tenger üledékét már több száz méter vastagon befedte a folyók hordaléka, teraszok alakultak ki, az Alpok felől érkező erős szél pedig tovább tagolta a vidéket.
10 kategóriában keressük Az ÉV AGRÁREMBERE jelölteket! Október 19-től november 27-ig bárki jelölhet vagy jelölt lehet!
2009–2013 mezőgazdasági attasé Magyarország római nagykövetségén és Magyarország állandó képviselője a római székhelyű mezőgazdasági ENSZ szervezetekben.1994-ben kertészmérnökként végzett a Kertészeti Egyetem Kertészmérnöki Karán Budapesten. 2 évet dolgozott az Egyesült Államokban díszfaiskolákban az Ohio State University csereprogramjának keretén belül. Az USA-ból hazatérve az Alma Mater Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszékén volt PhD hallgató, majd a berlini Humboldt Egyetemen ösztöndíjas. 7 évig dolgozott termelésben a szombathelyi Prenor Kft.-ben. 2003-tól a Magyar Agrárkamara alkalmazottjaként a magyar mezőgazdasági szakmai szervezetek érdekképviseletét koordinálta Brüsszelben. Jelenleg a Külgazdasági és Külügyminisztérium ENSZ Osztályán dolgozik.
Az óév végén és az újév elején joggal merül fel annak az igénye, hogy az ágazatot ért események és eredmények ismeretében összegezzük, milyen évet is zárt a hazai agrárium 2014-ben? A Földművelésügyi Minisztérium vezetői decemberben közreadott tájékoztatójukban megfogalmazták a legfontosabb eredményeket.
Mezőgazdaság és agrártársadalom Magyarország megyéiben Pest megye és a főváros alkotta közép-magyarországi régió az ország legfejlettebb térsége. Az ország gazdasági életében jelentős a szerepe, azonban a mezőgazdaságot tekintve súlya kisebb, mint a nemzetgazdaság más területein. A legutolsó, 2012. évi adatok szerint a bruttó hozzáadott értékhez a mezőgazdaság Pest megyében 2,7%-kal, míg országosan 4,7%-kal járult hozzá. Az ország mezőgazdasági teljesítményének 5,8%-a származott a Pest megyei bruttó hozzáadott értékből, ezzel a térség a megyék közötti sorrendben a hatodik helyet foglalta el.
„A véletlennek köszönhető, hogy a Kleffmannhoz kerültem – kezd a beszélgetésbe Bartók Béla igazgató. – 2004 környékén éppen egy webáruházat fejlesztő saját vállalkozással foglalkoztam. A dolog nem igazán úgy alakult, ahogy terveztem. Akkoriban még nem volt komoly igény olyan komplex adatbázis alapú webes alkalmazásokra, mint amilyent mi fejlesztettünk, így nem sikerült felfuttatni az új céget. Ekkor hívott fel egy régi kollégám, hogy látott egy álláshirdetést, amit szerinte éppen rám szabtak. Megnéztem a hirdetést, melyben egy mezőgazdasági piackutató cég magyarországi és romániai irodájának vezetésére kerestek ügyvezetőt. Megtetszett, jelentkeztem, megpróbáltam, és rám esett a választás. Hát így kerültem ide, és azóta itt vagyok.”
Az EURO-ECO Csoport tagjaként működő UNIVER-PENTA Kft. névjegyzéki szaktanácsadói, munkatársai országszerte nap mint nap találkoznak olyan kérdésekkel, amelyek más gazdálkodókat is érinthetnek. Lapunkban rendszeresen megosztják olvasóinkkal a fontosnak vélt kérdésekre adott válaszaikat.
A Szabolcs-Szatmár-Beregben zajló mezőgazdasági tevékenységen belül kiemelkedő jelentőségű a gyümölcs-, illetve az almatermesztés. Az ország gyümölcsös területének harmada, almáskertjei területének kétharmada van a megyében. Ehhez kapcsolódóan a térségben jelentős kutatási-fejlesztési tevékenység zajlik az újfehértói kutatóállomáson. Az almatermesztésnél is nagyobb mértékben (közel 80%-ban) koncentrálódik a megyére a jelentős élőmunka-igényű, kis területi részarányú hazai dohánytermelés.
A RAPOOL 1974-es megalakítása óta közel duplájára, hektáronként 4 tonnára emelkedett a nagy repcetermelő országok üzemi átlagtermése.
A mezőgazdaság többi nemzetgazdasági ágazathoz viszonyított alacsony jövedelmezősége, az ágazat vállalkozásainak tőkeszegénysége, valamint a termelési és piaci kockázatok folytán a kereskedelmi bankok hagyományosan az átlagosnál kockázatosabbnak ítélik meg Magyarországon – a szántóföldi növénytermesztés kivételével – a mezőgazdasági vállalkozásokat, amely magasabb kockázati felárakban nyilvánul meg.
Mezőgazdaság és agrártársadalom Magyarország megyéiben: Somogy megye
Szerbia és Horvátország mezőgazdaságának bemutatásakor nagyon sok hasonlóságot találunk, hiszen nem egyszerűen csak szomszéd országokról van szó, mezőgazdaságukat tekintve adottságaik, problémáik és előnyeik is gyakorlatilag megegyeznek.
Ismét a gazdálkodókra nézve kedvező irányú jogszabály-módosítás hatályba lépéséről számolhatok be Olvasóinknak. 2014. április 3-án megjelent az egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 30/2014. (IV. 3.) VM-rendelet.
Amikor megkaptam az Agro Napló megtisztelő felkérését, személyes kötődésem okán Romániát választottam. Tettem ezt azért, mert munkámon keresztül immár közel 15 éve van folyamatos rálátásom a román mezőgazdaság alakulására. Ezért kérem, nézzék el nekem, hogy esetenként személyes kommentárt is becsempészek a cikkbe. Célom az, hogy ez a kis ismertető minél jobban tükrözze a román mezőgazdaság valóságos állapotát, teljesítményét.
Műtrágyadózisok az intenzív növénytermesztésben A szántóföldi növények tápanyagigényének meghatározása címen futó, kéthavi rendszerességgel jelentkező sorozatunk 2014-ben részletesen taglal olyan témákat, amelyek tervezési segédletet kívánnak nyújtani az intenzív, fenntartható és gazdaságilag hatékony növénytápláláshoz. A sorozat első cikke a szántóföldi növények tápanyagigényének meghatározását tárgyalta, most pedig ennek folytatásaként – és egyúttal felvezetve a témával kapcsolatos körkérdést – a műtrágyadózisok meghatározásával foglalkozunk.
Hegedűs Zsolt tudatos mezőgazdasági vállalkozó. A 33 éves agrárszakember diploma után elnyerte a fiatal gazda támogatást.
Bács-Kiskunban a fűszerpaprika ereje
A világ két vezető gazdasági hatalma, az EU és USA között kötendő szabadkereskedelmi megállapodásról elindultak a tárgyalások. Az egyezmény bővítheti az uniós – és ezen belül a magyar agrártermékek – exportlehetőségeit, de az USA-ból érkező importnak kiszorító hatása is lehet egyes eddig stabil exportpiaccal rendelkező termékek esetében. Cikkünk azt vizsgálja, hogy mely termékek lesznek ezen veszélynek kitéve.
Bor, Bakony, Balaton
Név: Dr. Dariusz Przeradzki Életkor: 56 év Családi állapot: nős Hobbi: kertészkedés és a képzőművészet Beosztás: 2013. március 1. óta a Bayer CropScience magyarországi leányvállalatának vezetője Szakmai életút: Kertészeti egyetem • 9 évig tudományos munka a varsói, hannoveri és müncheni egyetemeken (agrokémiai és faiskolai tárgyú kutatási projektek vezetése) • 1989-től a Schering lengyelországi Növényvédelmi üzletágában értékesítési, majd engedélyeztetési, termékfejlesztési és marketing feladatok • 1997-től az AgrEvo globális HR csapatában a személyzeti politika irányítása a cég berlini központjában • 2000-től az Aventis CropScience Lengyelországért és a balti-tengeri országokért felelős marketing- és termékfejlesztési vezetője, majd a Bayer CropScience Lengyelországért és a balti-tengeri országokért felelős marketing igazgatója. Szakmai hitvallás: Légy profi mindenben amit csinálsz!
Csongrád, a napfény hazája Csongrád megye az ország legalacsonyabban fekvő területén, az Alföld három eltérő talajadottságú vidékén fekszik. A kedvező éghajlat és talajadottságok magas színvonalú mezőgazdasági termelés kialakulását eredményezte, amely a helyi gazdaság egyik legfőbb erőforrása. 2011-ben a Csongrád megyei gazdaságok a megyében megtermelt GDP-hez mintegy 10%-kal, az országos átlag több mint kétszeresével járultak hozzá.
A Cseh Köztársaság Közép Európa szívében helyezkedik el, szomszédai Németország, Lengyelország és Szlovákia. Területe 78 867 km2 (21-ik hely Európában), lakosainak száma 10 és fél millió körül alakul (12-ik hely Európában). Tagja az Európai Uniónak, fizetőeszköze a Cseh korona. Az egy főre jutő GDP 14 540 EUR.
Fenti címmel tartott konferenciát az Agrya – Fiatal Gazdák Szövetsége novemberben a Mezőgazdasági Múzeumban. A jelen, és a jövő agráriusainak a kor kihívásaihoz alkalmazkodva érdemes szlogenként megjegyezni a jól megfogalmazott elvárást: a mezőgazdaságban ma csak az szerepelhet sikeresen, aki az újdonságokat alkalmazza, és nyitott az innovatív megoldásokra. A téma jelentőségéhez kapcsolódó előadások nagyszámú fiatalt vonzottak, reményteljes képet vázolva arról, hogy a szakmában ismert és elismert előadók prezentációiban megfogalmazott tudásra valós igény mutatkozik az ifjúság részéről. A konferencián elhangzottakból állítottunk össze ízelítőt olvasóinknak.
Az EURO-ECO Csoport tagjaként működő UNIVER-PENTA Kft. névjegyzéki szaktanácsadói, munkatársai országszerte nap mint nap találkoznak olyan kérdésekkel, amelyek más gazdálkodókat is érinthetnek. Lapunkban rendszeresen megosztják olvasóinkkal a fontosnak vélt kérdésekre adott válaszaikat.
Megalakulásának alkalmából tartott sajtótájékoztatót október közepén a Hungexpo területén álló EXPO Congress Hotelben az Agrotec Magyarország Kft., hogy bemutatkozhasson mint a New Holland kizárólagos magyarországi forgalmazója az agrármédiumok képviselőinek is.
KSH-Agrya közös kutatási eredményeinek összefoglaló bemutatása A KSH és az AGRYA közös kiadványa nemrég látott napvilágot, mely a fiatal gazdák helyzetét kívánja bemutatni. Ehhez jó alapot teremtett a KSH 2010. évi általános mezőgazdasági összeírása (ÁMÖ). Elemzésükben megvizsgálták, miként alakult a 40 év alatti gazdálkodók létszáma, demográfiai összetétele, és hogyan változtak gazdálkodási körülményeik a 2000. évi általános mezőgazdasági összeírás (ÁMÖ) óta eltelt időszakban.
A minőségi mezőgazdasági munkálatokhoz – természetesen – megfelelő minőségű gépekre van szükség. Igaz, a bőséges típusválaszték áll a magyar gazdák, termelők rendelkezésére – ráadásul hazai gyártóktól – mégsem egészen megnyugtató az ágazat állapota. Többek között a bevételi hiány okairól és a gazdasági visszaesésről, illetve az export növekedési lehetőségeiről is szó esett az OMÉK keretein belül szervezett Mezőgazdagépgyártók Fórumán.
A mezőgazdaság vidéki foglalkoztatásban betöltött szerepének visszaesése, valamint a szolgáltató szektor fokozódó térnyerése a nemzetközi tendenciákhoz hasonlóan Magyarországon is általános jelenség. Az élőmunka-felhasználás mérséklődését eredményező modern technológiák alkalmazása, a termelési szerkezet leegyszerűsödése, a specializáció és a koncentráció mellett elsősorban a nemzetgazdaság más ágazataiban elérhető magasabb jövedelmek és kedvezőbb munkakörülmények gyorsították fel az elmúlt két évtizedben a mezőgazdaságból történő munkaerő-kiáramlást. Ennek ellenére a vidéki megélhetés egyik alapvető forrása ma is a mezőgazdaság, amelynek jövőbeni szerepe – különösen az önfoglalkoztatáson keresztül – tovább erősödhet. Tanulmányunk (Biró és Székely et.al., 2012) a vidék és az agrárágazat munkaerő-piaci helyzetét, főbb változásait mutatja be, valamint a mezőgazdasághoz kötődő piaci alapú és szociális jellegű foglalkoztatásbővítés lehetőségeit, irányait határozza meg.
Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megye kistérségeinek településein a mezőgazdasági struktúrák változásának széles körű feltárását, a mezőgazdaság adottságainak felmérését tűztük ki célul, jelen írás az 1998–2008 közötti időszak öt kérdőíves felmérésének kutatási eredményeit mutatja be. Területileg Karcag és térsége, NK Leader, a Tarna menti, valamint Tisza-Tarna-Rima-mente LEADER akciócsoportok településein gazdálkodókat érinti, a megkeresett gazdálkodói létszám 110 fő[1]. Az adatbázis négy részre tagolt: a gazda, a gazda családja, a gazdaságról és a multifunkciós mezőgazdálkodást tartalmazó fejezetek.
Néhány foglalkoztatáshoz kapcsolódó változás a 2013-as évre
A 2012-es esztendõ igen szélsõséges volt a mezõgazdaság számára. Sokan mondták, hogy régóta dolgoznak a mezõgazdaságban, de ilyen nehéz év nagyon régen, vagy talán nem is volt. Sok gazdaság zárta az évet negatív mérleggel vagy nulla körüli jövedelmezõséggel. Ahogy az öregek mondják: egyik év visz, másik hoz. Az biztos, hogy a tavalyi év az szinte mindenkinek vitt. Viszont abból kiindulva, amit most látunk a szántókon, bizakodhatunk abban, hogy a 2013-as esztendõ hozni fog.
A precíziós mezõgazdaság évek óta divatos fogalomként van jelen a szakmai közbeszédben. Mennyire vagyunk azonban ténylegesen tisztában azzal, hogy mit jelent ennek üzemi szintû alkalmazása? A mai magyarországi gyakorlatot szemügyre véve jól elkülönül, hogy viszonylag sok gazdaságban alkalmaznak precíziós eszközöket (pl. hozamtérképezés), azonban már kevesebb esetben valósul meg a precíziós gazdálkodás teljes folyamata. E tekintetben elsõrendû szerep jut a tápanyag-gazdálkodásnak és a növényvédelemnek, és elmondható, hogy ezek a technológiák komoly elõrelépést jelentenek a fenntarthatóság és a hatékonyabb erõforrás-gazdálkodás irányába. Ettõl a felismeréstõl vezérelve indítjuk útjára precíziós mezõgazdasággal foglalkozó sorozatunkat, mely által a következõ lapszámokban részletesen bemutatásra kerülnek az ezzel kapcsolatos technológiai elemek, hazai és külföldi üzemi tapasztalatok.
Popp József meghatározó egyéniség a magyar élelmiszergazdaság versenyesélyeinek javításáról, és az élelmiszerkereskedelem beszerzési illetve árképzési politikájáról szóló kutatásokban. Az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar egyetemi tanára, dékánhelyettese, a Gazdaságelméleti Intézet vezetõje, az agrár-közgazdaságtan hazai szaktekintélye decemberben Gödöllõn, a Kukorica Termésverseny díjkiosztó ünnepségén a fenti címen tartott értékes elõadást.
Tizenötödik alkalommal találkozhatott idén a nagyszámú vendégsereg a gödöllõi Szent István Egyetem Szárítópusztai Tangazdaságában a hagyományos júniusi szakmai rendezvényen. Az évrõl évre mind többek érdeklõdésére számot tartó Gödöllõi Gazdanapokon – amely tavaly már a nemzetközi résztvevõk látogatta programok sorába is beírta magát – az ágazat aktuális kérdései voltak napirenden, úgy a szakmai elõadásokon, mint a szántóföldi bemutatón. Az Agro Napló, mint az esemény médiapartnere természetesen a jubileumi alkalommal is jelen volt Gödöllõn, hogy elsõ kézbõl tudósítson a nap eseményeirõl.
Õsszel lesz húsz éve annak, hogy a Sumi Agro Hungary Kft. megalakult, de magyarországi tevékenységük közel négy évtizedre nyúlik vissza. Az idõ tájt Sumitomo Corporation Budapesti Irodaként váltak ismertté, mint több vezetõ japán növényvédõszer gyár kereskedõháza, amely a közép-kelet-európai szocialista blokk országaiban látta el a termékek képviseletét. A jubileumi születésnap kapcsán beszélgettünk Wirth Lászlóval, a növényvédõ szerek és agrokemikáliák forgalmazásával foglalkozó cég frontemberével.
Évnyitó agrárgazdasági nappal ünnepelte 18. születésnapját Hévízen a Baki Agrocentrum, amely mára közel nyolcvan fõnek biztosít munkalehetõséget. Az ünnepi rendezvényt szakmai elõadások és viták tették emlékezetessé, így sok értékes információhoz juthattak a nagyszámban megjelentek.
Dombóvárt elhagyva a 61-es útról hívogatóan tárul elénk egy 8 ha-os kiparcellázott terület, a Pioneer Portfólió Farm. Itt, az amúgy 2100 hektáron gazdálkodó Agrár Béta Kft. területén szeptember közepén rendezett kukorica fajtabemutatót a Pioneer.
Az új gépek mindig a figyelem középpontjában vannak, hiszen a mûszaki fejlõdés által kényelmesebben, és olcsóbban végezhetjük munkánkat. A kisördög mégis ott dolgozik a tudatalattinkban: vajon a generációváltás nem a gépgyári profit növelését szolgálja? A kérdést a zöldtakarmány betakarító gépek példája kapcsán járjuk körbe.
A hagyományoknak megfelelõen ismét különleges helyszínen, ezúttal a budapesti Millenáris Park Jövõ Háza épületében rendezte meg partnereinek szóló rendezvényét a BASF Hungária Kft. Agrodivíziója. A januári „Irányok 2011 – Konferencia az értékteremtõ partnerségrõl” címû programról kínálunk rövid összefoglalót olvasóinknak.
- prémium szinten minden Massey Ferguson termékhez
Nevét a magyar mezõgazdaság döntéshozói között mindenki ismeri, hiszen évtizedek óta dolgozik az ágazatban és az ágazatért. Pályáját tudatosan tervezte, de még sem külkereskedõ, hanem kutató lett belõle. Most az AKI fõigazgató-helyetteseként dolgozik. Popp Józseffel eddigi munkájáról, életútjáról nemrégiben beszélgetett az Agro Napló munkatársa.
Általános változás: - Az adó mértéke egységesen az összevont adóalap 16%-ra módosult; - Az adó alapja továbbra sem a bruttó jövedelem, hanem annak 127%-a (szuperbruttósítás); - Az átalányadózó magánszemély, egyéni vállalkozó, õstermelõ felbruttósított jövedelme is összevont jövedelemként adózik.
A fenntartható mezõgazdasággal kapcsolatosan különbözõ értelmezések, meghatározások láttak napvilágot, az egyes definíciók számos közös elemet tartalmaznak, ezek közül az egyik azonban mindenhol hangsúlyos szerepet kap, ez pedig a talaj, mint természeti erõforrás megkülönböztetett használata.
II. A növénytermesztés az állattenyésztés alapanyag termelõje (trágyahasznosítás)
A kecskeméti székhelyû Valkon Kft. forgalmazza az olasz SEPPI gyár termékeit. Az immáron hetven esztendeje alapított bolzanoi családi vállalkozás a kezdetekben a szõlõültetvények számára gyártott gépeket, a hetvenes évek elejétõl azonban kizárólag szárzúzókat és erdészeti gépeket gyárt.
Élettörténete a mostani Magyarországon nem teljesen egyedülálló, de nem is szokványos. Ahhoz a generációhoz tartozik, amely tudatos, azaz felnõtt életét már jóval a rendszerváltást követõen kezdte el, és csinált villámkarriert az elmúlt években. Ficsor Ádám életútja jórészt a mezõgazdasághoz kötõdik, Tokajhegyaljáról indulva azonban nem egészen egy évtized alatt bejárta a magyar politika csúcsait is.
A mai modern mezõgazdaság egyik nélkülözhetetlen ökonómiai tényezõje az árutõzsde. A magyar mezõgazdaság a 20. század elején rendszeresen használta kereskedelmi latformjaikat, melyek segítségével a résztvevõk biztosítani tudták árréseiket és a nyereséges gazdálkodást. Míg a szocializmus éveiben régiónkban megszûnt a kereskedelmi tevékenység e fajta eszköze, addig az Egyesült Államokban és a „nyugati” világban folyamatosan fejlõdött és az üzleti lehetõségek, megoldások száma gyarapodott. Sajnálatos módon a rendszerváltás óta eltelt idõszak alatt térségünk gazdálkodói nem használják ki megfelelõen a tõzsde által nyújtott lehetõségeket.
Kevesen tudják, de igaz, hogy a budapesti Vajdahunyadvárban található Magyar Mezõgazdasági Múzeum a világ egyik legjelentõsebb ilyen szakintézménye. Az épületegyüttest eredetileg is már erre a célra tervezték a 19. század végén. Azóta szolgálja az agrártárca felügyelete alatt a magyar mezõgazdaság ügyét. Az utóbbi két-három évtizedben a múzeumok szerepe átértékelõdött nemcsak a világban, hanem itthon is.
Nevét többen, õt magát kevesebben ismerik. A mezõgazdasághoz felmenõi révén és választása okán is kötõdik. Híve a kemény munkának, mivel az Alföldrõl származik, ugyanakkor életében a mai napig jelentõs szerepet játszik a sport is. E kettõsség határozza meg jellemét is, vagyis: hisz a kemény és következetes munkában, és a küzdelem sem idegen tõle céljai elérése érdekében. Hangoztatja ugyanakkor, hogy az élet meccseit fair módon kell megvívni. Ez utóbbi vélemény mindenképpen sportolói, illetve sportvezetõi múltjával függ össze.
A mezõgazdasági szállítójármûvek mérésére egyre nagyobb körben alkalmaznak a hídmérleg helyett hely- és költségtakarékosabb készülékeket. A tengelymérleg meghatározza az áthaladó jármû összsúlyát a kerekek mérõpadra gyakorolt nyomása alapján.
Fenti címmel tartott rendezvényt a Summit-Agro Hungaria Kft. januárban annak apropóján, hogy a 2010-es esztendõt új névvel, és ehhez illeszkedõen új arculattal kezdi. Az immáron SUMI AGRO Kft. ügyvezetõ igazgatója, Wirth László adott interjút lapunknak a cég életében bekövekezett változásokról.
A FENDT új termékeit mutatta be 2009. október 6-án a cég központjában Marktoberdorfban. Az AGRO NAPLÓ is meghívást kapott a nemzetközi sajtótájékoztatóra és a gyakorlati bemutatóra.
A Bábolnai Gazdanapokon a MEGOSZ, a MEGFOSZ és a GTE Mezõgépipari szakosztálya rendezésében került sor a Mezõgépipari Fórum szakmai tanácskozásra, ahol a mezõgazdasági gépberuházások aktuális helyzetérõl, valamint a mezõgazdasági gépgyártás jelenlegi helyzetérõl hallhattunk elõadásokat, ez utóbbit Bellon Erika, a 7 Sigma Kft. ügyvezetõjének tolmácsolásában.
Profilját a kizárólag saját fejlesztésû ügyviteli-számviteli és termelésirányítási szoftverek fejlesztése és terjesztése, valamint az azokat kiszolgáló számítástechnikai eszközök forgalmazása és szervizelése képezik.
Az évrõl-évre fejlõdõ kiállítás ebben az évben mintegy 12 ezer négyzetméteren, közel 200 kiállítóval, négy napon át várta a szakmai és az érdeklõdõ közönséget.
Nem vonzotta igazán a mezõgazdaság, mégis diplomás paraszt lett belõle. Pályaválasztásakor még inkább a fizika és a kémia érdekelte. Azért azonban, hogy anyagilag segíthessen szüleinek, a mezõgazdasági pályát választotta. Ehhez létformája okán, mivel falun nõtt fel, amúgy is közel állt. Így néhány gyakorlati évet követõen diplomás mezõgazdásszá, ahogyan õ fogalmaz – édesapja után – paraszttá lett. Majd a gyakorlat szerszámait felcserélte a katedrára, és három évtizede már a gyöngyösi fõiskolán dolgozik. Jelenleg õ az intézmény vezetõje, rektori rangban. Dr. Magda Sándorral az Agro Napló munkatársa nemrégiben beszélgetett életérõl, pályájáról, hivatásáról.
A környezet nehézfém terhelésével kapcsolatos kérdések vizsgálata a környezetvédelem egyik központi feladatát képezi. A talajok nehézfémtartalma azonban a mezõgazdasági termeléssel is szoros kapcsolatban áll. A talajok nehézfémtartalmának vizsgálatával, a talaj-növény rendszerben történõ viselkedésének tanulmányozásával – ezért önálló szakterület – az agrár-környezetvédelem foglalkozik.
A talaj, mint feltételesen megújuló természeti erõforrás a környezetünk egyik eleme, ami egyben a mezõgazdaság legfontosabb termelõeszközét is képezi. E természeti erõforrás a nemzeti vagyonunk mintegy 20%-át teszi ki, aminek védelme, sokoldalú funkcióinak fenntartható hasznosítása össztársadalmi érdek. A talajvédelem igen sokrétû tevékenységet takar, gyakorlati végrehajtásában az átgondolt állami szerepvállalás mellett jelentõs feladatok hárulnak a földtulajdonosokra, illetve földhasználókra, és végeredményben az egész társadalomra.
„Korábban vásároltunk más típust is, de nem voltunk megelégedve vele”
Életét a köz szolgálatára tette fel, amit az is jelez, hogy mintegy négy évtizedes munkaviszonya alatt csupán két helyen dolgozott: az Agrárgazdasági Kutató Intézetben valamint a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban. Számára általában a megoldandó feladat a fontos, elsõsorban az új kihívásokkal foglalkozik szívesen.
A New Holland 2007 nyarán mutatta be új szériás teleszkópos rakodócsaládját LM5000 típusnéven. A gépcsalád tagjai speciálisan mezõgazdasági igények kielégítésére lettek tervezve, sorozatgyártása 2007. októberében indult meg az olaszországi Lecce-ben.
Magyarország uniós tagságának egyik nyertes ágazata a mezõgazdaság – jelentette ki Gráf József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter április végén az FVM-ben, értékelve az ország öt éves EU-tagságának a magyar mezõgazdaságra gyakorolt hatásait.
A mezõgazdasági szállítási feladatok zavarmentes ellátása nélkülözhetetlen a termelés folyamatosságának biztosításában. A mezõgazdasági termelésben a növénytermesztés és állattenyésztési ágazatban még a mai specializálódott és a jövedelemorientált, erõsen szûkített termelési szerkezetben is a megtermelt termények vagy termékek, ill. a termeléshez szükséges segédanyagok – a szállítási feladat ellátása szempontjából – eltérõ tulajdonságaival kell számolni.
A VAM Design Centerben a BASF Hungária Kft. agrodivíziója ez év január végén kereskedõi partnertalálkozót szervezett „Irányok 2009 – Konferencia a partnerségrõl” címmel. A fórum célja az volt, hogy bemutassa a BASF stratégiáját, alternatívákat kínáljon a közös fejlõdésre, valamint innovatív megoldásokat ismertessen a résztvevõkkel, válaszul a jelen gazdasági helyzetre.
Nagyobb teljesítmény, magasabb komfortszint
A mezõgazdasági gépek iránti információigény a felhasználói érdeklõdés kielégítésének egyik fontos és legsokoldalúbb eszközei világszerte, és így hazánkban is, a meghatározott idõszakonként megrendezett nemzetközi gépkiállítások és vásárok. Ezeken a nemzetközi gépkiállításokon találkozik a felhasználó a gyártók és forgalmazók legújabb megvalósított fejlesztési és innovációs eredményeikkel. Ugyanakkor a gépkiállítások és vásárok fórumot biztosíthatnak a mezõgazdaság gépesítéséhez kapcsolódó legújabb kutatási eredmények közreadására is. Mindezek érvényesek az idei 2009. január 28–31. között megrendezett AGRO+MASHEXPO 27. Nemzetközi Mezõgazdasági és Mezõgép Kiállításra, ill. a vele párhuzamosan megrendezett Magyar Kert, valamint Szõlészet és Pincészet elnevezésû rendezvényre.
Jókor jó helyen A rendszerváltás óta a leghosszabb ideje hivatalban lévõ földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Gráf József. A magyar agráriumért folytatott szakmai tevékenységét sokan még a jelenlegi ellenzék soraiból is elismerik. A Magyar Szocialista Párt pedig addigi munkáját egyértelmûen azzal minõsítette 2005-ben, hogy a miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc akkor õt ítélte a legalkalmasabbnak a tárca irányítására. Saját maga pedig úgy tartja, hogy számára a mezõgazdaságban végzett munka életformát jelent. Az Agro Napló életpályájáról, munkájáról és a 2008-as év teljesítményérõl kérdezte Gráf Józsefet.
A kontinensen minden harmadik kombájn a cég terméke Az észak–németországi központú CLAAS csoport kontinensünk vezetõ mezõgazdasági gépgyártója. Az 1913-ban – August Claas által – alapított cég Európában fõként a kombájnok, az önjáró szecskázók, a bálázók és a szálastakarmány-vágógépek elõállításáról ismert.
A Monsanto – mint a mezõgazdaság felé 100%-ban elkötelezett vállalat – sikere elsõsorban a fajtáit és technológiáit alkalmazó gazdálkodók sikerét jelenti, elhivatottan keresi a megoldásokat azokban a problémákban, amelyek a környezeti és humán-élelmezési kérdéseket befolyásolják, illetve meghatározhatják a jövõben. A vállalat üzleti struktúráját is e céloknak megfelelõen építette fel mindenütt a világban, így hazánkban is. A következõ sorokban – a teljesség igénye nélkül – megpróbálok áttekintést adni arról, hogy milyen kihívások elé nézünk a kukoricanemesítés és -termesztés területein, röviden bemutatom, hogy a Monsanto milyen megoldásokat kínál a felvázolt problémákra és hogy a vállalati struktúrának és célkitûzéseknek megfelelõen, hogyan szervezte meg a hazai kukorica-nemesítési programot.
Az elemmérlegek segítségével tájékozódhatunk egy ország, illetve régió földmûvelésének állapotáról. A tápelem mérlegeknek nemzetgazdasági kihatásai is vannak, ezért ismeretük és alakításuk a céltudatos agrárpolitika fontos része. Többen említik – például Bocz (1962), Gyõrffy (1965), Sarkadi (1975), Kádár (1979) –, hogy a századfordulótól az 1950-es évek derekáig a termésátlagok nem emelkedtek Magyarországon, melynek egyik alapvetõ oka az erõsen mérleghiányos tápanyag-gazdálkodás volt (Kádár, 1992).
A magyar mezõgazdaság az AKI fõigazgatói székébõl A kutatók és a szakemberek többségének véleménye szerint a következõ években a mezõgazdasági termékek és az élelmiszerek ugyanolyan stratégiai cikké válnak, mint a víz vagy az energiahordozók. Ezt a véleményt nem vitatja Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) fõigazgatója sem, ám a szóban forgó véleményt árnyalja. Szerinte ugyanis a mezõgazdasági és élelmiszeripari termékek középerõs stratégiai cikké válnak majd. Mindez pedig szerinte azt jelenti, hogy e területen a jelenleginél magasabb árszint alakul ki, és növekszik az árstabilitás, de az árhullámzás megmarad. Magyarország pedig csak akkor élvezheti e változás pozitív elõnyeit a szakember véleménye szerint, ha a termelés hatékonyságát növelni tudja. Az Agro Napló arra volt kíváncsi, hogy az AKI fõigazgatója milyennek látja a magyar mezõgazdaság jelenlegi helyzetét. Errõl kérdeztük dr. Udovecz Gábort.
SIA – Nemzetközi Szakkiállítás Párizsban
A XX. század közepétõl az emberiség egyre gyakrabban szembesül anyag- és energiahordozó készleteinek vészes fogyásával.
Az ágazat jövõjét és lehetõségeit kutatva ült össze az Európában mûködõ cégeket, valamint a nemzeti szövetségeket tömörítõ szervezet, az Európai Vetõmag Szövetség (ESA) az október 14–15-én tartott közgyûlésen.
Hazánk az Európai Unió új költségvetési idõszakában – 2007 és 2013 között – közel 5 Mrd euró forrás felhasználására jogosult.
Magyar Tudományos Akadémia Mezõgazdasági Kutatóintézete
A szennyvíziszapok mezõgazdasági felhasználása nem újkeletû kérdés, de hazánkban manapság talán aktuálisabb, mint valaha.
A gumiabroncs alkalmazástechnika fogalomkörébe sorolhatjuk a vásárlás utáni mindazon üzemeltetõi feladatokat, amelyek befolyásolhatják a gumiabroncs helyes használatát, és hosszú élettartamot biztosítanak, ezért fontos röviden kitérni a szerelés, az üzemeltetés, a karbantartás és tárolás fõbb követelményeire.
Az emberiség a körülmények kényszere miatt is egyre nagyobb figyelmet fordít környezetére, az ún. környezettudatos termelésre.
Mezõgazdaságunk eredményességéhez az egyre nagyobb teljesítményû mezõgazdasági erõgépek, a modern traktorok használata ma már mindenképpen szükséges, amelyek egyik legfontosabb részegysége a fúvott gumiabroncs.
2006. november 15-én rendezték meg az I. Magyar Növényorvosi Napot, ahol a regisztráció szerint több mint 400 érdeklõdõ, növényorvos és növényvédelmi szakmérnök jelent meg. A szervezõket – Magyar Növényvédõ Mérnöki és Növényorvosi Kamara és a Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kara – is meglepte, de ugyanakkor örömmel töltötte el az óriási érdeklõdés. A délelõtti plenáris ülésen a szakma és a kamara jelenérõl és jövõjérõl hangzott el több elõadás. Köszöntõjében Dr. Süth Miklós, az FVM Élelmiszerlánc-biztonsági, Állat- és Növényegészségügyi Fõosztályának vezetõje a két szakmai terület (állat- és növényegészségügy) fontosságáról beszélt az élelmiszerbiztonság területén, és arról, hogy a fogyasztó számára elsõrendû fontosságú kérdésben, a biztonságos élelmiszert nyújtó garanciális rendszerben a két szakigazgatási szervezetnek a jövõben együtt kell mûködni.
Mindazok a mûszaki és szervezési intézkedések, amelyeket a gépbeszerzés szándékától kezdõdõen a gép végleges üzemen kívül helyezéséig (selejtezés) el kell végezni, alkotják a gépüzemfenntartás folyamatát. Amint a komplex gépüzemfenntartás rendszerének folyamatábrája is mutatja, az egyes részelemek szorosan kapcsolódnak egymáshoz, így a teljes folyamat együttes tárgyalásának van csak értelme. A teljes tevékenység alapvetõ célja viszont a gép életének legnagyobb részét kitevõ gépüzemeltetés üzembiztos, szakszerû és minél alacsonyabb költségszintû feltételeinek biztosítása.
Az anyagmozgatási technológián belül jelentõs szerephez jutott a rakodógépek alapvetõ funkciója, valamint rendeltetése, azaz a mezõgazdasági termények és anyagok rakodása, illetve rövid távolságú szállítása.
Az idén fennállásának tizenötödik évfordulóját ünnepli a Huntraco Zrt., melynek mezõgazdasági üzletága 2004 januárja óta önálló szervezeti egységként mûködik. Míg kezdetben a választék csupán a Caterpillar teleszkópos rakodóira és csúszókormányzású minirakodó gépeire korlátozódott, mára jelentõsen bõvült a kör.
Az állattartók részérõl jelentkezõ általános problémák feloldása érdekében a kormány vállalta az állattartók versenyképességének javítását, amelynek egyik eleme, hogy enyhíti az állattartókat érintõ, az EU-ban alkalmazottnál szigorúbb környezetvédelmi és trágyakezelési szabályokat.
A P. Z. S. Vállalkozást 1992-ben Patkós Zsigmond egyéni vállalkozó hozta létre. A vállalkozás kezdetben magyar görgõsláncok és kereskedelmi hûtõberendezések forgalmazásával foglalkozott.
A hazai mezõgazdasági gépforgalmazásban a magyar gyártó cégek sajnálatosan csak 10 %-os arányt képviselnek. Ennek okát érdemes lenne kutatni, de választott témánk nem ezt a szegmenset elemzi.
Egy régi bölcsesség szerint a bennünket körülvevõ világban csak egy dolog örök. A változás. Ha ez igaz - s miért ne lenne, hiszen gondolkodó eleinknek ezen kívül is jó néhány esetben igazuk volt - akkor a 2004-es év mindannyiunk számára örökké emlékezetes lesz, hiszen ebben az évben következik el az a változás, melyet röviden úgy hívunk: Európai Unió. Azt hiszem, ha megkérdeznénk azokat, akik ma Magyarországon mezõgazdasággal foglalkoznak, hogy milyen várakozással néznek elébe ennek az eseménynek, akkor nagyon sokféle választ kapnánk, de egy dologban mindenki egyet értene, mégpedig abban - ahogy Fekete István regényében Matula bácsi az öreg csõsz mondaná - „ nagy üdõ van készülõben”. A változás szele már régóta fújdogál körülöttünk, de teljes egészében ez az év fogja megmutatni, hogy mit is jelent valójában.
A vállalat célja a hazai termelés inputanyagokkal való ellátása, a termelés integrálása, finanszírozása, illetve a gazdálkodók piacra jutásának megszervezése. A Raiffeisen Agrárház hisz abban, hogy Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásával a minõségi termelés és a piaci ismeretek igen nagymértékben felértékelõdtek.
Hagyománnyá vált a Csongrádi Agrotechnika életében, hogy a világhírű finn VALTRA család tagjai minden esztendőben közös rendezvényen találkoznak egymással, miként ez történt május utolsó munkanapján is, ezúttal Bük-fürdő konferenciaközpontjában. Tudósításunkból megtudhatják olvasóink, hogy az összejövetel rangját kettős ünnep tette emlékezetessé.
Igénylõ: Növénytermesztési, kertészeti, állattenyésztési, vegyes-, erdõ- vadgazdálkodási, halászati tevékenységet végzõ mezõgazdasági termelõ, valamint: gépszövetkezetek, gépkölcsönzõk, mezõgazdasági bérmunkát-, vízszolgáltatási tevékenységet végzõk, agrároktatási intézmények tangazdaságai és tanüzemei, „új típusú” szövetkezetek.
A mezõgazdasági tevékenységbõl származó árbevétel arányának kiszámítása tekintetében a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter 15/2001. (III.3.) számú FVM rendeletének 6. sz. melléklet B.) pontjában meghatározottak szerint kell eljárni.
Igénylõ: Növénytermesztési, kertészeti, állattenyésztési, vegyes-, erdõ-, vadgazdálkodási, halászati tevékenységet végzõ mezõgazdasági termelõ, valamint: gépszövetkezetek, gépkölcsönzõk, mezõgazdasági bérmunkát-, vízszolgáltatási tevékenységet végzõk, agrároktatási intézmények tangazdaságai és tanüzemei, "új típusú" szövetkezetek.
Jelenleg a borsót több mint 10 000 ha-on termesztik, ezzel a zöldségfélék közötti rangsorban a második helyen áll. Döntõ mértékben a gépi betakarítású konzerv- és mélyhûtõipar számára történõ, nagyüzemi termesztés dominál, de ezen kívül számottevõ a saját célra történõ házikerti és hüvelyes borsóként, eladásra való termesztés is. Mi lapunkban ez utóbbiak ismertetésére vállalkozunk.
Az év egyik legnagyobb hazai agrár eseményéig még szűk két hónap van hátra, a szervezők azonban már most gőzerővel készülnek. Nem csoda, hiszen a Pápai Agrárexpó minden évben tömegeket vonz. Nyugat-Dunántúl legnagyobb agrár városa, Pápa, immár 21. alkalommal ad otthont a rendezvénynek. Idén május 19. és 21. között várják az érdeklődőket. Tavaly 12 ezer látogató jelent meg az agrárexpón – ez rekord az esemény életében.
Az agrárgazdaságot érintő külkereskedelmi folyamatok alapjaiban határozzák a hazai ágazat eredményét is. Az elmúlt év adatainak feldolgozása során már értékelhetővé váltak a tavalyi év főbb folyamatai.
Bár a korábbi várakozások arról szóltak, hogy a gyenge euró és az alacsony olajár kedvező hatásának kifutásával az eurózóna gazdasága érdemben lassulni fog, éppen ellenkező irányú folyamatok indultak meg. A bizalmi indexek csúcsközelben, új csúcson a foglalkoztatottság, pozitívba fordult a hitelfelvétel, emelkedésnek indult az építési engedélyek száma, ami jól tükrözi a lakossági bizalom erősödését. A francia elnökválasztás eredménye nyomán pedig egy jelentős bizonytalansági tényező is eltűnt az európai politikából, ami várhatóan az üzleti bizalom további erősödését támogatja. Úgy tűnik, az elmúlt néhány év döcögős növekedését a korábbinál lendületesebb és több lábon álló bővülés válthatja fel, melybe már a beruházások élénkülése is bekapcsolódik. Az Európai Bizottság tavaszi prognózisában felfelé módosította növekedési előrejelzését a régóta ilyen kedvezőnek nem látszó gazdasági kilátások fényében.
A termelők jelenleg hátrányban vannak a nyugati versenytársaikkal szemben, ami elsősorban a nagyobb szervezettség hiányából fakad. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen lépések történnek, illetve kellene hogy történjenek a TÉSZ-ek, BÉSZ-ek és termelői csoportok ösztönzésére, melyek a hátráltató és melyek a fejlődést elősegítő irányok a szerveződések számának növeléséhez avagy a meglévők sikeres működéséhez.
Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.
A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.
A mezőgazdaságban dolgozó szakemberek pontosan tudják, hogy a szántóföldi növények termelési technológiája közvetlenül már az elővetemény lekerülése után kezdődik.
Előző cikkünkben (A haszonállatok precíziós takarmányozásának jelentősége. AGRO NAPLÓ, 2017/5. 109-110.) felhívtuk a figyelmet arra, hogy a nagy termelésre képes genotípusok táplálóanyag igényéhez igazított takarmányreceptúrákkal kedvezőbb termelési szintek, a precíziós rendszerek alkalmazásával pedig hosszú távon fenntartható gazdálkodás érhető el. A precíziós állattartáshoz és takarmányozáshoz szükséges technológiák ma már hazánkban is rendelkezésre állnak, de ezek a rendszerek az állattartó telepek irányítóitól és közreműködő szakembereitől megkövetelik azokat a szakmai és digitális kompetenciákat, melyek folyamatos képzéssel és továbbképzéssel szerezhetők csak meg1. A téma folytatásában áttekintjük azokat a fontosabb szempontokat, amelyekre a precíziós takarmányozás gyakorlatban történő megvalósítása során figyelnünk kell.
2016-ban, az EU-28 országa összesen 155,4 millió tonna takarmányt állított elő, ami 0,4%-kal több mint a 2015-ben gyártott mennyiség. Ez a FEFAC-tagok adatainak összesítéséből derült ki.
USA – Nem tehetünk róla, de kísértésbe esünk az új dolgokkal. Látjuk egy gyerek szemében, amikor kibont egy új játékot és ezt érezzük mindig, mikor kiadják az iPhone új típusát. Szeretjük a fényes, új dolgokat, ami eléggé univerzális az állatvilágban is. Igen, a malacok is az új játékokat preferálják!
Az egyik leggyakoribb és legismertebb munkabaleset a különböző forgó, mozgó alkatrészek által okozott csonkolásos sérülés, mely megelőzhető korszerű védőburkolatok asználatával. Emellett létezik egy sokkal kockázatosabb veszélyforrás is, a magasból való lezuhanás, esetlegesen belefulladás.
Először a nagy tömegben gyártott és közlekedő személy- és haszonjárműveknél jelentek meg kötelező jelleggel a különböző füstgáz károsanyag-összetevők kiszűrésére alkalmas katalizátorok és a kibocsátott káros anyagok csökkentésére vonatkozó direktívák, hisz ezek koncentrált üzemben a lakosság által közvetlenül érzékelhető módon szennyezték főleg a városok és nagy forgalmú közutak mentén a levegőt. A dízelmotorok esetében a füstgázösszetevők (1. táblázat) között 67%-ban szerepel a nitrogén (N2) és 10%-ban az oxigén (O2), ill. 11%-ban a víz (H2O), amelyek összes részaránya 88%-ot képvisel.
Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.
A bioetanol-gyártás az elmúlt másfél évtizedben hazánkban komoly sikereket ért el, szerepünk Európában jelentős. A hazai bioetanol és társtermékei kukoricából készülnek, évi kb. 2,0 millió tonna kerül feldolgozásra. A főtermék mellett képződő DDGS, CGF és még néhány termék is jelentős hozzáadott értéket képviselnek a natúr takarmánykukoricához képest. A gyártással csökkennek a kukoricafelesleggel járó gondjaink is. A bioetanol-gyártást mindezek ellenére kezdettől fogva komoly kritikák is érik, ezek újabban EU-s fórumokon is hangot kapnak. A piac szereplőinek segítségével utánajártunk a bio-etanol szegmensét érintő legaktuálisabb tudnivalóknak.
Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.
Hazánkban a nagy létszámú állatállományok telepi ivóvízellátását jórészt az adott telep saját fúrt kútjából biztosítják. A közműhálózatról való vízellátás aránya elhanyagolható. A fúrt kutak jelentős hányada mikrobiológiai (pl. kórokozó mikroorganizmusok) és kémiai (pl. magas vastartalom, kemény víz oldott kalcium- és magnéziumsókkal) oldalról is „kifogásolható”. A mikrobiológiai problémákból eredő megbetegedéseket rendszerint antibiotikumok alkalmazásával igyekeznek orvosolni vagy „rosszabb esetben” preventív módon „elejét venni” egy-egy járvány kitörésének.
Az olaj világpiaci árának változása továbbra is nagy ingadozást okoz a fogyasztói árindexben, miközben a volatilis tételektől és a kormányzati intézkedések hatásától megtisztított mutató júniusban 2,1%-ra gyorsult, ami a legmagasabb érték 2013 márciusa óta.
A kiszámíthatatlan időjárás okán évről évre felmerül a kérdés, mikor vessük a repcét. Korábban – akár – porba juttassuk ki a vetőmagot, vagy várjuk meg a kora őszi csapadékot? Gyakorló szakembereket, fejlesztőket kérdeztünk arról, hogy a vetés időpontját mely körülmények és tényezők határozzák meg.
A Vas megyei gazdák már bizonyították, hogy lehet hatékonyan búzát termeszteni, és a magyar gazdák is képesek elérni a nyugat-európai hozamokat. Ezt mutatják a tavalyi Vasi búza termésverseny eredményei is, miszerint étkezési búza kategóriában 11,4 tonna, takarmánybúza kategóriában 10,3 tonna győztes terméseredmény született. A címben feltüntetett szlogen végére azonban nem tehetünk pontot. A versenyképessé változtatott búzatermelést a jövőben professzionálissá, a professzionális termelést pedig közkinccsé kívánja tenni az ötletadó szervezet. Dr. Pusztavámi Mártonnal, a NAK Vas megyei elnökével beszélgettem az idei esztendő kihívásairól és a legújabb kezdeményezésükről a június végén Söptén megrendezett kalászos fajtabemutatón.
A szákszendi gazdaság gyakorlatában több éve alkalmazzák a mechanikus gyomirtást megelőzően kukoricában a fejtrágya kijuttatást. A technológia a gazdaság számára nem új tehát, azonban az, hogy a fejtrágyázást helyspecifikusan és differenciáltan végezzük el, az új megközelítés volt. Mivel a kísérleti táblán a tőszámszabályzással a talaj termőképességében rejlő különbségek kihasználására törekedtünk, a tőszám-változatosságnak megfelelően a fejtrágyát is differenciálni kellett.
Magyarországon a gép, gépi berendezés gyártásában a mezőgazdasági gépgyártás nem éri el a tíz százalékot, viszont néhány százalékkal nagyobb a mezőgépipar éves teljesítménye, mint a hazai (alkatrész-értékesítés nélküli) mezőgéppiac nagysága (1. ábra).
A rostban gazdag melléktermékek eltérő fizikai-kémiai tulajdonságaikból adódóan jelentősen különbözhetnek potenciális energiaforrásként való hasznosításuk, valamint a bélre gyakorolt élettani hatásuk miatt a gazdasági állataink takarmányozásában. Ezen tényezők korlátozzák a különböző rostforrások felhasználhatóságát a növendék sertések takarmányozásában. A takarmánykeverékek rostban gazdag melléktermékkel történő kiegészítése, a megnövelt NDF- (neutrális detergens rost) és ADF- (savdetergens rost) tartalom miatt, a bélbaktériumok számára megfelelő táptalajt biztosít a bakteriális fermentációhoz, és az ebből adódó illózsírsav-szintézishez, melynek köszönhetően ezen alapanyagok az állatok energiaellátásához is hozzájárulnak.
Idén júliusban ismét Brüsszelben jártunk, hogy az Európai Unió mezőgazdasági és vidékfejlesztési hivatalának munkatársaitól megtudjuk, mik az Unió tervei az agráriumra nézve, milyen változásokat hozhat a KAP megújulása.
Arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire kiszolgáltatottak a termelők a felvásárlóval, a kereskedőkkel, avagy a feldolgozókkal szemben? Mi lehet a megoldás?
Ebben a cikkben, néhány, napjainkban egyre inkább erősödő és már távolról is észlelhető tájátalakító hatás hátterét szeretném elemezni. Közös vonása ezen döntéseknek/beavatkozásoknak a gyomflóra faji összetételére való gyors és erőteljes hatása és ezáltal a gazdálkodó számára egy eddig nem tapasztalt új szituáció felismerése és kezelése.
Gyakori megállapítás, hogy a jó termés biológiai alapja az államilag ellenőrzött, fémzárolt vetőmag. Ennek ellenére az elmúlt évek sajnálatos jelensége, hogy a termelők nem újítják fel megfelelő arányban vetőmagjaikat. Megkérdeztük a vetőmagszakma jeles képviselőit, hogy miért is követ el hibát, aki nem fémzárolt vetőmagot vet.
A helyspecifikus fejtrágyázást, valamint a precíziós mechanikus gyomirtást követően bíztunk abban, hogy a bemosó csapadék idejében megérkezik, így lehetővé téve a kijuttatott műtrágya bemosódását, valamint elérhetővé téve azt a növények számára. Sajnos az időjárás nem kedvezett túlságosan az idei évben sem a kísérletekhez, a csapadék csak bőséges késéssel érkezett. Ekkor azonban a mennyiséggel nem volt gond, a 60 mm-t meghaladó mennyiség a kukorica nedvességszükségletét pótolni tudta.
A kerekes járószerkezetű mezőgazdasági erő- és munkagépek ma már csak fúvott gumiabroncsozású futóművel készülnek. Ebből kifolyólag a mezőgazdasági gumiabroncsok fejlesztésének fő céljai között a vontatási képesség növelése, az erőátviteli hatásfok javítása, a nagyobb haladási sebességre való alkalmasság és különösen a káros talajtömörítő hatás csökkentése szerepelnek.
Azzal kell számolnunk, hogy a következő 2-3 évtizedben az emberiség létszáma tovább nő, habár üteme kissé mérséklődik a korábbi időszakhoz képest, de kétségkívül jelentős marad és a nagy inercia miatt minden bizonnyal eléri a 9 milliárdot. Amennyiben az emberiség döntő mértékben növényi táplálékokkal élne, az élelmiszerellátás korántsem jelentene nagyon nehezen megoldható feladatot.
A felmérések is azt mutatják, hogy a munkaerőhiány jelenti a legnagyobb termeléskorlátozó tényezőt a vállalkozások számára a gazdaság számos ágában.
Szeptember végéhez közeledve az állományszemlézés során megállapítottuk, hogy a hozamok messze alulmúlják majd a tavalyi év eredményeit.
Az előző lapszámban a változást eredményező beavatkozások, döntések, hatások vizsgálatára került sor; ebben a cikkben pedig ezeket a körülményeket kihasználni képes növények kerülnek a középpontba. Ezen belül is a már igen sokak által tapasztalt és leírt egyéves egyszikű gyomnövények látványos térhódítása kerül a fókuszba.
Az afrikai sertéspestis fenyegetettségének árnyékában nem árt tisztában lenni a kórokozó terjedésének lehetőségeivel és a védekezés elemeivel. Tekintve, hogy a betegség gyógyítására nem áll rendelkezésre sem állatgyógyászati készítmény, sem hatékony vakcina, így az érintett területeken, telepeken a gazdasági kár jelentős, mert a fertőzött állományokat és a velük kapcsolatba került állományok valamennyi egyedét le kell ölni.
Az MNB Monetáris Tanácsa szeptemberi ülésén a hitel- és betétkamatokat csökkentő és az árfolyamot gyengítő döntéseket hozott az euróval szemben korábban 301,5-ig erősödő forint miatt. Az MNB arra is figyelmeztette a piacot, hogy a BUBOR kamatok várhatóan legalább egy, de akár két évig is zérus körül maradhatnak, valamint újabb eszközök bevezetését helyezte kilátásba arra az esetre, ha a BUBOR vagy a hosszú hozamok mégsem csökkennének. Ezen túl a közelmúltban azt is elmondta a jegybank, hogy akár 7 évig is alacsonyabbak lehetnek a kamatok az inflációnál.
Az utóbbi években folyamatosan nőtt a mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozások hitelállománya, holott korábban a vállalkozások óvatosan kezelték a hitelkérdést, csak nagyon nehezen, mondhatni kényszerből váltak adóssá. Napjainkban a termelés korszerűsítésére irányuló elképzelésekhez a banki finanszírozási szándék biztosított, kijelenthetjük, hogy a pénzintézeteknél fontos szerepe van az agrárium finanszírozásának. Dr. Kapronczai István agrárközgazdász elemzését követően, pénzintézeti oldalról tárjuk fel e fontos szerep körülményeit, a termelői célokat szolgáló elképzeléseket.
Megkezdődött a betakarítás. Várjuk a hozamadatokat, hogy számot vethessünk az idei év munkáinak eredményeivel, azonban a megkezdett betakarításba közbeszólt az időjárás. Az október végi hidegfront országos esőzést is hozott magával, így a hozamadatok csak részben állnak rendelkezésre.
A világ legnagyobb mezőgazdasági gépkiállításán és vásárán 2017. november 12. és 18. között 2900 kiállító több mint 20.000 terméke kerül mustrára Hannoverben. A kétévenként megrendezésre kerülő kiállítás évtizedek óta a legtöbb innovációt vonultatja fel.
Lapunk szokásához híven figyelemmel kíséri az „Év traktora 2018” cím odaítélésének folyamatát és a címekért folyó versengést, amelyre immár ebben az évben 21. alkalommal kerül sor.
A piaci várakozásokat és az előzetes adatokat is meghaladó 3,9%-os éves GDP-növekedést jeleznek a legfrissebb, harmadik negyedéves statisztikák. Az új csúcson álló bizalmi indexek, a kiskereskedelmi forgalom erőteljes növekedését jelző számok, a kedvező munkapiaci feltételek, valamint a hitelfelvételek bővülése egyaránt a háztartási kereslet erős növekedését jelezték előre, miközben a külső környezet is kedvezően alakul. A negyedik negyedévben tovább gyorsulhat a gazdaság bővülése, ami azt jelenti, hogy az egész idei évre vonatkozóan akár a 3,8% körüli GDP-növekedés sem kizárt.
A 125 éves múltra visszatekintő hazai és nemzetközi jogszabályoknak megfelelő, egységes módszereken alapuló állami fajtakísérletek jelentik napjainkban a garanciát a korszerű növényfajták köztermesztésbe kerülésére, amely egyúttal az egészséges élelmiszerek előállításának alapja. A 67 munkatársat felvonultató NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóságának a magyar növényfajtakísérlet 125. évfordulója alkalmából rendezett szakmai konferenciáján beszélgettem Lukács Józseffel, a NÉBIH elnökhelyettes igazgatójával és Csapó Józseffel, a Szántóföldi Növények Fajtakísérleti Osztályának vezetőjével.
Hároméves kutatás-fejlesztési program kezdődik azért, hogy teljes egészében kiváltható legyen az importból származó génmódosított szója a hazai takarmányokból – jelentette be a földművelésügyi miniszter a múlt hónapban. Dr. Fazekas Sándor elmondta, a program végső célja a GMO-mentes élelmiszerlánc kialakítása, ennek része a hároméves kutatás-fejlesztési terv, amelyre 8 milliárd forint fordítható majd.
Az előzetes elvárásoknak megfelelően a betakarításkor nem ütköztünk se technikai, se informatikai akadályba, így bár a kísérleti tábláról több menetben történt a termény betakarítása, a hozammérés eredményei könnyen összeilleszthetők voltak, így megkaptuk az egységes adatbázist a területre vonatkoztatva.
Mindenki számára fontos a minél nyereségesebb termelés. Érdemes számba venni, hogy mennyi pluszjövedelem termelhető jobb tejminőség, egészségesebb tehénállomány elérése esetén. Például a szomatikus sejtszám (SCC.) 100.000-rel történő lecsökkentésével, akár plusz fél kilogrammal több tejet is termelhet egy tehén naponta. Nem is beszélve arról, ha teheneink a jelenleginél több laktáción keresztül termelnének számunkra.
Ebben az évben immár 21. alkalommal került sor az „Év traktora” választásra. A 25 tagú európai zsűri – amelynek tagja e cikk szerzője – ez alkalommal is négy kategóriában választotta meg a 2018-as év traktorait 23 jelölt közül.
A Nemzetgazdasági Miniszter év eleji tájékoztatása szerint a költségvetés ESA módszertan (ami alapján az EU számára adatokat szolgáltatnak az országok) szerint számított GDP-arányos hiánya 2% körül lehet az év végén, míg a GDP-arányos államadósság 74,5%-ra csökkenhet 2017 végére (76% 2016-ban), az Eximbank figyelembevételével együtt.
A két éven át futó sorozatunk célja, hogy tematikusan, a termelők számára is minél érthetőbb módon, gyakorlati tapasztalatokkal is tarkítva, lehetőleg sok képpel és ábrával illusztrálva mutassa be azt, hogy milyen fontos megismerni talajainkat.
A 2017-es gazdálkodási évben nyomon követtük a szákszendi Hartmann-Farm 92 hektáros tábláján, hogy miként alakul a precíziós szemlélettel megvalósított kukoricatermesztés. A cikksorozat zárásaként összefoglaljuk azokat a tapasztalatokat, amelyekkel gazdagabbak lettek a gazdálkodók – Hartmann Imre és Takács András, valamint a terület mintázásában, szaktanácsadásában és az állomány fejlődésének nyomon követésében részt vállaló szakértők: Szabó Szilárd (AgroAim Kft.), Dr. Láng Vince (Agridron Kft.) és Dr. Milics Gábor (Széchenyi István Egyetem).
Jelentős a kockázata az aflatoxin szennyezettségnek kukoricában – mutatott rá Párkányi Gábor, az SGS üzletágvezetője Siófokon, az év végi Portfolio konferencia kerekasztal-beszélgetésén. Ebben nagy a felelőssége az élelmiszerlánc valamennyi tagjának a nemesítőktől, a termelőkön át, a kereskedőkig bezárólag – mutatott rá Sándorfy András, a DAS marketingvezetője. A biztonságosan és kockázat nélkül fogyasztható élelmiszerek, illetve a takarmányok biztonsága egyre nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon. Körbejártuk az aflatoxin kérdést.
A szélsőséges időjárási jelenségek világszerte egyre nagyobb kihívások elé állítják a növénytermesztőket a folyamatosan növekvő keresletet fedező mennyiségű áru megtermelésével, ami különösen igaz az olajmagok és növényolajok piacára.
A főbb olajnövények vetésterületének növekedése Magyarországon elsősorban a termelés gabonaféléknél kedvezőbb jövedelmezőségével magyarázható. A növényolajok globális kereslete gyors ütemben nő, amivel a kínálat az utóbbi években nehezen tudott lépést tartani. Az uniós közvetlen támogatások 2020 utáni visszavágása azonban a regionális versenytársak pozícióját erősítheti és megállíthatja a hazai terület bővülését.
Életem első komolyabb újságcikkét, amely a napraforgó-nemesítés körébe tartozott, 25 éves fővel írtam. Régen volt, mégis úgy emlékszem rá, mintha tegnap lett volna. Ifjonti magabiztossággal beszéltem az egyre gyorsuló fajtaváltásokról, nemesítési eredményekről, gyakorlatilag a tudományt, valamint a nemesítés vívmányait versenyfegyverként alkalmazva.
A világ mintegy 100 Mrd eurós mezőgéppiaci forgalmából az EU az utóbbi évek átlagában 24–25 Mrd euróval (jobb években pedig 26–28 Mrd euróval) részesedik. A nagy gazdasági régiók közül Európa számít a legerősebb piaci szegmensnek.
Az elmúlt háromévi stagnálás és visszaesés után előreláthatólag 2017-ben újra növekedésnek indult a világ mezőgépipari termelése. A mértékadó adatok szerint (CEMA, VDMA) 2017-ben mintegy 4%-os bővülés lesz mérhető és ezzel a világtermelés volumene újból meghaladja majd a 100 Mrd eurót.
Az elmúlt évben 2,75 millió traktort állítottak elő világszerte, 19%-kal többet mint 2013-ban. A teljes növekedést Ázsia, ezen belül is Kína és India produkálta. A 24 LE-nél nagyobb motorteljesítményű, kéttengelyes traktorok mintegy háromnegyede az ázsiai régióban készült.
A 2016. évi átmeneti lassulás után 2017-ben jelentősen gyorsult a visegrádi négyek gazdasági növekedése és ismét elérte a 4%-ot. Külön jó hír, hogy a növekedést egyszerre húzza az export, a fogyasztás, a beruházások és azon belül is a magánberuházások bővülése. Előretekintve 2018 hasonlóan ígéretesnek tűnik, maradhat az erős, 3,5–4% közötti, széles bázisú növekedés.
Az előző részben a talajok alapvető fizikai tulajdonságaival ismerkedhettünk meg. Megnéztük, hogy milyen talajszemcsék lehetnek a talajban, hogyan lehet ezeket a szemcsenagyságokat akár terepi vagy egyszerű laborkörülmények között meghatározni. Megismerkedtünk továbbá a talajok szerkezeteivel is. Ebben a részben még mindig talajfizikáról lesz szó, kicsit komplexebben fogjuk megvizsgálni, hogy a szemcsék között milyen pórusok alakulhatnak ki, azoknak milyen hatása van a talajok vízgazdálkodási tulajdonságaira.
A precíziós (helyspecifikus) gazdálkodás alapját és céljait már sokan megpróbálták előadások, publikációk keretében összefoglalni. Világszerte születtek több oldalas tanulmányok, előadások. Számomra megfoghatóan az egyik partnerünk fogalmazta meg a precíziós növénytermesztés alapját és elvárt eredményét: a termelési eszközeimet – föld, gép, input anyag – kell teljes részletességgel megismernem, számszerűsítenem, és optimalizálni az összes tényezőt, hogy maximális jövedelmet érjek el minden egyes négyzetméteren. Mindezt csökkenő kockázat mellett, úgy, hogy gyermekeimnek ugyanilyen állapotban adhassam át földjeimet.
A mezőgazdasági földhasználók növényvédelmi tevékenységeik során gyakran szembesülhetnek olyan helyzetekkel, hogy a termesztett kultúrában olyan károsítók jelennek meg, amelyek elleni védekezésekhez engedélyezett növényvédő szer nem áll rendelkezésükre. Ide sorolható az a rendkívüli eset is, amikor a NÉBIH egyes zárlati károsítók ellen a felhasználók számára közérdekű védekezést rendel el – mivel a karantén (zárlati) károsítók újonnan megjelent és nem elterjedt szervezetek, ellenük nem lehet engedélyezett technológia, ezért az így előírt készítmények csak szükséghelyzeti engedély kiadásával használhatók fel.
A Compendium of Wheat Diseases legújabb kiadása 250 körüli betegséget sorol fel, és hasonló a helyzet az árpabetegségekkel kapcsolatban. A kisebb gabonafélék sem állnak sokkal jobban, csak kisebb jelentőségük miatt kevésbé fordult feléjük a figyelem, ilyen pl. a jelentőségében növekvő tritikálé, vagy az étrendi hatásában kiváló zab, amely azonban alig néhány ezer hektáron díszlik.
Az utóbbi évtizedben jelentős átrendeződés történt a kukorica gyomirtásban. Fejlesztőket kérdeztünk arról, hogy napjainkban mi a trend a kukorica gyomirtásban, továbbá arra voltunk kíváncsiak, hogy miért nem hagyható el az alapgyomirtás?
A silókukorica-szilázs jelenleg a tejelő tehenek legfontosabb és egyben legnagyobb mennyiségben etetett tömegtakarmánya Európa száraz kontinentális területein. Tömegtakarmányaink közül a silókukorica biztosítja a legtöbb energiát a kérődzők számára és a legnagyobb energiahozamot a termelők számára. A kukorica a többi tömegtakarmányhoz képest azonban ökológiailag érzékeny növénynek tekinthető, sikeres termesztéséhez megfelelő talajminőség szükséges, továbbá melegigényes, és különösen érzékeny a július–augusztus során jelentkező csapadékszegény időszakra.
Számos kísérlet igazolja, hogy a növények meghálálják a vegetációs időszakban több lépcsőben kijuttatott N-hatóanyagú tápanyagokat. Ezért a szántóföldi növények talajelőkészítése során végzett alaptrágyázás alkalmával rendszerint a talajba keverik a lassúbb lebomlású foszfor (P2O5) és a kálium (K2O) hatóanyagok szinte teljes mennyiségét, míg a N-hatóanyagoknak csak kisebbik hányadát (20–40%-át).
A termőtalajok talajerő-visszapótlásában a legértékesebbek a biológiai eredetű szerves-, szilárd- és hígtrágyák, amelyekből sajnos csak kevés területre jut. Ennek oka az állatállomány és ezáltal, a keletkezett szerves trágyák csökkenése.
Az utóbbi időben a vitaminok hozzáférhetősége és ára körül kialakult helyzet egyre inkább arra készteti a takarmányozási szakembereket és takarmánygyártó cégeket, hogy felülvizsgálják a gazdasági haszonállatok számára biztosított vitaminok mennyiségét.
Az erős amerikai és európai növekedés, a vártnál magasabb amerikai inflációs és béradatok, illetve az USA költségvetési hiányát és adósságát jócskán növelő adócsomag hatására jelentősen emelkedtek a hosszú hozamok az elmúlt hónapokban.
Az agráriumunk versenyképességének megvalósításához a fórumokon rendszeresen hangoztatott fejlesztendő területek az állattenyésztés, öntözés, integráció, kis-, közepes gazdaságok szövetkezése, innováció és technológiafejlesztés, valamint a bürokrácia csökkentés. Szakértőink arra világítanak rá, hogy a felsorolt területek közül és azokon belül melyek a valódi kitörési pontok, s melyek a tévutak, továbbá, hogy ezek a területek külön-külön, vagy csak komplex egységként kezelve szolgálják versenyképességünket.
Az előző részben megnéztük, hogy a talajokban milyen pórusok alakulhatnak és azoknak milyen hatásai vannak a talajok víz-, levegő- és hőgazdálkodására. Ezután egy konkrét példán keresztül elkezdtem kielemezni egy nagyobb terület talajviszonyait, elsődlegesen talajfizikai szempontból. A mostani számban a korábban vizsgált területrész másik felét fogom bemutatni és összehasonlítani a talajtulajdonságokat az előző fejezetben bemutatott területekkel. Majd a mostani részben szintén egy konkrét példán keresztül fogjuk Nagy Bencével bemutatni, hogy mi a helyzet akkor, ha a területen többletvíz hatásunk van, azaz belvizes foltok alakulnak ki. Egyre többször jelent ez is problémát egy gazdaság területén belül, így egy táblán kialakított vízelvezetési rendszer kiépítését szeretném lépésről-lépésre bemutatni.
A kukorica és a búza térvesztése Magyarországon sokakat meglepett az elmúlt években, és a trendszerű folyamat több kérdést is felvet. Úgy tűnik azonban, hogy a területi változások a szántóföldi növények egy viszonylag szűk körére korlátozódnak.
A DowDuPont™ mezőgazdasági divíziója február végén bejelentette a tervek szerint 2019. június 1-jével különváló vállalat nevét. A tervezett mezőgazdasági vállalat neve Corteva Agriscience™ lesz – a „Corteva” a szív és a természet szavak kombinációjából ered.
A repce termése nemcsak olajban, de fehérjében is bővelkedik. Dús levélzete, csaknem embermagas szára is tetemes tápanyagmennyiséget igényel. Kis túlzással szinte bármennyi pluszban kiadott nitrogén megtérül ebben a kultúrában. Az adagolás időpontja azonban nagyon nem mindegy!
A feltett kérdés aktualitása nem vitatható és amit jelen szakcikk elején leszögezhetünk, hogy az idei évben a növényvédelmi problémákat tekintve körültekintő, megalapozott óvatossággal szükséges eljárunk annak érdekében, hogy eredményesen tudjuk megelőzni az egyes károsító szervezetek potenciális felszaporodását.
A nagy területen termelt szántóföldi növények vegyszeres gyomirtásához, a gomba- és rovarkártevők elleni védekezéshez, vagy a folyékony műtrágyákkal végzett helyspecifikus fejtrágyázásához, továbbá a fehérje- és olajnövényekre érésgyorsítók és desszikáló szerek kipermetezéséhez nélkülözhetetlenek, az évente többször bevetésre kerülő, nagy teljesítményű vontatott permetezők.
Nincsenek csodák, csak jó módszerek. Felsoroljuk azokat a körülményeket, amelyek biztosan segíteni fogják, ha biológiai segítőtársakat is bevetne a napraforgó, a kukorica, vagy a repce megóvására.
A motor a traktorok szíve, a legfontosabb szerkezeti egysége. A traktor a motorjának teljesítményét alakítja át vonóerővé, hajtási (TLT) és hidraulikus teljesítménnyé, amelyet képes a munkagépek üzemeltetésénél hasznosítani, azaz munkát végezni vele.
A növénytermesztő gazdák az elmúlt években a takarmánygyártók, szemesek iránti igényeinek átrendeződését figyelhették meg. Jelentősen megnőtt a búza iránti keresletük.
A vásárlók részéről mutatkozó elvárások, a termelékenység és versenyképesség növelésének kényszere, valamint a globalizálódó piac okozta eredet- és minőségbiztosítási kihívások következtében egyre nagyobb igény mutatkozik újszerű technológiák bevezetése iránt. Ezekkel szemben alapvető követelmény az egyes termékek bizonyos tulajdonságainak gyors és megbízható jellemzése a termelési, feldolgozási és értékesítési folyamat bármely szakaszában. Jelen cikkünkben a közeli infravörös (near infrared, NIR) spektroszkópia bemutatása mellett körüljárjuk ennek, az egyébként igen gyors, automatizálható, roncsolásmentes és nem invazív technikának néhány érdekes részletét.
Több figyelmet kérnénk a takarmányok egészségére gyakorolt hatásairaA hosszabb legeltetési szakaszok növelik az acidózis kockázatátMegerősítették az első H7N4 humán fertőzést
Magyarország a kiugróan jó teljesítményt nyújtó Romániát és Csehországot követi a kelet-közép-európai régió országainak növekedési rangsorában.
A föld értéke elméleti kategória és az azt megjeleníteni hivatott földár sincs minden esetben okszerű kapcsolatban a termőföld értékével, akár tartósan is eltérhet annak árától.* Az Agro Napló sorozata a termőföld értékét meghatározó tényezőket kutatja művelési ágak szerint, konkrét válaszok reményében kérte fel a szakértőket. A kérdés megválaszolása igencsak bonyolult, komplex megközelítést igényel. Elsőként a szántóval kapcsolatos véleményeiket fogalmazták meg.
Az AGROTEC Magyarország Kft. öntözési csapata egy cikksorozat keretében szeretné bemutatni azokat a fontosabb témaköröket, melyek elengedhetetlenek egy öntözőrendszer kialakításakor. A módosított pályázati felhívás, mely 2020-ig ad lehetőséget a témában beruházni kívánók számára, sokakat elgondolkodtatott, hogy a termelés biztonságát és hatékonyságát növeljék a program keretében. A cikksorozatban azokat a főbb tényezőket, teendőket gyűjtöttük csokorba, melyek segítségével a kiírás adta lehetőséget kihasználva növelhetik a gazdák versenyképességüket.
A természeti erőforrások, köztük kiemelt fontossággal a termőföld védelme napjaink gazdálkodásában egy megváltozott, felelősségteljesebb szemléletet kíván. Az eredményes növénytermesztés feltétele a hatékony tápanyag-gazdálkodás, amely csak úgy lehetséges, ha tudományos ismeretek, kísérleti eredmények szolgálnak alapjául. A gazdálkodónak tehát saját érdekében ismernie kell a talaj-növény-tápanyag kapcsolatok alapvető jellemzőit.
Az őszi káposztarepcének a napraforgó mellett biztos piacot teremtett a tüzelő- és az alternatív hajtóanyagok iránt megnövekedett kereslet. Az új fajtákkal és hibridekkel intenzívvé vált a termesztéstechnológia. A sikeres repcetermesztéshez és így a biztos bevétel eléréséhez azonban mindenképpen szükséges a kártevő rovarok elleni megfelelő növényvédelem.
A termelők többsége minimum egyszer feltette magának már azt a kérdést: Képes lennék-e a precíziós technológiát megvalósítani a saját gazdaságomban? Több tényező is gátat szabhat az elindulásban, több minden adhat okot halogatásra, vagy okozhatja a teljes elhatárolódást, akadályozva a technológia mielőbbi széles körben való elterjedését. Megkérdeztük a precíziós technológia hazai úttörőitől: Melyek a precíziós technológia hazai elterjedésének legfőbb gátjai? Melyek azok a kritikus pontok, amelyeken megfelelő szemlélettel át lehet lépni, s melyek azok, amelyek nem teszik lehetővé az elmozdulást a precíziós technológia irányába?
A precíziós gazdálkodás összetett rendszerében a talajművelés és tápanyagellátás optimalizálása, valamint fajtaválasztás és a növények igényeinek optimális kielégítése és hatékony védelme mellett a gépek nagy pontosságú munkavégzése, automatikus irányítása, optimális kiszolgálása és a termelékenység növelése játszik legfontosabb szerepet.
A jövő mezőgazdaságát az igények és lehetőségek összhangja jellemzi. A gazdálkodók jobb árakat, a társadalom tápanyaggazdag, ízletes élelmiszereket, a politikusok jobb élelmiszerbiztonságot, de ugyanakkor mindenki fenntartható környezetet szeretne.
A talajtulajdonságoktól és környezeti adottságoktól függően számos esetben még a legprecízebb trágyázás sem biztosítja növényeink optimális tápanyag-ellátottságát a vegetációs idő során. Erre nyújt megoldást a lombtrágyázás, amely napjainkra a termesztéstechnológia nélkülözhetetlen elemévé vált. Lombtrágyázás során kijuttathatunk makro-, mezo- vagy mikroelemeket is. Szakértőket kérdeztünk arról, mi a véleményük a makroelemek levélen keresztüli pótlásának hatásairól, eredményességéről kertészeti és szántóföldi kultúrákban.
Az előző lapszámunkban a profi gazdálkodók számára ajánlott, 4000 literes tartállyal szerelt, szinte mindent tudó permetezőgépek konstrukciós és működési sajátosságait mutattuk be. Folytatva a permetezőgépek értékelését újabb fejlesztési trendekre és a precíziós permetezés megoldási lehetőségeire kívánunk rávilágítani szélesebb perspektívában.
Az ÁT Kft. februári Szarvasmarha-ágazati Szeminárium c. rendezvényén átadtuk az ’Év takarmánya 2017’ díjakat a tavaszi és nyári betakarítású szilázsok/szenázsok/szénák kategóriáiban. A győztes takarmányokat a laboratóriumunkba 2017. május 1. és 2018. február 1. között beérkezett minták közül választottuk ki, négy kategóriában.
A legutóbbi számban röviden összefoglaltuk, hogy a közeli infravörös (NIR) spektroszkópiára alapozott technológia milyen kihívásokat támaszt a kezdő felhasználókkal és a fejlesztőkkel szemben. Folytatásként bemutatjuk a NIR technika napjainkban elérhető alkalmazási lehetőségeit, illetve felvillantjuk azokat az irányokat, amelyekkel jelen ismereteink alapján a közeli jövőben találkozhatunk majd a piacon.
2017-ben 2,4% volt az éves átlagos infláció, azonban a múlt év augusztusában/szeptemberében látott lokális csúcsokat követően – amely hónapokban 2,5-2,6% volt az infláció – egyértelműen lassult az áremelkedés üteme, 2017 decemberére 2,1%-ra csökkent az infláció. Ez a tendencia folytatódott 2018-ban is, az év eddigi részében 2% körüli inflációs adatokat láthattunk.
Az előzetes adatok szerint kis mértékben nőtt a magyar élelmiszeripar teljesítménye 2017-ben, de a jövedelmezőség valószínűleg gyengébb volt az ágazatban, mint az előző évben. Az ágazat teljesítményét azonban összevontan értékelni rendkívül nehéz, mivel igen széles az a tevékenységi kör, amit a magyar élelmiszer-feldolgozó ágazat magában foglal.
Magyarországon a cukorrépa-termesztésnek mintegy 140 éves múltja van, bár a növényt jóval korábban Tessedik Sámuel hozta be Szászországból az 1740-es években. Kezdetben kis kapacitású ún. cukorfőzdéket létesítettek, de már a XIX. század második felétől, majd az ezredforduló táján egyre nagyobb és már cukorgyárnak nevezhető üzemek létesültek. A történelmi Magyarországon az első világháborút megelőzően 32 cukorgyár működött, főleg osztrák beruházók építettek cukorgyárakat. Trianon után az egyharmadára zsugorodott országban már csak 12 cukorgyár működött. A megmaradt 12 cukorgyár sorsát már szinte mindenki ismeri. Jelenleg hazánkban egy cukorgyár működik.
Cikksorozatunk második részében maga a víz kap főszerepet. A 2016-ban indult és 2020 augusztusáig (vagy a keretösszeg kimerüléséig) rendelkezésre álló pályázati lehetőség egyik és talán legkritikusabb eleme is. A magyarországi víztestek minősítése a közelmúltban megtörtént, és a vízkivételi hely besorolása meghatározó, mert az új beruházásoknál feltételként megjelenik a legalább jó minősítés mennyiségi szempontból.
Az Agro Napló sorozata a termőföld értékét meghatározó tényezőket kutatja művelési ágak szerint, konkrét válaszok reményében kérte fel a szakértőket. A kérdés megválaszolása igencsak bonyolult, komplex megközelítést igényel. A második részben a kertészeti kultúrákkal (zöldségnövények) kapcsolatos véleményeiket fogalmazták meg.
Mottó: „A termőtalaj él. Szeretete ne szavakban és birtoklásában, hanem okszerű ápolásában, használatában, művelésében és trágyázásában – táplálásában – nyilvánuljon meg.” /Dr. Kreybig Lajos akadémikus/
Az algás lombtrágyák hatását nehéz számszerűsíteni, ráadásul a vonatkozó kísérleteket jellemzően maguk a forgalmazó cégek végzik. A szomszéd gazda állománya vagy a saját területen hagyott kontroll tábla kézzelfoghatóbb bizonyítékkal szolgálhat. Az összetételükből kiindulva azonban okkal bizakodhat a gazda a pozitív hatásban.
A szilícium kis mennyiségben fordul elő a legtöbb növényben, ezért sokáig nem kutatták élettani szerepét, sem a pótlásának gondolatával nem foglalkoztak. Először a hetvenes években, az intenzív termelési technológiák terjedésével merült fel a kérdés, hogy mire is jó ez a tápelem.
Furcsa kimondani, de az Európai Unió 2014-es korlátozó intézkedései az orosz mezőgazdaságra kimondottan pozitívan hatottak, annak látványos fejlődését eredményezve. Az embargó miatt az önellátás fejlesztésére hatalmas beruházások indultak meg, ami a mezőgazdaság intenzifikációját, hatékonyságának javulását indította el Oroszországban.
Oroszország ma meghatározó szereplő a világ búzapiacán. Az ország búzatermelése és -kivitele viszonylag rövid idő alatt és rendkívül látványosan futott fel. Ebben elsősorban az elmúlt másfél évtized fejlesztései, valamint az utóbbi években a rubel gyengesége játszott kulcsszerepet.
Az oroszországi piac a rendszerváltás előtt jelentős felvevőbázisa volt a magyarországi mezőgazdasági és élelmiszertermékeknek. Az oda irányuló export a kilencvenes években drasztikusan visszaesett, de az ezredforduló után a magyarországi gazdasági szereplők „újra felfedezték” ezt a lehetőséget, mivel Oroszország a maga 144 millió fős népességével, negatív agrár-külkereskedelmi mérlegével, viszonylagos közelségével ideális, bár korántsem egyszerű, számos adminisztratív akadállyal, bonyolult állat- és növényegészségügyi előírásokkal terhelt célpiacnak számít.
A teleszkópos rakodók a rakodógépek világában viszonylag fiatal konstrukciónak számítanak. A múlt század ’80-as éveiben jelentek meg először a piacon és azóta óriási karriert futottak be.
A canola (alacsony erukasav- és ciánglükozid tartalmú repce) darája (CM) költséghatékony fehérjehelyettesítőként használható más fehérjeforrások, mint például a szójadara helyett a sertések takarmányaiban.
Azok a termelők, akik egy magasabb színvonalú genetika használatában, kipróbálásában gondolkodnak általában az árutermelő F1-es kocasüldő-vásárlás után érdeklődnek. Ez a leggyorsabb módja annak, hogy megismerjük az adott genetika teljesítményét a meglévő telepi körülmények között.
Napjainkban a zsírsavak az érdeklődés középpontjába kerültek, ami összefüggésben áll a szervezetben betöltött szerepükkel. Különösen igaz ez a többszörösen telítetlen zsírsavakra (PUFA), így főleg az n-6 (közismerten omega-6) és n-3 (közismerten omega-3) zsírsavakra.
Egyre gyakrabban találkozunk fertőtlenítőszereket eladni szándékozó cégek képviselőivel, akik pluszszolgáltatásként gyorstesztet végeznek ATP-t kimutató készülékkel a fertőtlenítés után, azt állítva, hogy a hagyományos mikrobiológiai vizsgálatokkal szemben – amelyek legalább 2-3 napot igényelnek – ők azonnal meg tudják „mérni” a fertőtlenítés sikerességét. Vigyázat, ezek az emberek vagy nem értik, nem tudják, hogy mit csinálnak, vagy csupán félinformációkkal dolgoznak, ami szintén nagyon veszélyes lehet!
A magyar gazdaság folyó fizetési mérlegének egyenlege a 2016. évi, közel 7 milliárd eurós rekordtöbblet után 2017-ben csökkenésnek indult a magasabb energiaárak és lendületes fogyasztás- és beruházás-bővülés egyre nagyobb importigénye miatt. Ugyanakkor a többlet jelenlegi szintje az EU-s források és a beáramló működőtőkével együtt továbbra is biztosítja a külső adósság csökkenését, miközben az adósságráta lefeleződött a 2010-es csúcshoz képest.
Az Agro Napló sorozata a termőföld értékét meghatározó tényezőket kutatja művelési ágak szerint. A kérdés megválaszolása igencsak bonyolult, komplex megközelítést igényel. A harmadik részben a szőlő-gyümölcs kultúrákkal kapcsolatos véleményeiket fogalmazták meg szakértőink.
Mottó: Ne a növényt, hanem a talajt tápláld. Segítsd és hagyd felnőni a talajt ehhez a feladathoz. „A talajon ne csak állj”, hanem vele együttműködve élj! /Stefanovits Pál nyomán/
Egyre több a repce és a napraforgó az országban – még ha most nyomott is az olajosok ára –, ezért egyre több a gond a fehérpenészes rothadással is. A gazdák már jól ismerik a gombaevő gombát, a Coniothyriumot, de még csak kevesen tudnak róla, hogy többféle törzse is van, és ezeket másképp kell bevetni. Elmondjuk, hogyan és mivel érhető el a legjobb hatékonyság.
A címben szereplő érdekes kijelentésre, kérdésre sokan legyintenek, mivel azt gondolják és vélik, hogy a nyári gyomokat majd az első fagyok elintézik és nem okoznak gondot. A probléma azonban ennél összetettebb. Az általunk elvégzett vizsgálatok eredményei azt igazolják, hogy igenis foglalkozni kell ezzel a kérdéssel.
2017 őszén a Nyugat-Dunántúl őszi káposztarepce területeinek jelentős részén eddig nem tapasztalt betegség megjelenésével szembesültek a repcetermesztők. A tünetes növények vizsgálata során a gyökérgolyvás betegséget előidéző Plasmodiophora brassicae kórokozó jelenlétét igazoltuk.
A szemestermények betakarításában nélkülözhetetlen gabona arató-cséplő gépek a traktorok után a szántóföldi növénytermesztést folytató gazdaságok legfontosabb alapgépei.
A várakozásokkal összhangban változatlanul hagyta a monetáris kondíciókat júniusi ülésén az MNB, de a sajtóközlemény üzenete érdemben megváltozott. A jegybank továbbra is kitart amellett, hogy a laza monetáris kondíciók konzisztensek az inflációs cél elérésével, ugyanakkor elismerik, hogy a jelenlegi monetáris kondíciók nem tarthatóak fenn 5-8 negyedéves időhorizonton.
Az Agro Napló sorozata a termőföld értékét meghatározó tényezőket kutatja művelési ágak szerint. A befejező részben a rét, legelő értékével kapcsolatos véleményeiket fogalmazták meg szakértőink.
Kína (és Brazília) lassuló gazdasági növekedése és az elmúlt évek növekvő élelmiszertermelése a globális agrobusiness romló jövedelmezőségével párosult. A terményárak is csökkentek, a farmerek pedig kevesebbet költenek inputokra (beleértve a genetikailag módosított vetőmagokat is). Ennek ellensúlyozására a meghatározó vetőmag-, vegyszer- és műtrágyagyártó vállalatok nem voltak képesek elégséges innovatív terméket előállítani. Így marad az egyetlen lehetőség, a konszolidáció folytatása annak reményében, hogy meggyőzik a részvénytulajdonosokat arról, hogy ezzel visszavágják a termelési költségeket és fenntartják a növekvő árbevételt, ezzel párhuzamosan az elvárt profittermelést is.
A nyár első heteiben partnercégeink meghívásainak eleget téve országszerte jártuk a szántóföldeket. Helyszíni kapcsolással tudósítunk az ott látottakról, a jobb áttekinthetőség céljából kultúránként tájékoztatva az olvasót arról, hogy milyen kérdésekre kaptunk válaszokat az idei szántóföldi bemutatókon.
A sorozat előző részében már említett energianyerés alapvetően meghatározza, hogy milyen típusú szivattyúk alkalmazhatóak.
Mottó: Ne a növényt, hanem a talajt tápláld. Segítsd és hagyd felnőni a talajt ehhez a feladathoz. „A talajon ne csak állj”, hanem vele együttműködve élj! /Stefanovits Pál nyomán/
Életünk során számtalan inger ér bennünket. Ha azt mérlegeljük, hogy a táplálkozás vonatkozásában melyik a legfontosabb ezen ingerek közül, nagy valószínűség szerint legtöbben a szagokra, illatokra fogunk szavazni. A nagymama almáspitéje feltehetően látványra sem rossz, de már az ajtóban érezzük kellemes illatát. A romlott hús szaga pedig azonnal felhívja a figyelmet a veszélyre, pedig még nem is látjuk a probléma tárgyát. Hasonlóan kellemes vagy kellemetlen illata lehet egy jól vagy rosszul érett szilázsnak, formulázott késztakarmánynak. Az illatnak mint érzékszervi tulajdonságnak igen jelentős szerepe van az élelmiszeriparban éppúgy, mint a takarmányiparban, és az illatok objektív műszeres vizsgálata számos, egyelőre kiaknázatlan lehetőséget rejt a szakemberek számára.
Jót tett a sertéságazatnak az általános forgalmi adó (áfa) csökkentése, ugyanis javította a versenyképességet, mivel jelentősen, mintegy a felére csökkentette az ágazatban a feketegazdaság jelenlétét. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy csökkent a hazai versenyhátrány az import húsokkal szemben.
Változóban a világ vezető jegybankjainak monetáris politikai irányultsága, ami a hazai jegybanki folyamatokra is hatással lehet. Az Egyesült Államok központi bankja (továbbiakban: Fed) 2014 végén állította le eszközvásárlási programját, míg az első kamatemelésre 2015 decemberéig kellett várni. Idén júniusban az eddig havonta több tíz milliárd eurót a piacra pumpáló Európai Központi Bank (továbbiakban: EKB) döntött úgy, hogy ez év végén elzárja a pénzcsapot és 2019 második felére az első kamatemelést is kilátásba helyezték.
A növénytermelés biztonságának alapvető feltétele a növényvédelmi műveletek megfelelő időben történő hatékony elvégzése. A hatékonyságot a területteljesítmény és a munkaminőség együttesen határozza meg. A munkaminőség fogalma a célfelületen lerakódott permet fajlagos mennyiségével és annak egyenletes eloszlásával kapcsolatos.
A Központi Statisztikai Hivatal és az Agrárgazdasági Kutató Intézet között 2009-ben létrejött megállapodás eredményeként valósul meg azon adatok gyűjtése és feldolgozása, amelyek információt nyújthatnak a hazai műtrágya–értékesítésről. A negyedéves gyakorisággal beérkező adatok a közvetlenül mezőgazdasági termelők részére értékesített műtrágya mennyiségéről, értékéről és áráról nyújtanak információt.
Cikksorozatunk utolsó részében az öntözőgépek kapják a főszerepet. A berendezések kiválasztása nagymértékben függ a már korábban taglalt feltételek teljesülésétől.
AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK TEJTERMELŐI DÜHÖSEK A VÁMOK EMELÉSE MIATT AFRIKAI SERTÉSPESTIS: AZ EFSA ÉRTÉKELI A TERJEDÉS MEGELŐZÉSÉRE IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEKET
A sebességváltó a motor fordulatszámát és nyomatékát, a kívánt mértékben módosítva, közvetíti a járószerkezeti és a munkagépeket meghajtó TLT tengelyhajtásokhoz.
„A talaj a táj tükre”. E mondat az 1900-as évek elején fogalmazódott meg a kor talajtudósai tolmácsolásában, és már akkor rávilágított, hogy a talajokat összetett földtani, biológiai, fizikai és kémiai ismeretek összegzésével lehet eredményesen jellemezni. A korszerű és fenntartható tájgazdálkodás kihívása az, hogy ne csak a mérhető adatokat rögzítsük, hanem ismerjük meg a talajképző tényezőket, valamint a tulajdonságokat kialakító talajképződési folyamatokat.
A hosszan tartó szárasság miatt jelentkező aszálykárok bejelentése a gazdálkodók számára ez év szeptember 30-ig lehetséges.
„Meglepett az államtitkári posztra való felkérés, ugyanakkor örömmel töltött el, mert korábbi tevékenységem elismeréseként értékeltem. Munkámat, mint ahogyan eddig, ezután is a szakmaiság szem előtt tartásával kívánom végezni” – mondta az Agrárminisztérium parlamenti ügyekért felelős államtitkára az Agro Naplónak, amikor a lap munkatársa terveiről, elképzeléseiről kérdezte Farkas Sándort.
A magyar mezőgazdaság termelékenysége európai uniós összehasonlításban is jelentősen emelkedett 2010 és 2017 között, ennek köszönhetően érdemi felzárkózás volt tapasztalható a régi uniós tagországok mutatóihoz. Ugyanakkor a magyar mezőgazdaság termelékenységi mutatói hullámzóak, ami főleg az öntözés és a termelői szintű kockázatmegelőzési rendszerek hiányára, a szárazsághoz alkalmazkodó agrotechnológia problémáira és a növénytermesztés magas arányára vezethető vissza.
Az elmúlt hetek tőke- és pénzpiaci folyamatainak meghatározó mozgatórugói voltak Törökország gazdasági problémái, amit csak súlyosbított a közte és az Egyesült Államok között feszülő geopolitikai konfliktus. Kérdés, hogy a kivetett büntetővámok, a személyi korlátozások és a török monetáris politika hitelességének elvesztése nyomán mára a szakadék szélén táncoló ország képes-e egyedül kezelni majd a problémáit, illetve hogy mennyire ránt magával más feltörekvő országokat.
A munkaminőség fogalma a célfelületen lerakódott permet fajlagos mennyiségével és annak egyenletes eloszlásával kapcsolatos. A jelenleg alkalmazott kijuttatástechnika jellemzője, hogy a kiszórt permet átlagosan 50%-a nem kerül a célfelületre, egyes védekezéseknél a veszteség 90% is lehet, ami a költségeket jelentősen növeli.
A Talajegyetem előző cikkében ismertetett talajképző tényezők és folyamatok a talajképzőkőzet átalakulását és a talajösszetevők áthalmozódását eredményezi. Ezek pedig meghatározzák a kialakuló talajok szintekre tagolódását és a képződési folyamatokra jellemző talajtulajdonságokat, melyek alapján a hazai, Stefanovits Pál és munkatársai nevéhez kapcsolódó genetikai szemléletű talajosztályozási rendszerünk típusokba sorolja talajainkat, azokat pedig a földrajzi törvényszerűségek figyelembevételével főtípusokba egyesíti. Az alábbi hasábokban az egyes főtípusok és típusok kerülnek rövid bemutatásra.
A talajok fizikai jellemzőinek, humusztartalmának, pH-jának, tápanyag-ellátottságának, vízgazdálkodásának, a szennyezési források ismerete nélkül számtalan hibát lehet elkövetni a talajhasználatnál, a vetésforgó kialakításánál, a tápanyag-gazdálkodásnál, vagy az öntözésnél egyaránt.
A melioráció fogalmát és azzal összefüggésben lévő tevékenységekre vonatkozó előírásokat a 34/2008 (III. 17.) FVM rendelet foglalja össze. E szerint a melioráció olyan a földhasználat szempontjából végzett tartós tevékenység, amely összhangban van a földhasználattal, a környezettel és természettel egyaránt.
Magyarország öntözéses mezőgazdálkodásának lehetőségeiről adott ki új könyvet az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI). A 180 oldalas átfogó tanulmány arra keresi a választ, hogy hol találhatók azok a területek, ahol a jelenlegi vetésszerkezet mellett megtérülő beruházást jelenthet az öntözéses gazdálkodásra történő áttérés. Továbbá azt is megbecsülték, hogy milyen nagyságrendű termelésiérték- és kibocsátásnövekedést hozna az ezeken a területeken megvalósuló öntözésfejlesztés. Az Agro Naplónak Dr. Kemény Gábor igazgató és Dr. Molnár András igazgatóhelyettes adott exkluzív interjút az Agrárgazdasági Kutató Intézet budapesti épületében.
A globális klímaváltozással összefüggő prognózisok megállapítása szerint a szélsőséges időjárási és vízháztartási helyzetek valószínűsége, gyakorisága, mértéke és tartama egyaránt növekedni fog. A korábbi tapasztalatok szerint Magyarországon 100 évből 28 aszályos, de a jövőben fel kell készülni a szárazodás folyamatának térbeli és időbeli kiterjedésére.
Az iparszerű állattenyésztésben megjelent modern genotípusú kocák korábban állíthatók tenyésztésbe, több malacot fialnak és nevelnek, érzékenyebbek a környezeti és takarmányozási hatásokra, energia- és táplálóanyag-igényük is eltér a hagyományos hibridekétől. A tenyészkocák kondíciója a laktáció során gyakran fellépő negatív energiamérleg következtében még ad libitum takarmányozás mellett is oly mértékben romolhat, hogy az negatívan hat a reprodukciós- és életteljesítményükre is. Az energiadeficites állapot mérséklésére, a megfelelő energiaellátás biztosítására szoptató kocatakarmányokban jó alternatívaként kínálkozik a biodízelgyártás melléktermékeként keletkező glicerin.
A 2017-es kirobbanó teljesítményt követően 2018 első felében lassult a növekedés üteme az eurózónában és azóta csak tovább gyűltek fölötte a viharfelhők részint a kereskedelmi háború élesedése miatt. A kedvező munkapiaci adatok, a stabilizálódó hitelezés és az Európai Központi Bank által alacsonyan tartott kamatok azonban segítenek a növekedésnek, így joggal bízhatunk abban, hogy az első féléves lassulás után 2% körül stabilizálódik az európai növekedés.
Még bőven van tér a növekedésre a növénybiztosítások piacán: az elmúlt évek piacbővülése, és a károk súlyossága ellenére idén a művelt terület kevesebb, mint felére kötöttek biztosítást a gazdák. Igaz, főleg a díjtámogatás hajtja a növekedést.
Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára és Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke tekintette át a 2018. szeptember 21-én tartott aratási koordinációs bizottság ülésén az idei betakarítási eredményeket. Ez alapján több megállapítás megtételére is lehetőség nyílik.
A Talajegyetem előző cikkében a Kárpát-medence talajtípusai kerültek bemutatásra genetikai szemléletű talajosztályozási rendszerünk szerint. Ez a rendszer jól kifejez az egyes osztályozási egységek képződésének mikéntjét és évtizedeken keresztül jól szolgálta a hazai térképezési és gyakorlati igényeket. A genetikai szemlélet jellegéből adódóan azonban az osztályozás leíró jellegű meghatározásai és döntési szabályai sok szubjektív elemet tartalmaznak, amelyek megnehezítik a talajok egyértelmű elkülönítését, elnevezését. Egyes számszerű határértékek hiánya pedig korlátozza a nemzetközi megfeleltetést és sokféle alkalmazást, mint például a precíziós gazdálkodást.
Az Európai Unióban 2014-ben, míg Magyarországon 2018 áprilisában jelent meg előbb Heves, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az afrikai sertéspestis (ASP). Az igen komoly gazdasági károkkal járó járványos állatbetegség a magyar állategészségügyi hatóságok gyors és szigorú intézkedéseinek köszönhetően nem terjedt át a házisertés-állományra, ugyanis hazánkban az eddig regisztrált 35 pozitív vaddisznóeset mindegyike a fertőzött területről származott. Mindez azt mutatja, hogy a vírus lokalizációjára tett magyar hatósági intézkedések sikeresek. – mondta az országos főállatorvos az Agro Napló érdeklődésére az aktuális ASP-helyzetről.
Miután a globális pénzügyi válság elérte 2008-ban Magyarországot, a vállalati hitelezés gyorsan csökkenő pályára állt. Ez nem csoda recessziós időszakban, amikor a vállalati piacok mérete csökken, ugyanakkor Magyarországon – és számos mély válságon átesett régiós gazdaságban – a hitelbővülést a 2013. évi növekedési fordulat sem hozta el.
A művelési zónák kialakításának módszere és folyamata az egyik legfontosabb kezdőlépése a helyspecifikus/precíziós növénytermesztésnek. Az alkalmazott módszer, az adathasználat rendkívül megosztó, sok vitát és beszélgetést generáló téma szakmai körökben.
A magyar mezőgazdasági és élelmiszerágazat fejlődésének kulcsa a digitalizáció, ami úgy tűnik, jó hívószó a fiataloknak és figyelemfelkeltő az idősebb generáció számára is – mondta Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető igazgatója október elején az IT Szüret 2018. elnevezésű agrárinformatikai konferencia kerekasztal-beszélgetésén.
Tovább lassult az eurózóna növekedési üteme a harmadik negyedévben, amiért mindenekelőtt a magországokban, elsősorban Németországban és Olaszországban tapasztalható lassulás tehető felelőssé. Utóbbi különösen nagy figyelmet kapott az elmúlt néhány hónapban, miután az új populista kormány akár az EU felé fennálló kötelezettségeinek felrúgása árán is be akarja tartani választási ígéreteit, amelyek egy része a bőkezű költségvetési politikán alapul.
A KAP rendszere – igazodva a költségvetéshez – hétévente permanensen változik, ami tükröződik a jogcímekben, intézkedésekben, illetve a filozófiában bekövetkezett változásokban. A jogszabálycsomag-tervezet új megközelítésben képzeli el az uniós mezőgazdasági termelőket érintő intézkedéseket, a mostani ciklushoz képest kevesebb forrásból gazdálkodva. Megkérdeztünk szakértőket, hogy véleményük szerint, mi lenne hazánk érdeke és melyek az elérendő célok a KAP működtetésének 2020 utáni időszakában, továbbá, az EU Bizottsága által közzétett tervezetben mely pontokon lenne szükség változtatásra, hogy hazánk számára előnyösebb legyen?
A bioszférában jelenlévő 90 stabil, illetve a növényi szövetekben kimutatható 40–50 elem közül csak néhány tekinthető a növények – így termesztett növényeink – számára nélkülözhetetlennek, vagyis esszenciálisnak: az alapvető organogén elemek (C, H, O), a makroelemek (N, P, K, Ca, Mg és S) és a mikroelemek (Fe, Mn, Cu, Zn, B, Cl, B).
Idén is dinamikusan alakul, akár 10 százalékkal is bővülhet a hazai mezőgépforgalom, a gazdálkodók gyorsan dolgozzák le a technológiai lemaradásokat is.
Az elmúlt évekhez hasonló tendenciák érvényesültek az ágazatban 2018-ban is, így jól teljesített mind a mezőgazdaság, mind pedig az élelmiszeripar – mondta Nagy István agrárminiszter az Agro Naplónak, amikor a 2018-as évet értékelte, és a kérdésekre válaszolva kifejtette: továbbra is érvényesülnek az ágazatban a kedvező tendenciák és folyamatok.
Jelentős összegeket kapott az ágazat az EU-ból és nemzeti forrásból is, az előzetes adatok alapján pedig sikeres évet zárt tavaly a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar (lásd: bővebben a miniszteri interjúban 10-es oldal) – húzta alá az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára értékelve a 2018-as év teljesítményét az Agro Naplónak. Dr. Juhász Anikó két fontos, az ágazatot érintő kérdésről beszélt bővebben lapunknak.
Magyarországon 2012-től részesülhetnek uniós forrású mezőgazdasági biztosítási díjtámogatásban a termelők. Ennek bevezetését az tette lehetővé, hogy kialakításra került a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer – az agrárkárenyhítési rendszer, mint első pillér mellett – második pilléreként a díjtámogatott növénybiztosítási konstrukció.
A mezőgazdasági bruttó hozzáadott érték 4,8%-os volumenbővülést mutatott 2018-ban a KSH decemberben publikált előzetes adatközlése alapján. A kibocsátás elérhette a 2700 milliárd forintot a KSH statisztikái szerint, ugyanakkor az Agrárminisztérium ennél óvatosabb, 2600 milliárd forintot meghaladó mezőgazdasági kibocsátást vár.
A 2020 utáni KAP rendelettervezete szerint kötelező lenne a „capping”, vagyis a gazdaságonként igényelhető közvetlen támogatás összegének maximalizálása. Eddig ennek alkalmazásáról a tagállamok dönthettek, hazánk élt is ennek lehetőségével (1200 hektár feletti támogatásmegvonás). A mostani terv szigorúbb, szakértőket kérdeztünk arról, hogy mik lehetnek a következmények, hiszen ez az agrárpolitikai lépés már a közepes méretű gazdaságokat is érinti.
A növénytermesztés során rendkívül fontos a technológiai elemek precizitása, hiszen a legkiválóbb genetika sem képes kompenzálni a termesztés-technológiai hibákat. Egész évben futó sorozatunk a különböző kultúrák technológiai elemeinek fontosságára irányítja rá a figyelmet, segítségül hívva a vállalatok technológusait, akik cizelláltabb kérdésekben is megosztják tapasztalataikat. E lapszámunkban a kukorica vetés témakörét vizsgáljuk több oldalról. Nagy a kockázata a vetésnek, hiszen egyszeri és megismételhetetlen folyamat, ezért érdemes az egyes fázisaira tudatosan felkészülni.
A vegyszeres védekezési eljárásoknál – a gyakorlat által megkövetelt – növényvédelmi alkalmazástechnika követelményeit (megfelelő fedés, egyenletes eloszlás, pontos adagolás, optimális penetráció stb.) biztosítanunk kell. A kijuttatás hatékonyságát alapvetően a végzett munka mérhető minősége határozza meg. Ezért a gépminősítésnél, minőségellenőrzésnél olyan adagolási, eloszlási paramétereket, munkaminőségi mutatókat, követelményeket veszünk figyelembe, melyektől függ a biológiai és a műszaki hatékonyság, és laboratóriumi vagy üzemi körülmények között egzakt módon mérhetők, ellenőrizhetők.
Az előző hónapban megjelent cikkünk folytatásaként részletesen áttekintjük a talajvizsgálati eredménylapon szereplő legfontosabb fizikai és kémiai paramétereket.
A káposztafélék családjába tartozó Raphanus nemzetségnek számos alfaja létezik. Ezek közül az egyik a jégcsap alakú, fehér színű, eredendően kelet-ázsiai fajta, a japán retek vagy más néven jégcsapretek, amivel a szakirodalomban sokszor daikon retek néven találkozhatunk.
A sertéstartás elmúlt csaknem fél évszázadát hazánkban is a termelés mennyiségi növelésére való törekvés jellemezte. Csak az utóbbi évtizedben kerültek előtérbe a minőségi követelmények, miután a világpiacon – részben a mennyiségi szemlélet eredményeként – túltermelés alakult ki. A túltermelés a sertéstartás technológiáját is gyökeresen átalakította. Mivel már nem volt cél a termelés mindenáron való növelése, előtérbe kerültek az „állatjólléti” követelmények, illetve az élelmiszerbiztonsági előírásoknak való megfelelőség.
Több mint két és fél éve, 2016. június 23-án hajszállal ugyan, de az elszakadás pártiak kerültek többségbe az Egyesült Királyságban az ország európai uniós tagságáról tartott népszavazáson. Két hónap múlva, március 29-én jár le a kilépés módjának eldöntésére meghatározott határidő.
Drámai változások várnak már pár éves távon is a hazai agráriumra, amelyekből csak átgondolt fejlesztésekkel lehet jól kijönni, ezek híján legfeljebb életképes lehet valaki, de versenyképes semmiképp – ebben lényegében egyetértettek a hazai agrárfinanszírozás legjelentősebb bankjainak képviselői az Agro Napló által szervezett finanszírozási kerekasztal résztvevői az AGROmashEXPO-n.
A fajtaismereten alapuló megfelelő tőszám meghatározása a kukoricatermesztés egyik kényes kérdése. A termelők még mindig bizalmatlanul kezelik a megszokottól eltérő tőszám alkalmazását, az évjáratok kiszámíthatatlanságának okán úgy érzik, nagy kockázatot vállalnak. A túl óvatos termelő azonban nem kevés profittól eshet el, szakértőket kérdeztünk arról, hogy mekkora is a tét hektáronként.
A talajegyetem sorozat első évada véget ért. Az első évben külön fejezetekben megismerhettük az egyes talajtani tulajdonságokat és azok terepi és labormeghatározási módszereit.
A növényvédelmi permetezéstechnika alapvető feladata, hogy biztosítsa a hatóanyag megfelelő mennyiségben, megfelelő helyre, egyenletes eloszlásban történő kijuttatását. Mindhárom szempont a megfelelő géptípus, szórószerkezet kiválasztásának, műszaki állapotának függvénye, de függ a növényvédőgép beállításának helyességétől, valamint a munkavégzés során fennálló környezeti tényezőktől, domborzati- és terepviszonyoktól is.
A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az élelmiszeripar jelentős társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásokkal, ugyanakkor példátlan lehetőségekkel is szembesül. A vidéki innováció az egyik legégetőbb téma a falusi konyhaasztaloknál és az Európai Bizottság brüsszeli irodáiban egyaránt. Az innováció vidéken nemcsak az új termékek és szolgáltatások átvételéről, hanem a közös gondolkodásról is szól. A résztvevők együtt dolgoznak, hogy megoldást találjanak a kihívásokra. A sikeres partnerségek a vidéki innováción keresztül használják ki a felmerülő új lehetőségeket.
A Mediterráneumból származó lóbab (Vicia faba) az egyik kedvenc pillangós takarónövénye a nyugat-európai gazdáknak, és népszerűsége hazánkban is növekszik, köszönhetően a viszonylag nagy zöldtömegnek és a megkötött nitrogén mennyiségének. A vízállásos talajokat is jól bírja, és masszív gyökérzete akár 40–80 cm mélyre is lehatol, lazítva a tömörödött rétegeket. Hogyan érdemes takarónövényként alkalmazni a lóbabot?
A DLG (Deutche Landwirtschafs Geselschaft – Német Mezőgazdasági Társaság) minden évben 700 német gazda megkérdezése alapján összeállítja az Imagebarométerét hét, a mezőgazdaság számára termelési inputokat értékesítő, vagy szolgáltatásokat nyújtó cégek, vállalkozások megítéléséről, minősítéséről.
A mezőgazdasági gépek piacát döntően a mezőgazdasági termelés növekedése, vagy csökkenése, ill. a farmjövedelmek alakulása befolyásolja a leginkább.
Az idén február 24. és 28. között kerül sor Párizsban a 78. SIMA (Paris, International Agribusiness Show) mezőgazdasági gépkiállításra, amely a kiállítók számát és méreteit tekintve Európában a harmadik legnagyobb kiállításnak számít.
A hazai baromfiállomány nagysága a 2000-es évek eleje óta 40 millió darab közelében mozog, az állomány 77%-a tyúkfélék, 11%-a kacsa, 6–6%-kal a pulykák és a ludak részesednek. Magyarország hústermelésének és fogyasztásának 90%-át a sertés- és baromfihús teszi ki.
A gazdaságos brojlercsirke-hizlalás egyik előfeltétele az ideális aminosav-összetételre optimalizált takarmány- keverékek etetése.
Bár 2018-ban a Fed négyszer emelte az irányadó kamatot és az EKB is bejelentette a pénzcsapok elzárását, a globális növekedés körüli kockázatok és a tőzsdék esése miatt az év végére elbizonytalanodtak a világ vezető jegybankjai. 2018-ban az MNB végig alacsonyan tartotta a kamatokat, év végére azonban, amikor az infláció elérte a 3%-ot, a jegybank már elképzelhetőnek tartotta a szigorítást.
Külföldi szakemberek előadásaival ünnepelték meg a Piaci Árinformációs Rendszer fennállásának 20. évfordulóját.
Az elmúlt év tavaszán, nyarán kerültek napvilágra azok az elképzelések, hogy a családi gazdaság jelenlegi formája helyett kerüljön bevezetésre egy olyan új, specifikus cégforma, amelyben a családi mezőgazdasági vállalkozások jogi személyiséggel bírnak és működtetésük során a családtagok kft.-hez hasonló korlátozott anyagi felelősséggel rendelkeznek. A tervezet célja az, hogy a jelenlegi gazdasági működési formák tekintetében tapasztalható átláthatatlanságot mérsékelje. Az új konstrukcióhoz a jogalkotó kedvezményes mezőgazdasági adózást is rendelne. A NAK elképzelése szerint a támogatási összeg nélkül számított mezőgazdasági bevételek 100 millió forint összeghatárig lennének adómentesek. Jogosan felvetődik a kérdés, hogy adóoptimalizálásról vagy adóelkerülésről van szó?
Magyarország társadalma elöregedőben van, aminek legnagyobb vesztesei az olyan kevésbé divatos ágazatok, mint az agrárium. Ám az infokommunikációs eszközöket generációtól függetlenül mindenkinek tudnia kell használni, mert azok már nem hozzáadnak egy cég teljesítményéhez, hanem elengedhetetlen részét képezik. Pólya Árpáddal, az AgroStratéga vezető tanácsadójával beszélgettünk a témát körüljáró piackutatásukról.
A hatóanyagok engedélyezésének folyamatáról, a növényvédő szerek kivonásáról, és a permetezőgépek ellenőrzési rendszerének megváltozásáról tartott előadást Jordán László, a Nébih Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi igazgatója Hévízen, a KITE Zrt. növényvédelmi és precíziós gazdálkodási továbbképzésén.
A növényvédelmi műveletek során számos olyan tényező lép fel, amely a munka minőségét, a hatóanyag egyenletes és pontos kijuttatását befolyásolja még akkor is, ha a gép kifogástalan műszaki állapotban van, és gondosan beállították. Ilyenek többek között a haladási sebesség, a porlasztási nyomás, a szivattyú fordulatszámának ingadozása, amelyeket a terep-, talaj- és terhelési viszonyok változása okoz, a keverőszerkezet hibája, a szórófejek kopása.
A napraforgó tányérállást általában nem soroljuk a napraforgótermesztés sikerének meghatározó elemei közé. A napraforgótermesztő a földjéről a lehető legmagasabb hozamot szeretné learatni, és az esetek döntő többségében nem érdekli, hogy milyen a tányérállása a hibridnek. Ezzel a témát akár le is zárhatnánk, de a dolog mégsem ilyen egyszerű.
Az előző részben elkezdtük átnézni, hogy az első évben szerzett tapasztalatokat hogyan lehet a gyakorlatban kamatoztatni. A mostani részben még mindig a talaj lesz a középpontban. Az előző részben láthattuk, hogy a hígtrágya-kijuttatás megvalósulásához meglehetősen sok talajtani felvételezésre és tapasztalatra van szükség. Most megnézzük, hogy milyen vizsgálatokra van szükség, ha egy ültetvényt szeretnénk telepíteni.
A távérzékelést és a térinformatikát a mezőgazdaság számos területén lehet felhasználni. Ezek között kiemelt jelentőséggel bír a jelenleg a mezőgazdaság előtt álló kihívások miatt a precíziós gazdálkodás – foglalta össze a téma jelentőségét a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézetének (MTA ATK TAKI) két munkatársa az Agro Naplónak.
A homoki zab (Avena strigosa) mediterrán területekről származó őszi kalászos, az Avena nemzetség négy termesztett fajának egyike.
Nagyon jó lenne, ha azt mondhatnám, hogy ha ezt a cikksorozatot végigköveti az olvasó, akkor egy receptet kap a tökéletes szójatermesztéshez. Sajnos ezt nem ígérhetem meg, mert minden terület és minden évjárat más és más, sok esetben, ami az egyik gazdaság számára bevált módszer, az a szomszédos településen lévő gazdaság számára már különböző okok miatt nem működik.
A klímaváltozás számos nehézséget okoz a növénytermesztésben a változékonyság, az aszályos időszakok és a hőstresszes napok gyakoribbá válása miatt. Úgy tűnik, hogy az őszi vetésű gabonafélék és füvek mellett nem hagyhatjuk figyelmen kívül a cirok hazai jelentőségét sem (különösen a növendékállományok esetében).
Az állattenyésztők célja, hogy nyereséget termelve, egészséges élelmiszer alapanyagot állítsanak elő. Ehhez bármely gazdasági haszonállat esetében rendelkezésre áll a kiváló genetikai háttér, ezért a biztonságos élelmiszer előállításának a kulcsa a biztonságos környezet kialakításában rejlik. Az állattartók akkor lehetnek sikeresek, ha állataik egészséges környezetben, egészségesen fejlődve termelnek.
2018 második felében fokozódtak a globális növekedési kilátások romlásával kapcsolatos aggodalmak, részint az USA és Kína között feszülő kereskedelmi háború következményei, részint egyedi, ország- vagy térségspecifikus tényezők miatt. A világ vezető jegybankjai ezzel összhangban az év elején még szigorodó monetáris politikát hirdető kommunikációjukat az év végéhez közeledve sokkal óvatosabb hangvételűre cserélték. Ezt követően idén márciusban az EKB újabb, hitelezést támogató program, míg a Fed a további szigorítás szüneteltetése mellett tette le a garast.
A Közép-Ázsiából származó perzsa here (Trifolium resupinatum) hírnevét legelők és kaszálók alkotóelemeként szerezte, azonban sűrű, egységes talajborítása, alacsony növése és hatékony nitrogénkötése a takarónövény-keverékekben is garantálja a helyét, nem beszélve arról, hogy e mixek legeltetéssel történő hasznosítása valóban kifizetődővé teszi a másodvetést.
Az ismert időjárási anomáliák (rendkívül enyhe tél; korai tavaszodás; csapadékhiányos tavaszi indulás) nagymértékben meghatározzák a kalászos gabonák növényvédelmi helyzetének megítélését és a védekezési technológiák felépítését. A technológiai rovat e havi cikkében célunk, hogy az elmúlt és az idei év eddigi tapasztalatai alapján összegfoglaló, ugyanakkor figyelemfelhívó információkat biztosítsunk a kalászos gabona termesztőknek, elsősorban a potenciális veszélyt jelentő kártevők és kórokozók esetében.
A permetezőgépek, mint minden berendezés, használatuk során kopásnak, elhasználódásnak vannak kitéve, rendszeres gondozásuk és karbantartásuk alapvető feltétele a gép üzembiztos működésének, hosszú élettartamának és a szakszerűen elvégzett, eredményes növényvédelemnek. A karbantartást nem csupán a gép napi használatakor kell elvégezni, a szezon végén a téli tárolással kapcsolatban is vannak teendők, a gépet az idénykezdés előtt fel kell készíteni, amit a védekezések megkezdése előtt legalább 3-4 héttel célszerű megkezdeni, és szükség van a gép időszakos ellenőrzésére is.
Az előző hónapban cikksorozatot indítottunk szójatermesztés végigkövetésére. Első cikkünkből megismerhette a gazda, Bényi Ferenc szakmai múltját, a gazdaság színvonalát és a termőhelyi adottságokat. Jelenleg nagyon várjuk, hogy a magok a helyükre kerüljenek, de addig is az ígéretemhez híven részletesebben bemutatom a sávműveléses technológiát, valamint kitérek a fajtaválasztás kérdéskörére.
A gyakorlatban a forgatásos talajművelési rendszerek különbözően épülhetnek fel, de egy közös pillérük minden esetben van, az pedig a szántásos alapművelés.
A klímaváltozás egyik hatása az éves természetes csapadék szélsőséges eloszlása, az aszályosabb időszakok gyakorisága és hosszabb kitolódása, az esetenkénti rövid idő alatt nagy intenzitású záporok lezúdulása és elfolyása.
A kukoricaszilázs a szarvasmarhák, különösen a tejelő tehenek takarmányadagjának egyik leggyakoribb összetevője számos európai országban (így Magyarországon is), és az USA-ban egyaránt.
A budapesti PREGA 2019 Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai konferencián tartottak gyakorló termelők részvételével kerekasztal-beszélgetést a precíziós gazdálkodás következő szintjéről.
A gyakorlatban a forgatás nélküli talajművelési rendszerek különbözően épülhetnek fel, de egy közös pillérük minden esetben van, az pedig a szántásos alapművelés elhagyása, kiváltása.
A szudánifű (Sorghum sudanese) vékony szárú, dús levélzetű, jól bokrosodó, egyéves cirokféle. Zölden, silózva, szénaként és legelőként egyaránt hasznosítható, ezek mellett másodvetésre is kiválóan alkalmas.
Sokszor apró dolgokon múlnak nagy eredmények, amelyek néha látszanak; a legtöbbször viszont nem! A gyomirtás két olyan szegmense kerül most terítékre, amelyek szinte „láthatatlan” módon befolyásolják a terméseredményt.
A növényvédelem alapvető követelménye, hogy a hatóanyagot egyenletes eloszlásban, a biológiai hatás kifejtéséhez szükséges mennyiségben juttassa a kezelendő célfelületre. A hagyományos technológiáknál a kiszórt permetlé jelentős mennyisége azonban nem jut el a célfelületre. Szükség van olyan korszerű műszaki megoldásokra, melyekkel csökkenthetők a veszteségek, a vegyszerfelhasználás, növelhető a kezelés biológiai hatása, a környezet biztonsága. Ma már több lehetőség kínálkozik a vegyszertakarékos, környezetkímélő növényvédelemre.
Az előző részben részletesen bemutattam a termőterületen alkalmazott technológiát, a sávművelést és elbeszélgettünk a fajtaválasztás nehézségeiről, ez alkalommal arra fókuszálunk, hogy pontosan mire is kell figyelni, hogy sikeres legyen a szója vetése és az aratásnál ne csalódjunk az itt elkövetett hibák miatt.
2017-ben az előző évinél 10%-kal kisebb területen 8,7%-kal kevesebb, 7,2 millió tonna kalászos gabona termett. A búza termésátlaga mindössze 10 kilogrammal maradt el az eddigi rekordhozamtól, 962 ezer hektár területről 5 237 ezer tonna került betakarításra.
Aki sikert ér el ezen a pályázaton, hatalmas publicitást kap, ami eredményesen alkalmazható a marketingtevékenység során – hívta fel a jelenlevők figyelmét a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója a XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok termékpályázatának díjkiosztóján április végén a dél-alföldi városban.
A biztonságos élelmiszer előállításának az egyik kulcsa az állattenyésztés körülményeinek, valamint az állattartó telepek kialakításában rejlik. Nagyon fontos, hogy a biológiailag biztonságos környezet ne az anyagi helyzettől függő, választható vagy elhanyagolható probléma legyen!
A tejtermelés növelését célzó gazdaságok számára fontos a takarmányozás optimalizálása, melyben hatékony segítséget nyújthat a telepi körülmények között végzett, közeli infravörös (NIR) technológiára és műszeres aromavizsgálatra alapozott szilázsvizsgálat. Alábbiakban áttekintést adunk arra vonatkozóan, hogy ezek a technológiák mennyire képesek kiszolgálni a napjainkban felmerülő gyakorlati igényeket, továbbá felvillantjuk a nevezett technikák néhány újszerű, jövőbeli alkalmazási lehetőségét.
Visszafogott maradt az eurózóna növekedési üteme az év első negyedévében, ám a beérkező adat kevésbé volt kiábrándító, mint a kimondottan borús várakozások.
Repce esetében a betakarított és a megtermelt termés mennyisége nem minden esetben egyezik meg. Ennek számos oka lehet, köztük vannak olyanok, melyekre nincs ráhatásunk (időjárás, vadkár), viszont vannak olyan tényezők, melyeket részben, vagy egészében befolyásolhatunk megfelelő hibridválasztással (betegség- és kipergés ellenállóság) és alkalmazott technológiával (vetésváltás, betakarítás időzítése/eszköze, növényvédelem stb.)
A precíziós, helyspecifikus növényvédelmi eljárásokat ma már a hazai gyakorlat is a környezetkímélő, vegyszertakarékos technológiák egyik alapvető eszközeként értékeli, amely növeli a művelet végrehajtásának biztonságát és nagyobb gazdasági eredményt biztosít. A precíziós, helyspecifikus módszereknek elsősorban azokon a helyeken van jelentőségük, ahol a táblán belül heterogén vagy kismértékű a károsító szervezetek előfordulása.
Magyarország a Kárpát-medencében fekszik, ennek megfelelően igen változatos talajtakarók alakultak ki. Vannak igen kedvező talajaink, de sok helyen szélsőséges víz- és tápanyag-gazdálkodással rendelkező feltalajjal találkozhatunk. Magyarországon a szélsőséges víz mellett a különböző talajdegradációs folyamatok is nagy mennyiségben előfordulnak.
A mustárfélék a zöldítés elindulása óta népszerűek a magyar gazdálkodók körében, azonban míg minden szem a fehér mustárra figyel, addig érdemes szót ejteni az etióp mustárról (Brassica carinata) is, amely nagyobb zöldtömege, hosszabb vegetatív periódusa és könnyen kezelhető maradványai miatt a takarónövény-keverékek hasznos komponensének bizonyult az elmúlt években.
Magyarország a második legnagyobb traktorpiaccal rendelkező ország Kelet-Európában Lengyelország után.
Bényi Ferencnél tett eddigi látogatásaim során betekintést nyerhettem a gazdaság színvonalába, megismerkedtem egy nagyon előremutató gondolkodásmóddal és ennek köszönhetően egy olyan technológiával, ami nem szokványos a szójatermesztésben Magyarországon. Sőt, még a házigazda is első alkalommal alkalmazza a szójában, úgyhogy azt lehet mondani, hogy a tanulás fázisait követem végig. Az előző részben a vetésre való felkészülésről beszélgettünk és közvetlen a vetés után tervezett munkálatokról. A mostaniban az április végén végrehajtott vetésről, a gyomirtásra való felkészülésről és a négyhetes állomány szemléjéről osztok meg néhány gondolatot. Az is kiderül, hogy mi szúrt szemet Bényi gazdának, ami miatt aggódhattunk heteken keresztül.
A klímaváltozás egyik következménye a korábbi időszakokhoz képest szélsőségesen meleg nyári időjárás, amikor a környezet hőmérséklete a sertések termoneutrális tartománya fölé kerül. Ennek következményeként a sertéseket hőstressz éri, amelynek az egyik legkárosabb hatása a felszaporodó reaktív oxigénformák nyomán kialakuló oxidatív stressz.
A világ vezető jegybankjainak monetáris politikája 2018 második felében változott meg, amikor az elkezdett, illetve kilátásba helyezett szigorítás – kamatemelések, pénzmennyiséget szűkítő programok – leállítása, elnapolása került napirendre.
A kukorica főhajtása a talajszinti csomókból gyakran erőteljes mellékhajtásokat fejleszt, ezeket nevezzük fattyaknak. Korábban úgy gondolták, hogy a fattyakat a termés érdekében el kell távolítani, mert elszívják a főhajtástól a tápanyagokat. Ezt a feltevést a kísérletek megcáfolták, így a fattyazás fölöslegesnek bizonyult. Egyesek szerint a fattyak asszimilációs tevékenysége elősegíti a tápanyagok berakodását a csövön ülő szemekbe. Másfelől az is igaz, hogy az erősen fattyasodó kukoricát nehezebb betakarítani. Pintér Jánost kértük fel a téma boncolgatására.
Amikor új trendekről, ezzel együtt újításokról, innovációról beszélünk a műtrágyák gyártásában és felhasználásában, többek azon meglátásuknak adnak hangot, hogy ez az iparág kevésbé innovatív például a növényvédelemhez, vagy a növénynemesítéshez hasonlítva, lévén ahhoz képest, hogy milyen gyakorisággal és milyen volumenben jelennek meg új növényvédő szerek, vagy fajták, a műtrágyák vajmi keveset változtak az elmúlt évtizedekben.
Március eleje óta havi rendszerességgel jelentkezünk Dusnokról, Bényi Ferenc gazdaságából, hogy végigkövessük a szója termesztésével kapcsolatos munkálatokat. Szemmel láthatóan szépen növekszik a szója. Ahogy azt az előző részben megígértem, egy kicsit körbejárjuk a gümőkkel kapcsolatos kérdéskört. A témát igyekeztem gyakorlati szempontból megközelíteni, melyben segítségemre volt három, a témában nagy tapasztalattal rendelkező személy. Nézzük, hogy pontosan mi is történt júniusban és milyen tapasztalatokat osztottak meg velem beszélgetőpartnereim.
A sziki kender (Crotalaria juncea) indiai származású, a trópusi és szubtrópusi területeken gazdasági jelentősége elsősorban rost- és takarmánynövényként ismert. Számos előnyös tulajdonságából adódóan azonban köztes- vagy zöldtrágyanövényként is kiválóan termeszthető.
Cikksorozatunk előző részében („A hőstressz negatív hatásai a hízósertésekre és megelőzési lehetőségei növényi kivonatok adagolásával”, Jócsák és mtsai, Agro Napló, 2019/06) a hőstressz hízósertések termelési eredményeire gyakorolt negatív hatásait ismertettük. Röviden jellemeztük a fitogének fontosabb csoportjait (illóolajok, tanninok, szaponinok), továbbá kiemeltük vírus-, mikroba-ölő, antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásukat. Jelen cikkünkben a növényi kivonatok hízósertések takarmányozásában való alkalmazásának tapasztalatait mutatjuk be, különös tekintettel a környezeti stresszorok káros hatásának enyhítésére.
Néhány héttel a tenyészidőszak felén túl szükségét éreztem annak, hogy írjak egy összefoglalót az eddigi eseményekről. Ebben a részben két olyan témához szólnak hozzá szakértők, amelyek majdnem minden szemle alkalmával említésre kerültek. Az egyik a gyomirtás kérdésköre a szójában, a másik a fajták közötti különbség az azonos éréscsoport ellenére. Ez az áttekintés azoknak az olvasóknak kimondottan hasznos lesz, akik most csatlakoznak a cikksorozathoz, akik pedig a kezdetektől velünk tartanak, azok is hasznos információkhoz juthatnak a szakértői vélemények által.
Hazánk talaj és domborzati viszonyai mellett a táblán belüli különbözőség szinte minden régióban jelentkezik a kultúrnövény fejlettségét, hozamát tekintve.
Az alexandriai here (Trifolium alexandrinum) évezredek óta fontos termesztett hüvelyes növény a Nílus-deltában, Egyiptomban. Napjainkban üde és meleg környezetben takarónövényként, zöldtrágyanövényként, takarmányként (amely nem okoz puffadást), valamint méhlegelőként használhatjuk. A legtöbb herefélével szemben az alexandriai here nyár végi–őszi fejlődése erőteljesebb, így a korán vetett takarónövény mixek remek pillangósvirágú komponense lehet.
Napjainkban a termesztéstechnológia átalakulóban van, és a fejlesztéseknek a gyakorlatban mérhető hasznot kell eredményezniük. Ezt szem előtt tartva az elmúlt időszakban a sűrű soros vetéstechnológiák – a változó környezeti feltételek, az innovatív megoldások és a korszerű hibridek/fajták megjelenésének hatására – a céltudatos fejlesztések fókuszába kerültek. Felkért szakértők boncolgatják a témát.
Jó kukoricatermés ígérkezik az idén. Szükség lesz a kombájnok átlagosnál nagyobb teljesítményére, hogy optimális időben, jó minőségben és alacsony veszteséggel kerüljön betakarításra az idei kukoricatermés.
Az elmúlt évben a világ hat legnagyobb piacvezető traktor- és mezőgazdasági gépgyártója konszernszinten +14,2%-kal, a mezőgép forgalmát tekintve pedig +10,9%-kal növelte az árbevételét az előző évhez képest.
Az emlős állatok szervezete kb. 30–40 billió sejtből áll. A sejtek felépítésében nagyon fontos szerepe van a zsírszerű anyagoknak (lipideknek), melyek a sejteket a környezetüktől elválasztó, valamint a sejteken belüli tereket elhatároló membránok alkotó elemei.
Dr. Nagy István agrárminiszter még a mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomaták július végi találkozóján utalt arra, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme évről évre nagymértékben hozzájárul a nemzetgazdaság pozitív egyenlegéhez. Mit lehet még tudni erről a folyamatról és milyen főbb kihívásokra lehet készülni a következő időszakban?
Gyenge gazdasági teljesítményt mutatott az Európai Unió a második negyedévben, különösen a magországok.
A téma boncolgatására felkért fejlesztő több éven keresztül vizsgálta és tesztelte az őszi káposztarepce hibridek tőszámreakciós érzékenységét. Tapasztalatait megosztja az Agro Napló olvasóival.
Az Agro Napló felelősséget érez a sikeres mezőgazdasági generációváltás iránt, amely az agrárium egyik legnagyobb kihívása. Ennek érdekében 2015 óta több mezőgazdasági középiskolásoknak szóló programot is indítottunk.
A márciusban indított szója cikksorozat kapcsán sikerült olyan emberekkel beszélnem – én szívem szerint szakértőknek nevezném őket, de egyikük sem szerette azt, ha ilyen titulussal ruháztam fel –, akiknek jelentős múltja van, különösen a szójával kapcsolatban, mind a mezőgazdasági gyakorlatban, mind a mezőgazdasági kutatás terén. Megnyugtató módon, ezek a beszélgetések kivétel nélkül azt erősítették meg bennem, hogy Bényi gazda személyében, a hozzáállásának és gondolkodásmódjának köszönhetően a végeredménytől függetlenül sikerült egy követendő példát találnunk.
A mézontófű vagy facélia (latinul Phacelia tanacetifolia) Európa új kultúrnövénye. Méhlegelőként, takarmányként, dísznövényként és zöldtrágyaként egyaránt használható. Vetésterülete növekszik, mert másodvetésként való felhasználása igen kedvezően hat a talaj állapotára.
A rendszerváltás idején, 20-21 éve új színfoltként alakultak az első olyan vállalkozások, melyek új típusú fertőtlenítőszereket, takarítási-fertőtlenítési technológiákat hoztak be a hazai állattenyésztésbe.
A világ legnagyobb mezőgazdasági gépkiállításán és vásárán 2019. november 10. és 16. között 52 ország 2752 kiállítója mutatja be termékeit.
Az agrárium esetében is meghatározó a megfelelő likviditás biztosítása és fenntartása. E folyamat keretében kiemelt jelentőséggel bír a pénzpiaci hitelezés. Az agrárgazdaság hitelállományára vonatkozó adatokat elemezve elmondható, hogy az elmúlt időszakban döntően kedvező tendencia rajzolódik ki, ezért érdemes a folyamatok főbb sajátosságait bemutatni.
A globális növekedési kilátások romlása miatt lépéskényszerbe kerültek a világ vezető jegybankjai, az amerikai és az európai központi bank is csökkentette kamatait, ráadásul az EKB a vártnál hamarabb nyitotta meg újra a pénzcsapokat.
A Kverneland – a japán Kubota csoport tagja – a vállalat 140 éves évfordulója alkalmából Norvégiába szervezett gyárlátogatással egybekötött találkozót a szakma és a média képviselőinek, amelyen az Agro Napló is részt vett. A Kverneland-menedzsment a vállalat céljairól és eredményeiről beszélt, szakemberei pedig gépbemutató keretében a világ legnagyobb agrárgép-kiállítására, a hannoveri Agritechnicára készülő újdonságaikat mutatták be.
A Talajegyetem sorozaton belül harmadik alkalommal foglalkozunk a talajbiológia témakörével, jelen cikkben a szerző a termésnövelő baktériumtrágyák precíziós alkalmazását veszi górcső alá.
Kr. e. 7000–6000 körül valószínűleg a borsó (Pisum sativum L.) volt az egyik elsőként termesztett növény, és ma úgy tartjuk, hogy Délnyugat-Ázsiából származik (valószínűleg Északnyugat-Indiából, Pakisztánból, Afganisztánból és Közép-Ázsiából). A borsó a négy legfontosabb hüvelyes növény között foglal helyet a szója, földimogyoró és a bab társaságában. Takarmányként a borsó magas hozamú, rövid tenyészidejű, magas fehérjetartalmú növény.
A nyár közepén a magyar újságíróknak – köztük az Agro Napló munkatársának is – és a nemzetközi sajtó más képviselőinek is bemutatták a Horsch Agritechnica újdonságait a cég két bajorországi telephelyén, az Isar menti Landauban és Schwandorfban az AXIÁL Kft. – a Horsch gépek és berendezések magyar forgalmazója – közreműködésével.
Bemutatták a sajtó képviselőinek a CLAAS újdonságait – az aratás idején – Franciaországban. Az ország közepén, Nourray-ban, a Cherrier’s Farmon, Villemarchais-ban vonultatták fel a szervezők a CLAAS Csoport legfrissebb fejlesztéseit. A magyar újságírók az Axiál Kft. – a CLAAS kombájnok magyar forgalmazója – közreműködésével vettek részt az eseményen.
Tavasz óta havi rendszerességgel jelentkezünk Dusnokról egy 24 hektáros sávos technológiával művelt szójatermesztés eseményeivel. Bő egy héttel az aratás előtt leültünk Bényi gazdával egy kis számvetésre.
A magyar agrárium versenyképességének erősítéséhez további intézkedések, támogatások szükségesek, mindez ugyanis megoldást kínálhat az ágazatot érintő számos jövőbeli kihívásra – hangsúlyozta az agrárminiszter október végén az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén.
Az államháztartás nemzeti számlák szerinti hiánya a GDP 1%-ra csökkent 2019 második negyedévére. Mindez elsősorban a 2018 közepe óta GDP-arányosan mérséklődő kiadásoknak köszönhető, miközben a bevételi oldal ugyan dinamikusan bővült, de GDP-arányosan gyakorlatilag stabilan maradt.
A sorozat előző részeiben részletes információkat osztottak meg egy-egy szakterület ismerői az adott talajtani folyamat hátteréről, vagy egy kiválasztott technológia alkalmazásának szempontjairól. Mindezek alapján remélhetőleg kirajzolódott a kép a figyelmes olvasóban arról, hogy mennyire lenyűgözően komplex rendszer a talaj, mely szó szerint mindannyiunk létének az alapját képezi és ezért megóvása is közös feladatunk.
A len (Linum usitatissimum) kétszikű növény, a lenfélék családjába, ezen belül a lenek nemzetségébe tartozik. A nemzetségben körülbelül 200 fajt találunk, köztük évelőket is, a kultúrlen mellett.
„A gazdálkodók, a szabályozók és a fogyasztók körében világszerte egyre nagyobb az igény arra, hogy a BASF értéket teremtsen a társadalom számára” – mondta október végén Saori Dubourg, az Ügyvezető Igazgatók Tanácsának tagja a BASF Mezőgazdasági Innovációs Központjában rendezett tőkepiaci napon a belgiumi Gentben.
Az OMÉK teljes területét birtokba vették az Agro Napló, az Agrármarketing Centrum és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vetélkedőjének résztvevői. Szoros versenyben a Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium vihette haza az Ászok Ászainak járó vándorserleget.
Március elejétől hónapról hónapra jelentkeztünk Dusnokról, hogy minden alkalommal beszámoljunk egy 24 hektáron folyó szójatermesztés eseményeiről. A házigazdánk Bényi Ferenc egy Magyarországon még a szójában újnak mondható sávos művelési technológiát próbált ki a termesztés során. A mostani részben az aratásról fogunk néhány gondolatot megosztani Önökkel, és kiderül, hogy sikerült-e felrakni az i-re a pontot, azaz jó terméseredménnyel lett-e betakarítva a szója.
Az afrikai sertéspestist okozó vírusra kontinensünkön a vaddisznó és a házisertés fogékony. Szerencsére humán vonalon nem okoz megbetegedést, állatról emberre nem terjed (nem zoonózis), így közegészségügyi jelentősége nincs.
Kerekasztal-beszélgetést szervezett a mezőgazdaságban dolgozó nők helyzetéről a Corteva Agriscience, amely kizárólag mezőgazdasági portfólióval rendelkező vállalat – a rendezvényre november közepén került sor Budapesten.
Bővülő kibocsátás és a mezőgazdasági bruttó hozzáadott érték közel 5%-os emelkedése jellemezte a tavalyi évet a KSH Mezőgazdasági Számlarendszer (MRSZ) nemrég publikált végleges adatai alapján.
Az Erste Banknak az agráriumban is, mint minden más banki tevékenységben, 200 éves tapasztalata van, mivel két évszázada alapították, és azóta foglalkozik a szóban forgó gazdasági területtel is – emlékeztette az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának vezetője október közepén a Zselic-völgyi Szabadidő farmon mindazokat, akik részt vettek a pénzintézet által szervezett, Somogy megyében tartott agrárszakmai konferencián.
A korszerű vetőmaggazdálkodás elsajátításában az idő haladtával egyre nagyobb teret tölt be a széles körű, előrejelzéseken nyugvó piaci ismeretek megszerzése. Mind a mezőgazdasági vállalkozások, mind az input – szűkebb értelemben vetőmag-előállító és -forgalmazó cégek számára – komoly versenyelőnyt jelent, ha ismerik a saját iparáguk fejlődését befolyásoló tényezőket és képesek átlátni az arra ható folyamatokat. Ezek segítségével fejleszthető tovább a szervezetek, vállalkozások tevékenysége, növelhető, illetve tartható fenn a gazdálkodásuk eredményessége.
A termőföld közgazdasági értéke egy elméleti kategória, a piaci földár jelentős mértékben eltérhet ettől az elméleti értéktől. A kérdés az, hogy mely tényezők és milyen irányba térítik el a szántóárakat a közgazdaságilag indokolt értéktől. Ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a kérdés megértéséhez, szükséges a talaj- és a földminőség, valamint a földminősítés és a földértékelés közötti különbségek tisztázása. A megválaszolandó kérdések a következők:
A bükköny mintegy negyven nemzetségéből összesen négyet vontak termesztésbe, ezek a lóbab, a közönséges vagy tavaszi bükköny, a pannonbükköny és a szöszös bükköny.
Méretét, a kiállítók és a látogatók számát tekintve is a világ legnagyobb nemzetközi mezőgépészeti seregszemléje, a kétévenként Hannoverben megrendezésre kerülő Agritechnica. Az idei kiállításra 2820 kiállító hozta el újdonságait, amelyeknek 62 %-a külföldi kiállító volt, akik 53 országból érkeztek Hannoverbe.
Mint ahogy az az érintett gazdák számára ismert, e hónapban, január 31-ig kell benyújtani az AKG, ÖKO, THÉT és Natura2000 támogatások esetében a gazdálkodási naplót az erre szolgáló elektronikus formanyomtatvány segítségével. A nitrátérzékeny területen gazdálkodóknak a benyújtási határidő március 31.
Mi köze a mobiltelefonoknak, a repülőgépeknek és az afrikai sertéspestisnek a terményárakhoz? Hogyan borítják fel a terménypiaci folyamatokat a nemzetközi kereskedelmi konfliktusok? E szerteágazó összefüggésekbe enged betekintést Potori Norbertnek, a NAIK AKI főosztályvezetőjének írása.
A kukorica csövén különböző gombafajok már időtlen idők óta előfordulnak. Amíg a mikotoxinokat fel nem fedezték, legfeljebb a termésre gyakorolt hatásuk került előtérbe, de a 60-as évek közepéig túl sok minden nem történt.
A DON-toxin- és az aflatoxin-fertőzés egyszerre okoz gondokat a kukoricánál Magyarországon – mondta Párkányi Gábor, az SGS Hungária Kft. üzletágvezetője az Agro Naplónak a témával kapcsolatban.
Az elmúlt évben 12 gyártónak 17 traktora volt versenyben négy (szántóföldi, farmmindenes, speciális és fenntartható) kategóriában. A Fendt és a New Holland traktorok három-három, a Valtra traktorai két kategóriában versenyeztek. A finalista traktorok között a Case IH, a Carraro Tractors, a CLAAS, a Kubota, a Massey Ferguson, a McCormick, a Same, a Steyr, és a Rigitrac egy-egy traktorral szerepelt.
Több traktorgyár állított ki új fejlesztésű traktorokat és traktorszériákat. Ezeknél az új innovációkat a tisztább, környezetbarátabb motorok, az alternatív automatizálható vagy fokozat nélküli sebességváltók, erősebb hidraulikus rendszerek, új, fejlettebb, kezelőbarát fedélzeti elektronikák, terminálok és monitorok, új generációs ISOBUS (III és IV), magasabb vezetési komfort, a traktor és munkagépek kapcsolódását, ill. a munkavégzést segítő megoldások találhatók.
A NAIK Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézetében tudományos konferenciát tartottak a juh- és kecskeágazat helyzetéről és jövőbeni lehetőségeiről. A rendezvényen kilenc előadást hallhattak a résztvevők.
Új lehetőségek, azaz piacok nyílhatnak meg a magyar baromfiágazat előtt, elsősorban Európában, ezért az ágazatot minden lehetséges módon, uniós és állami forrásból is fejleszteni kell a jövőben – mondta a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója 2019 év végén a Magyar Pulykaszövetség szakmai konferenciáján Budapesten.
A külső környezet gyengélkedése egyelőre nem hagyott nyomot a hazai gazdaság teljesítményén, a GDP 2019-ben is robusztus ütemben bővült. Bár a negyedik negyedéves adatok még nem ismertek, de az éves növekedés elérhette a 4,9%-ot. 2020-ban 3,5% környékére lassulhat a GDP bővülése az állami beruházások csökkenése és a gyenge európai kereslet miatt. Ráadásul a növekedés nemcsak erős, hanem fenntartható is, a költségvetés hiánya mérsékelt, az államadósság/GDP ráta csökkenő. A makrogazdasági változók közül az infláció érdemel kiemelt figyelmet, hiszen elérte a jegybank inflációs célsávjának felső, 4%-os határát. Bár az inflációs kockázatok felfelé mutatnak és a forint is sokat gyengült, a legvalószínűbb mégis az, hogy februártól várhatóan ismét csökkenésnek indul az áremelkedés üteme, így a jegybank az idén jó eséllyel nem változtat az irányadó kamaton.
Napjaink legnagyobb kihívása, hogy tudunk-e 9-10 milliárd ember számára fenntartható élelmiszerellátást biztosítani változó étrend mellett, illetve elegendő energiát termelni az ökoszisztéma megőrzésével, miközben az energia- és vízigény 35-35%-kal, az élelmiszer iránti kereslet pedig 60%-kal nő világszerte 2016 és 2050 között.
A mezei pocok elleni védekezés, mint nagy kártétellel fenyegető kártevő elleni védekezési kötelezettség minden földhasználó szükségszerű feladata. Az enyhe tél miatt idén erre minden bizonnyal még több figyelmet kell fordítaniuk a gazdálkodóknak.
A fajszintű pontos meghatározás (taxon szintű identifikáció) számos élethelyzetben kiemelkedően fontos ismeret és ez a tény nem szűkíthető kizárólag a gyomirtási tevékenységünkre.
A termesztéstechnológia kiemelten fontos tényezője a gyomirtás, melynek sikeréhez rendelkezésünkre állnak fejlett herbicidek. Ezek helyes felhasználásának feltétele nem csak a célszervezet megfelelő élettani állapota és az időjárási körülmények, de biztosítanunk kell a célfelület megfelelő fedettségét úgy, hogy az egyre szigorodó környezetvédelmi elvárásoknak is megfeleljünk.
Világszerte igen nagy gondokat okoz az afrikai sertéspestis (ASP), mert ennek a fertőző betegségnek a nyomán nemcsak állategészségügyi, hanem gazdasági problémákkal is szembe kell néznie annak az országnak, ahol észlelték a betegséget. Humán-egészségügyi kihatással azért nem kell számolni, mert a megbetegedés az emberre nem jelent veszélyt. Arról, hogy mi a helyzet az ASP-vel, lapunk két neves szakembert, Bognár Lajos országos főállatorvost és Éder Tamást, a Hússzövetség elnökét kérdezte meg.
Az agrárágazatban érdekelt pénzintézetek folyamatosan figyelemmel kísérik a sertésszektor helyzetét; így amikor egy szektorban válságjelek mutatkoznak – mint például a sertés- vagy a baromfiszektorban az afrikai sertéspestis (ASP) vagy a madárinfluenza miatt – a jól működő bankok, köztük az Erste is, áttekintik kitettségüket az ágazatban és értékelik, be kell-e avatkozniuk – mondta az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának vezetője.
A traktorok vezetőfülkéje az a munkahelyi környezet, ahol a jármű vezetőjének akár naponta – ha megszakításokkal is – 8-12 órát is el kell töltenie. Nem mindegy tehát, hogy milyen körülmények között és fáradság mellett végzi a munkáját.
Az elmúlt évtizedekben a tejtermelő gazdaságok mérete folyamatosan nő, ezzel párhuzamosan jelentősen emelkedik az egy tehénre vetített fajlagos tejhozam, míg a minőségi követelmények egyre szigorodnak amellett, hogy a rendelkezésre álló szakképzett munkaerő hiánya tapasztalható. A helyzet megoldását a világszerte egyre elterjedtebben használt automata fejőrendszerek jelenthetik.
A szakszerű gyomirtó védekezéshez napjainkban többféle technológia, fejlett kémiai és mechanikai módszerek állnak rendelkezésünkre. Az integrált növényvédelem elterjedésével ezeket az eljárásokat kombináltan célszerű alkalmazni, a technikai fejlesztések révén pedig nagymértékben javítható a munka minősége, a növényvédelem eredményessége és csökkenthető a vegyszerfelhasználás, a környezet terhelése.
A termésnövelők alkalmazási gyakorlata, elvárható és tényleges hatásai az eredményesség szempontjából meglehetősen ellentmondásosak. A kétkedők leggyakoribb érve, hogy az állati trágyákból több tonnányit adtak ki korábban, az ahhoz viszonyított igen kevés baktériummennyiség hogyan is fejthetne ki hasonló „trágyahatást”? És ténylegesen nem is fog ilyet kifejteni. A baktériumok és mikroszkópikus gombák nem trágyaként (azaz anyagából feltárható tápanyagként) működnek, hanem az élettevékenységükkel tudnak tápanyagokat feltárni, esetleg növényvédelmet biztosítani.
Január 24-én, pénteken tartották meg a Mezőgépgyártásunk sikeres korszakai és jövőbeni esélyei című konferenciát az AGROmashEXPO rendezvényen. A Gépipari Tudományos egyesület Mezőgépipari Szakosztálya szervezésében megvalósuló szakmai eseményen a magyar gépgyártás legjobbjai is jelen voltak, ezen adták át „Az év magyar mezőgépe 2020” díjat. Az összesen 39 hazai mezőgépfejlesztésből kiválasztott első három helyezett az Omikron Kft., a Busa Bt. és a CLAAS Hungária Kft. megoldása lett.
Magyarországon nagyon sok mezőgazdasági vállalkozás – függetlenül a vállalkozási formától – túljutott azon a ponton, ahol az adott vállalkozási keretek optimálisan kihasználhatók lennének.
Egyikük – Bálint György – elmúlt százéves és az ország legismertebb agrárszakembere, másikuk pedig még fele annyi idős sincs – Sipos József –, mint az első, mégis rengeteg tapasztalattal rendelkezik. Közös bennük az agrárium szeretete, ami inkább már rajongás. Mindketten sokra tartják a gyakorlatot munkájukban, és szeretnék, ha minél több fiatal választaná hivatásának az agrárium valamelyik területét, mert szerintük ez mindenképpen megéri emberileg és anyagilag is, ha megvan az elköteleződés és az alapos szakmai tudás.
A gyomnövények elleni küzdelem a növénytermesztéssel egyidős feladat a földműveléssel foglalkozó ember számára. Ujvárosi Miklós, a hazai gyomirtási kutatások úttörőjének megfogalmazása szerint szántóföldeken gyomnak nevezünk minden olyan növényt, amelyet nem vetettünk, hasznot nem hoz és jelenléte káros legalább azzal, hogy a vetett növény elől elfoglalja a helyet vagy felhasználja a talaj tápanyag- és vízkészletét. Ez a meghatározás érvényes a kerti és szőlőkultúrákra is.
A gyomirtási műveletek hatékonyságának, környezeti biztonságának növeléséhez elengedhetetlen a műszaki eljárások továbbfejlesztése, új technikák bevezetése, melyekkel csökkenthetők a veszteségek, biztosítható a célfelület jobb és egyenletesebb fedése. A munkaminőség javítását, vegyszer-megtakarítást tesznek lehetővé a helyspecifikus-, pont- és foltkezelési módszerek, amelyek elsősorban a precíziós gyomszabályozási eljárások kutatásának eredményeként jöttek létre.
A traktorok a mezőgazdaság alapvető energiaszolgáltatói. Motorteljesítményük egy részét a munkagépek vontatására használják fel, másik része a munkagépek meghajtására fordítódik, míg egy kisebb részük a hidraulikus- és szervo rendszereket tartja működésben, ill. saját maguk mozgásban tartására (önvontatásra) kerül felhasználásra.
Kétrészes cikksorozatunk első fejezetében a tejtermelés technológiai folyamatai közül a fejés és a takarmánykiosztás részbeni illetve teljes automatizálásával kapcsolatos kérdéseket tekintettük át. A második részben az automatizált technológiákhoz alkalmazkodni képes populációk nemesítésével foglalkozunk. Áttekintjük a legfontosabb tenyésztési célkitűzéseket, a technológiai tűrőképességet meghatározó kiemelt értékmérő tulajdonságokat, illetve a nemesítési célok hatékony elérését támogató korszerű biotechnikai (ET) és biotechnológiai (OPU, IVF) eljárásokat.
A tavaszi munkák során minden termelőnek a szokásosnál is váratlanabb problémákkal kell szembenéznie. A hazai epidemiológiai helyzet következtében kihirdetett veszélyhelyzet új területeken teszi próbára a termelőket. Ugyanakkor számos kormányzati intézkedés kidolgozására került sor, melyek várhatóan érdemben fogják csökkenteni a negatív hatásokat.
A klímaváltozás hatásainak értékelésénél újabb és újabb kockázatokra is fény derül. Ennek egyik oka, hogy másodlagos következményei is vannak a légköri hőmérséklet emelkedésének, így például új, fenyegető hatás a talajeredetű potenciális kórokozók kockázatának a növekedése, és így az emberi egészségre és/vagy az élelmiszer-minőségre kifejtett nem várt fertőzések megjelenése is. A talaj termékenységét figyelembe véve is csak rosszabbodhat a helyzet azzal, hogy még tovább fogy a szén azokból is. De vajon milyen szerepe van a talajnak?
Aszály – fagykár – tápanyaghiány! Ezekkel a szavakkal jellemezhető leginkább az idei tavasz, amelyek már több esetben visszafordíthatatlan terméscsökkenést okoznak a termelőknek. Ezek az abiotikus környezeti tényezők kiszámíthatatlan módon befolyásolták – és jeleneleg is meghatározzák –, valamint felülírták az eddig megszokott növényvédelmi teendőket. Jelen szemlecikk tárgya és célja, hogy a fontosabb növénykultúrákra bontva az eddig bekövetkezett és várható biotikus és abiotikus tényezők függvényében összefoglaló növényvédelmi tájékoztatást biztosítson a szántóföldi növénytermesztőknek.
A folytonosan változó talajhasználatnak és termesztési intenzitásnak, mi több a szakadatlan behurcolásoknak következtében a Kárpát-medencében élő növénytermesztőknek más és más gyomnövényekkel kellett megküzdeniük a történelem egymást felváltó korszakaiban.
A korábbi évtizedekben a mezőgazdasági rakodógép-beruházásoknál a könnyebb kivitelű összkerék-kormányzású, nagy gémkinyúlással rendelkező, teleszkópos rakodógépek játszották a főszerepet, amelyekkel a nagy magasságú rakodási műveleteket (pl. bálarakodást) is el lehetett végezni. Kisebb figyelmet kaptak a teleszkópos rakodóknál nagyobb teljesítményre alkalmas, többnyire csuklós kormányzású univerzális homlokrakodók.
A rostban és fehérjében gazdag, hazai eredetű melléktermékek növekvő használata az EU-tagállamok számára alapvető fontossággal bír az import eredetű fehérjeforrások (pl. szójadara) helyettesítésében.
Újra itt van – és mondhatnánk, hogy szinte már menetrendszerűen – a baromfitartó telepek életében jelentős gazdasági károkat okozó megbetegedések egyike: a madárinfluenza. Ez év márciusában Bács-Kiskun megyében a madárinfluenza egyik altípusának (H5N8) megjelenését igazolta a hatóság.
Az agrárium vitathatatlanul az elmúlt évek egyik sikerágazata, mivel fejlődése mindenki számára érzékelhető az országban. Ezt támasztja alá, hogy a gazdák – másokkal együtt – a veszélyhelyzetben is teszik a dolgukat, mindenki megelégedésére, ugyanis hazánkban most is van mint enni, és ez így is marad, erre a gazdálkodók szavukat adták. Az alábbiakban két olyan embert mutatunk be – Süle Katalint és Bárány Lászlót –, aki a maguk választotta munkaterületen, szarvasmarha-tenyésztésben és -tartásban, valamint a baromfitartásban és -feldolgozásban értek el eredményeket, sikerüket pedig maguknak köszönhetik.
A mezőgazdasági termelés ősidők óta kitett a természeti környezet változó hatásainak. A napsugárzás, a csapadék, a levegő áldás és átok is lehet a gazdálkodók számára.
A hatás és a visszahatásból adódó kölcsönhatásnak (interakció) nevezett jelenség jól ismert fogalom – fizikából. Szűkebb szakterületünkön, a mezőgazdaságban úgyszintén létezik, csak mivel még nem érettségi tétel, kevesen futtatják végig a gyakran emlegetett „józan paraszti ész” algoritmusán.
Európában a mezőgazdasági rakodási munkák nagyobbik részét a traktoros homlokrakodók végzik. A családi kisgazdaságok szinte mindegyikében megtalálhatók ezek a sokoldalúan használható, univerzális rakodó eszközök.
Az egyik vállalkozó csapatjátékos, a másik teljesen egyéni, mindent maga csinál. Ám mindketten sikeresek! Ebből pedig az a következtetés vonható le, hogy a sikerhez vezető utak sokfélék, és nincs egyetlen – „tuti” recept, ami a siker titkát rejtené. Az viszont biztos, hogy a sikerhez nélkülözhetetlen a kitartás, a hit, az eltökéltség és a kemény, gyakran évtizedeken át tartó munka, továbbá még valami, ami egyéniséggé teszi a sikeres embert... Porkert Krisztián és Moldován András ilyenek és sikeresek.
Amíg a repceolaj és közvetetten a repcemag piacán az év elején még az árak további, egyre gyorsuló emelkedésére volt kilátás, a globális koronavírus-járvány teljesen felborította a kereslet-kínálati viszonyokat. A kereslet visszaesése nyilván átmeneti, a lanyha érdeklődés időszakának hossza azonban több nehezen kiszámítható tényező függvénye.
Miért kellene védeni egy gyomnövényt? – merülhet fel az olvasóban a kérdés a cím láttán. Hiszen a gyomnövények hatalmas károkozásra képesek, ezért a gazdálkodók évente jelentős összeget költenek az irtásukra. Ebben a megközelítésben valóban ellentmondásosnak tűnhet a cím, azonban a különféle „gyom” definíciók rengeteg növényfajt sorolnak ebbe a kategóriába, melyeket nem vehetünk egy kalap alá.
Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk a globális felmelegedés kalászosokra kifejtett hatásainak kutatására. Széles fajtakört tanulmányozunk és teszünk ki mesterségesen beállított, kontrollált körülmények között magas hőmérsékleti hatásnak, hogy minél pontosabb képet kapjunk a búzák fiziológiai állapotáról, produktivitási képességéről extrém hőmérsékleti viszonyok között is.
Az elmúlt években gyorsan terjednek a tarlóhántásban és -ápolásban a szántóföldi kultivátorok és különféle mulcskezelő elemekkel kombinált mulcskultivátorok, amelyeknél a fő munkavégző szervek azonban szintén a kultivátorkapák.
A közép-európai régióban az április-májusi időszakban előállított olaszperje-gabona keverékszilázsok jól beilleszthetők a szarvasmarhák és egyéb kiskérődző állatfajok (juh, kecske) takarmányadagjába.
Magyarország az élelmiszergazdasági termékek nettó exportőre. Célpiacainak többségén a kereslet már rövid távon alapjaiban megváltozik. Az exportpozíciók megőrzése az értékláncok szervezettségének erősítése és működésük átláthatóságának javítása nélkül aligha lehetséges. Potori Norbert cikkét követően a főbb exportpiaci szegmensek hazai képviselői nyilatkoznak a témában.
Jóllehet, a világ idei búzatermésére vonatkozó becslésekből a nemzetközi elemző műhelyek hetek óta óvatosan farigcsálnak, többségük még mindig történelmi csúcstermést vizionál. De ha nem is születne újabb rekord, az már bizonyosnak tűnik, hogy a júliustól elindult új szezonban a kínálat jócskán meghaladja majd a keresletet, ezért az egyébként is tetemes tartalékok tovább duzzadnak.
Magyarországon a nagy szántóföldi növénykultúrák (kukorica, őszi búza, napraforgó, őszi káposztarepce) ill. a nagyobb területen termesztett gyümölcsös növényfajok (alma, szőlő) esetén a gyomirtás nagyrészt megoldott, a gazda sokféle megoldás közül válogathat a gyomproblémákhoz ill. a lehetőségeihez, pénztárcájához igazodva.
Az intenzív, nagyüzemi körülmények között tartott, biológiailag mindenevő sertések takarmányozása napjainkban főként növényi eredetű takarmányokon alapul.
Változó világunk változó körülményekkel szembesít bennünket, egy folyamatosan átalakuló színtéren kell helytállnunk.
Elsőként Pest megye felé vettük az irányt, ahol Kovács Viktória családi gazdaságát látogattuk meg. Pátyon a vadonatúj automata terményszárítót, valamint a New Holland gépek egész sorával büszkélkedő telepet néztük meg. Viki többek között a helyes talajmintavételezés és a hozammérés fontosságáról beszélt nekünk.
A több ezer hektáron gazdálkodó Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport vezetője, Csepregi Attila mesélt arról, hogy miért érdemes felújítani a vetőgépeket, hogy mennyire fontos a vállalat- és a termelésirányítási rendszer, és mekkora szükség van a hozammérés fejlesztésére. Precíziós gazdálkodás nagyban, Somogy, Tolna és Fejér megye határterületein.
Az előző két riportunk főszereplőjét és e sorok íróját is tanította az óvári szakmérnök képzésen Vona Viktória, a Csernozjom Kft. ügyvezetője. Vikit a Hollandiában eltöltött 9 év alatt szerzett precíziós gazdálkodási szakmai tapasztalatairól és az agrárszakma jövőjéről kérdeztük.
Interjúnkban az agrárképzésről, a mezőgazdaság jövőjéről, a kutatásokról, valamint az oktatás fejlődési lehetőségeiről kérdeztük Dr. Milics Gábor egyetemi docenst, a mosonmagyaróvári precíziós gazdálkodási szakmérnök képzés szakvezetőjét.
A digitális adatbázisok kezelésére és a szenzorok használatára helyezi a hangsúlyt a T-Systems Magyarország Zrt. Az ezekhez kapcsolódó fejlesztéseket a cég két szakembere foglalta össze nekünk.
A digitális megoldások sikeres bevezetésének és használatának kulcsa, hogy ne felülírja a hagyományos termelési módszereket, hanem kiegészítse azokat, valamint bevonja a jelenleg kiaknázatlan területeket is. A hagyományokat és az új megoldásokat megfelelően ötvözve érhető el a legnagyobb hatékonyság.
A távérzékelési eszközök által szolgáltatott adatok alapjaiban reformálták/reformálják meg a helyspecifikus gazdálkodást.
Játssz okosan – családi nap a Vajdahunyadvárban
