A héten a párás levegő miatt a búza állományok megerősödhettek, viszont a nedves időjárás a kórokozók számára is kedvező volt. Változás nem várható, jelentősebb lehűlés csak a jövő hét közepén jöhet.
Az éghajlatváltozás hatására új, eddig ismeretlen allergének és kórokozók jelennek meg, melyek az egészséges légző- és keringési rendszert is károsíthatják, hívja fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem.
Az Európai Bizottság innovatív gazdálkodók, erdészek, tanácsadók, kutatók és egyéb érdekelt szereplők jelentkezését várja három új EIP-AGRI fókuszcsoportba. A témák: megbízható és ellenálló tehenészeti rendszerek; agrárerdészet; kórokozók és kártevők a szőlészetben.
Sikeres volt a Magyar Kukorica Klub és a Dalmand Zrt. szervezésében lebonyolított dalmandi VETŐNAP.
A gazdasági haszonállataink környezetében, az istállókban, a technológiai berendezések és eszközök felületein, a levegőben, a gondozók ruházatán, de még a bőrfelszínen is kórokozók milliárdjai tanyáznak. Általában ezek ellen elegendő védelmet biztosít a szervezet immunrendszere, amelynek egyik fontos védővonala a bőr. A bőr egyfelől fizikai akadályt képez, másfelől savas védőköpenye által vegyi védelmet is biztosít. Amennyiben felszínén „valamilyen okból” kifolyólag folytonossági hiány, vagyis sérülés keletkezik, a kórokozók szabad utat találhatnak a szervezet belseje felé. Ráadásul az elhalt szövettörmelékek, sérült szövetszélek meleg, nedves közege ideális táptalajt is jelentenek a kórokozók számára. A sérülések ellátásánál ezért rendkívül fontos, hogy ezeknek a mikrobáknak a bejutását, megtelepedését, vagyis a seb elfertőződését és annak következményeit lehetőség szerint a lehető leggyorsabban megakadályozzuk. Minél hamarabb kezeljük tehát a sérülést, annál kisebb a fertőzés kockázata.
A Bicskei Zrt. azon mezõgazdasági üzemek közé tartozik, melyeket a szakma szereplõin túl a lakosság egészén belül is sokan ismernek, hiszen a társaság Etyek-Ödönmajori tehenészetében elõállított tejet és az abból készült tejtermékeket áruló kocsikkal a budapesti nagykörúton és több Fejér, illetve Pest megyei településen is lehet találkozni. Egy meghatározó állattenyésztéssel rendelkezõ gazdaság pedig a növénytermesztõ számára is érdekes, hiszen egyrészt feltételezi a takarmánynövény-termesztést, másrészt pedig számolhatunk az állattenyésztés során keletkezõ szerves trágya felhasználási lehetõségével a talajerõ-gazdálkodásban.
Napraforgót gazdaságosan és jövedelmezõen – minden idõben
A tõgygyulladás (mastitis) a tehéntõgy külsõ mechanikai, kémiai vagy biológiai behatásra adott válaszreakciója. A mastitis kialakulásának hajlamát más egyéb tényezõk (genetika, környezet, takarmányozás, fejéstechnológia stb.) is befolyásolják. Ezek hatására a beteg tõgy az általa termelt tej összetételének megváltoztatásával és csökkent termeléssel reagál.
A növénytermesztõk számára hosszú évek óta az olajos növények jelentik a legbiztosabb árbevételt, így a napraforgó és a repce vetésterülete 2000 óta folyamatosan növekszik. A nagy vetésterület miatt sok termelõ nem tudja betartani a megkívánt 4–5 éves vetésforgót, kockáztatják, hogy 2–3 évente önmaguk vagy egymás után kerüljenek vissza. Ilyen feltételek mellett nagyon megnõ a veszélye a fehérpenész (Sclerotinia sclerotiorum) okozta megbetegedésnek, amely a kórokozó számára kedvezõ, csapadékos idõjárás esetén óriási kárt okoz.
Itt a nyár, a meleg. A kórokozó mikroorganizmusok könnyebben túlélik, ha kikerülnek a gazdaszervezetbõl, ahol szaporodhatnak. Legyen az bélsár, legyen az gazdasági állataink takarmánya az etetõ szélén nyállal, vízzel keveredve, a túléléshez szükséges ideális hõmérsékletet a természet biztosítja.
A HACCP (Hazard Analysis Critical Control Points) stratégiák nagyon jól alkalmazhatók az istállóban is, amikor szeretnénk azonosítani azokat a helyeket, ahol a kórokozók bejuthatnak a telepre, és hogy hol, hogyan, mivel, és mikor tudjuk megsemmisíteni õket.
Keverjem – ne keverjem? Permetezõ szerek kompatibilitási kérdései
Tej világnap: Problémák a tejpiacon
