Megjelent az agrárminiszter 18/2022. (VII. 13.) AM rendelete a baromfi- és kocaállomány után igénybe vehető kivételes alkalmazkodási támogatás részletes feltételeiről.
Tavaly a 25 éves hazai jelenlétét ünneplő Topigs Norsvin magyarországi leányvállalata idén tavasszal újabb nagy változáson ment keresztül. A régiós jelenlét erősödése és az immár 14 országban való jelenlét szükségessé tette a szervezeti átalakulást. A hazai és a cseh leányvállalatok összeolvadásával a vállalat Topigs Norsvin Közép-Európa Kft. néven folytatja munkáját. A cég székhelyét, a hazai sertéstenyésztés történelmében ikonikus szerepet játszott Herceghalomba tette át.
Budapest, 2015. június 30. – A magyar sertéságazat helyzetét mutatták be az Agrár Klub rendezvényén. Az ágazat szereplői a szakmai fórumon megállapították, hogy Magyarország jelenlegi termelési szintjével az önellátásra rendezkedett be, valamint a sertéshízlalási hatékonyságban jelentősen le vagyunk maradva az Európai Unió többi országától.
Új állatjóléti támogatást vezet be a Földművelésügyi Minisztérium (FM), ami a tenyészkocákra március közepétől igényelhető, a keretösszege 8,62 milliárd forint – mondta az FM kiemelt programokért felelős miniszteri biztosa.
A kocák és a süldők rendkívül érzékenyek a mikotoxinok hatásaira. A sertések szaporodására ható legfontosabb mikotoxinok a zearalenon, az ergot alkaloidok és az A típusú trichotecének közé tartozó T-2 toxin. Ezek magasabb számú megbetegedésekhez vezetnek, és szaporodási problémákat okoznak.
A fialást követő időszakban a tejelválasztás zavara több, mint 30 kóroktannal hozható összefüggésbe. Ezek közül megkülönböztethetőek:
A malacok új takarmányozási módja: Nuklospray Yoghurt
Biomin® pHD – csökkent hogy növeljen A világpiacon a sertéstakarmányok ára nõ. Nem csak a tej eredetû melléktermékeké, de a kukorica ára is. Az alapanyagárak nagymértékben befolyásolják a termelés nyereségességét.
A globális felmelegedés (klímaváltozás) hatását a sertéstartók már az elmúlt években is megtapasztalhatták, amikor is a nyári idõszakban a szokásosnál hosszabb ideig és magasabb hõmérsékleten kellett kocáikat magas teljesítményszinten tartaniuk, több-kevesebb sikerrel.
Az iparszerû sertéstartás legfontosabb szereplõi a folyamatosan és megfelelõ ütemben sok malacot fialó és felnevelõ kocák. A kocától elvárjuk, hogy szünet nélkül szaporodjon, s legfeljebb csak a vemhesség 115 napja alatt „pihenjen”.
A magyar sertéstartókkal kívánta tapasztalatait megosztani ez év októberében Kölesden, a Topigs Danubia Kft. ahol workshopot tartott. A szakmai programot Simon Gyula, a cég ügyvezetõ igazgatója nyitotta meg, ismertetve a TOPIGS sertéstenyésztõ szervezet eredményeit, a társaság által kínált lehetõségeket.
Egy hõstressznek ellenálló nagyfehér kocavonal segít a probléma mérséklésében:
Az elmúlt mintegy 30 évben rengeteg kutatás és újítás került napvilágra a mesterséges megtermékenyítéssel és annak kivitelezésével kapcsolatban.
Az eredményes újravemhesülés alappillére a szoptató fázisban folytatott okszerû takarmányozás.
Biomin® pHD – csökkent, hogy növeljen A világpiacon a sertéstakarmányok ára nõ. Nem csak a tej eredetû melléktermékeké, de a kukorica ára is. Az alapanyagárak nagymértékben befolyásolják a termelés nyereségességét. Mivel az árakat nem tudjuk befolyásolni, ezért a jövõben a figyelmet a termelékenységre kell fordítani. Ez azt jelenti, hogy növelni kell a kocánkénti választott malacok számát évente, mivel már almonként fél malac is nagy jelentõséggel bír hosszú távon. Minden visszaivarzó koca és halvaszületett, vagy elhullott malac nagymértékben csökkenti a sertéstartás eredményességét.
A nyári idõszak számos, a termelési eredményeket befolyásoló tényezõre van hatással (fõleg a magas hõmérséklet). A legfontosabb tényezõk változásait az 1. táblázat foglalja össze.
I. A meddõség fogalma és gazdasági kártétele Meddõség alatt az állatok szaporodás-képtelenségét értjük. Okait és megjelenését tekintve a meddõséget több szempontból osztályozhatjuk.
Nincsenek irigylésre méltó helyzetben azok, akik ma a hazai sertéságazatról objektív képet szándékoznak adni. A perspektíva, a jövõ felvázolása még kockázatosabb vállalkozás, ha nem megérzéseinkre, hanem a gazdasági folyamatok lehetõ legpontosabb elõrejelzésére próbálunk kísérletet tenni.
Bakonyszombathelyen, ebben az apró, de annál szebb falucskában él a mindenki által ismert és becsült Bognár család. Bognár István, neje Katika és fiúk Károly már 20 éve sertéstartással foglalkoznak. A család férfitagjaival beszélgettünk egy szép nyári délután, a volt Állami Gazdaság mellett fekvõ sertéstelepükön.
Hajlamosak vagyunk arra, hogy a sertéstelepen a kanokat mintegy félvállról kezeljük, pedig õk adják az elõállított produktumunk – hízósertés – értékének felét. Talán számbeli kisebbségük miatt tulajdonítunk nekik kisebb jelentõséget. Pedig pontosan emiatt kellene fokozottan törõdni velük, hiszen egy apaállat a természetes fedeztetés esetén 25–30 koca, mesterséges termékenyítés esetén pedig 100–150 koca teljesítményét határozza meg. Ezért a kanvásárlásra soha nem szabad a pénzt sajnálni, mert az itt befektetett tõke a hízlalás és a tenyésztés során sokszorosan megtérül.
Iparszerû sertéstartásról Magyarországon a 70-es évek elejétõl beszélünk. Ez azt jelenti, hogy sertéskombinátokat építettünk, és ott „iparszerû” méretekben tartjuk a sertéseket. Az iparszerû termelésnek azonban nem ez a lényege. Akkor válik igazán iparszerûvé a sertéstartás, amikor a termelést szabályozni, programozni tudjuk, egy meghatározott ütemezést alkalmazunk. Ez a programozott termelés az alapja a vertikális integrációnak is, közös érdeke úgy a termelõnek, mint a feldolgozónak. A jövõ útja mindenképpen az, hogy folyamatosan kiegyensúlyozott termékellátást tudjunk biztosítani állandóan azonos mennyiségben és minõségben és elõre meghatározott idõközökben.
Tavaly már egyszer beszéltünk a kocasüldõk felnevelésérõl, de az azóta eltelt idõben tapasztaltam néhány atrocitást ezen a területen, és pozitív példa is akadt bõven. Ezek mellett a genetikai fejlõdés megállíthatatlan, és a kritériumok is velük módosulnak.
A Pro-Feed Kft-nél fontosnak tartjuk a meglévõ termékpalettánk folyamatos fejlesztését, valamint új, innovatív termékek létrehozását. Ennek megfelelõen cégünk egy újszerû malacnevelési technológiát fejlesztett ki.
A malacneveléssel kapcsolatos elképzelések jelentõsen megváltoztak az utóbbi években. Akár korai elválasztásról vagy hagyományos malacnevelésrõl legyen szó – a választási idõszak még ma is sok tenyészetben problémát okoz.
Az utóbbi évek során rengeteg figyelem fordult a malactakarmányozásra, annak fontosságára a cirokvírus kártételének csökkentésében, valamint a jobb teljesítmény elérésében, azonban a koca takarmányozása csekély hangsúlyt kapott.
Egyes elemzõk szerint akkor jók a sertéstartás gondozási kondíciói, ha a felvásárlási ár ártámogatásokkal kiegészített értéke hétszerese az átlagtakarmány (prestartertõl a kocatápig) árának. Ekkor lehet szinten tartani a korszerû, fejleszteni az elavult technológiát.
A tenyészállatok takarmányozására a telepek nem fordítanak túlságosan nagy figyelmet, ami több okból is hibás. Egyrészt a tenyészállatok (kocák) takarmányozásának egyetlen ismérve a született malacok száma, másrészt a tenyészállatok takarmányozási költségét a végtermék kibocsátásra kell terhelni, harmadrészt a takarmányozási problémák megnövelhetik a kiesések és selejtezések számát (ami egy értékes tenyészsüldők alkalmazásánál komoly kiesést jelenthet). Tehát a tenyészállatok takarmányozásánál két dolgot kell megvizsgálnunk, az igényekhez igazodó beltartalmat, és a költségeket.
Minden sertéstartó alapvetõ érdeke, hogy állatai minél kevesebb takarmányból minél gyorsabban meghízzanak és a húsminõség is lehetõleg az elsõ két kategóriába (S-E) tartozzon. Sertéstartási hagyományainkból eredõen azt gondolnánk, hogy a sertések számára legkedvezõbb takarmány konzisztencia a folyékony, azaz a „moslék”. Ezt azonban sem a SZIE Takarmányozási Tanszékével közösen végzett hízlalási kísérleteink, sem a hazai kis- és nagyüzemek tapasztalatai, tényszámai sem a húsminõsítést végzõ vágóhidak adatszolgáltatásai nem támasztják alá. A termelési eredményeket természetesen jelentõsen befolyásolják a tartási körülmények is: almozatlan- ill. almozott tartás, az istállók klímaparaméterei stb. Cikkünkben azonban csak a takarmányozási módok hatásvizsgálati eredményeit ismertetjük.
II. A tenyészkocák tartása és takarmányozása Bevezetés A malacnevelés sikerét nagymértékben befolyásolja a kocák teljesítménye. Ezen kívül a kocánként élve született és az évente választott malacok száma igen fontos mérõszám, az ökonómiai számítások alapja.
Igénylõ: Regisztrált tulajdonos, a tenyészkocasüldõ beállítója. Támogatási forma: Minõségi állománycsere céljából, támogatási kérelem útján, normatív - vissza nem térítendõ - támogatással.
Az ellés és az ellés utáni egy hónap a kocák termelési periódusaiban duplán is a legfontosabb, egyrészt ekkor dõl el hogy hány darab életképes utódot hoznak a világra és hogy milyen malacnevelõ képességekkel és tulajdonságokkal bírnak, másrészt fel kell készülniük a következõ fogamzásra. Mindkét „feladat” takarmányozástani szempontból az ad libitum adagolást indokolja, megerõsítve ezt azzal hogy a koca ezen idõszakban nem tud annyi szárazanyagot felvenni, amely maximálisan kielégítené azt az igényt hogy a legalább 10-es alomnagyságot felnevelje, és a kondícióból se veszítsen. Utóbbi természetesen azért fontos a számunkra, mert egy lezsarolt kocától ne várjunk búgást, és jó inplantálódást.
Sokat gondolkodtam azon, hogy milyen megközelítéssel kezeljem ezt a témát. Nagyon fontos, hiszen a sertéstenyésztés egyik legfontosabb, a gazdaságosságot nagymértékben befolyásoló, meghatározó területe a szaporodásbiológia és ennek részeként az ellés. A gyakorisága, a született malacok száma, alomsúly és még sorolhatnám. Ebben a megközelítésben óriási anyagot kellene felölelni, hiszen úgy lenne teljes, ha a szerteágazó vonatkozásokról is szót ejtenénk. Úgy gondolom, hogy a gyakorló állatorvos szemével nézve, a gyakorlatban elõforduló problémákra, érdekességekre koncentrálnék.
Engel /1979) amerikai sertéstelepeken sikerrel alkalmazott módszert dolgozott át hazai viszonyokra. Az alkalmazott módszer alkalmas arra is, hogy a sertéstelep "jövedelemveszteség" problémáit megvilágítsa. A vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a jövedelmezõségre a legnagyobb hatást a választott malacok száma mutatja. Ez a megállapítás ma is érvényes azzal a kitétellel, hogy ez a hatás közvetett módon érvényesül a ténylegesen döntõ - telepi fajlagos takarmány-felhasználás ( és annak költsége) értékesített hízóra vetítve - mutatón keresztül. A született malacok száma nem a fiaztatóban dõl el, az azt megelõzõen már megtörténik. Hogy ebbõl mennyi jut el a választásig, mennyi a perinatális és posztnatális veszteség, az már jelentõs részben a fiaztató és a fiaztatás technológiáján múlik.
A sertéstenyésztés eredményességét, gazdaságosságát a reprodukciós képesség kihasználása alapvetõen befolyásolja. A szaporaság öröklõdhetõsége, ismételhetõsége alacsony (h² = 0,1 - 0,2), ami a környezet színvonalának döntõ szerepét jelzi és jelenti egyben azt is, hogy az állomány produktivitásának javítására a jobb tartási, takarmányozási környezet megteremtése a legrövidebb út.
A vemhes koca takarmányozása mindig is a sertéstakarmányozás „fekete báránya” volt, mivel túlzott jelentõséget sohasem nyilvánítottak neki. Pedig ezen idõszak fontosságát szükséges hangsúlyozni a következõk miatt:
Azok a termelők, akik egy magasabb színvonalú genetika használatában, kipróbálásában gondolkodnak általában az árutermelő F1-es kocasüldő-vásárlás után érdeklődnek. Ez a leggyorsabb módja annak, hogy megismerjük az adott genetika teljesítményét a meglévő telepi körülmények között.
Tavaly a 25 éves hazai jelenlétét ünneplő Topigs Norsvin magyarországi leányvállalata idén tavasszal újabb nagy változáson ment keresztül. A régiós jelenlét erősödése és az immár 14 országban való jelenlét szükségessé tette a szervezeti átalakulást. A hazai és a cseh leányvállalatok összeolvadásával a vállalat Topigs Norsvin Közép-Európa Kft. néven folytatja munkáját. A cég székhelyét, a hazai sertéstenyésztés történelmében ikonikus szerepet játszott Herceghalomba tette át.
Egy telepi beruházás, üzemeltetés kapcsán a legnagyobb költséget a fiaztató férohelyek kialakítása, fenntartása jelenti, ezért különösen fontos, hogy azok kihasználtsága maximális legyen. Ez elsosorban az egy kocától évente választott malacok számának növelésével érhető el. A cél eléréséhez szükséges genetikai alap biztosítására az utóbbi évtizedek szelekciójának eredményeként létrejött szuperszapora hibridek a legalkalmasabbak. A nagy létszámú almok felneveléséhez azonban csupán a kocák által megtermelt tej, illetve az alomkiegyenlítés önmagában nem elegendő, egyéb technológiai és takarmányozási megoldásokra, jól szervezett fiaztatói menedzsmentre van szükség.
Az iparszerű állattenyésztésben megjelent modern genotípusú kocák korábban állíthatók tenyésztésbe, több malacot fialnak és nevelnek, érzékenyebbek a környezeti és takarmányozási hatásokra, energia- és táplálóanyag-igényük is eltér a hagyományos hibridekétől. A tenyészkocák kondíciója a laktáció során gyakran fellépő negatív energiamérleg következtében még ad libitum takarmányozás mellett is oly mértékben romolhat, hogy az negatívan hat a reprodukciós- és életteljesítményükre is. Az energiadeficites állapot mérséklésére, a megfelelő energiaellátás biztosítására szoptató kocatakarmányokban jó alternatívaként kínálkozik a biodízelgyártás melléktermékeként keletkező glicerin.
A kocák nem megfelelő takarmányfelvétele állomány szinten csökkenti a teljesítményt. A tejtermelés kezdetén a legtöbb koca energia-, valamint aminosavhiánnyal küzd. A csökkent takarmányfelvétel miatt gyengébb a tejtermelés, aminek következtében a malacok testtömeg-gyarapodása csökken, így az alom választási súlya is alacsonyabb lesz a vártnál. Ezek a malacok fogékonyabbak a különböző megbetegedésekre, rosszabbul növekednek a teljes termelési ciklus alatt, valamint magasabb az elhullási arány is.
Kövessük a precíz(iós) gazdákat! – 20. rész: Robottakarmányozási program segíti az adatalapú etetést
