MENÜ

Címke: koca

Partnereink hírei > X 2018.05.06.

Kis irodából a közép-európai sertéstenyésztés csúcsára

Tavaly a 25 éves hazai jelenlétét ünneplő Topigs Norsvin magyarországi leányvállalata idén tavasszal újabb nagy változáson ment keresztül. A régiós jelenlét erősödése és az immár 14 országban való jelenlét szükségessé tette a szervezeti átalakulást. A hazai és a cseh leányvállalatok összeolvadásával a vállalat Topigs Norsvin Közép-Európa Kft. néven folytatja munkáját. A cég székhelyét, a hazai sertéstenyésztés történelmében ikonikus szerepet játszott Herceghalomba tette át.

Partnereink hírei > X 2015.07.03.

Integrációval a sikeres sertéstenyésztésért

Budapest, 2015. június 30. – A magyar sertéságazat helyzetét mutatták be az Agrár Klub rendezvényén. Az ágazat szereplői a szakmai fórumon megállapították, hogy Magyarország jelenlegi termelési szintjével az önellátásra rendezkedett be, valamint a sertéshízlalási hatékonyságban jelentősen le vagyunk maradva az Európai Unió többi országától.

Szakfolyóirat > 2010/02 > Pr Biomin malac koca

A Biomin szaporodásbiológia csomagja

Az iparszerû sertéstartás legfontosabb szereplõi a folyamatosan és megfelelõ ütemben sok malacot fialó és felnevelõ kocák. A kocától elvárjuk, hogy szünet nélkül szaporodjon, s legfeljebb csak a vemhesség 115 napja alatt „pihenjen”.  

Szakfolyóirat > 2009/12 > Tudósítás koca TOPIGS

Sertések fõszerepben - õszi Topigs workshop

A magyar sertéstartókkal kívánta tapasztalatait megosztani ez év októberében Kölesden, a Topigs Danubia Kft. ahol workshopot tartott. A szakmai programot Simon Gyula, a cég ügyvezetõ igazgatója nyitotta meg, ismertetve a TOPIGS sertéstenyésztõ szervezet eredményeit, a társaság által kínált lehetõségeket.  

Szakfolyóirat > 2008/10-11 > Pr sertés Biomin koca

Fordítsunk kellõ figyelmet kocáink termelékenységére!

Biomin® pHD – csökkent, hogy növeljen A világpiacon a sertéstakarmányok ára nõ. Nem csak a tej eredetû melléktermékeké, de a kukorica ára is. Az alapanyagárak nagymértékben befolyásolják a termelés nyereségességét. Mivel az árakat nem tudjuk befolyásolni, ezért a jövõben a figyelmet a termelékenységre kell fordítani. Ez azt jelenti, hogy növelni kell a kocánkénti választott malacok számát évente, mivel már almonként fél malac is nagy jelentõséggel bír hosszú távon. Minden visszaivarzó koca és halvaszületett, vagy elhullott malac nagymértékben csökkenti a sertéstartás eredményességét.

Szakfolyóirat > 2006/10 > Állattenyésztés sertés koca ellés

Sertések meddõsége

I. A meddõség fogalma és gazdasági kártétele Meddõség alatt az állatok szaporodás-képtelenségét értjük. Okait és megjelenését tekintve a meddõséget több szempontból osztályozhatjuk.

Szakfolyóirat > 2006/09 > Állattenyésztés sertés koca ágazat

A sertéságazat hazai helyzete és perspektívái

Nincsenek irigylésre méltó helyzetben azok, akik ma a hazai sertéságazatról objektív képet szándékoznak adni. A perspektíva, a jövõ felvázolása még kockázatosabb vállalkozás, ha nem megérzéseinkre, hanem a gazdasági folyamatok lehetõ legpontosabb elõrejelzésére próbálunk kísérletet tenni.

Szakfolyóirat > 2006/08 > Pr sertés koca család

10 éve bábolnait etet az elégedett Bognár család!

Bakonyszombathelyen, ebben az apró, de annál szebb falucskában él a mindenki által ismert és becsült Bognár család. Bognár István, neje Katika és fiúk Károly már 20 éve sertéstartással foglalkoznak. A család férfitagjaival beszélgettünk egy szép nyári délután, a volt Állami Gazdaság mellett fekvõ sertéstelepükön.

Szakfolyóirat > 2006/06 > Állattenyésztés Tenyészállat malac koca

Kanmenedzsment

Hajlamosak vagyunk arra, hogy a sertéstelepen a kanokat mintegy félvállról kezeljük, pedig õk adják az elõállított produktumunk – hízósertés – értékének felét. Talán számbeli kisebbségük miatt tulajdonítunk nekik kisebb jelentõséget. Pedig pontosan emiatt kellene fokozottan törõdni velük, hiszen egy apaállat a természetes fedeztetés esetén 25–30 koca, mesterséges termékenyítés esetén pedig 100–150 koca teljesítményét határozza meg. Ezért a kanvásárlásra soha nem szabad a pénzt sajnálni, mert az itt befektetett tõke a hízlalás és a tenyésztés során sokszorosan megtérül.

Szakfolyóirat > 2006/04 > Állattenyésztés sertés koca vemhes

Sertések programozott vemhesítése (Sygma rendszer)

Iparszerû sertéstartásról Magyarországon a 70-es évek elejétõl beszélünk. Ez azt jelenti, hogy sertéskombinátokat építettünk, és ott „iparszerû” méretekben tartjuk a sertéseket. Az iparszerû termelésnek azonban nem ez a lényege. Akkor válik igazán iparszerûvé a sertéstartás, amikor a termelést szabályozni, programozni tudjuk, egy meghatározott ütemezést alkalmazunk. Ez a programozott termelés az alapja a vertikális integrációnak is, közös érdeke úgy a termelõnek, mint a feldolgozónak. A jövõ útja mindenképpen az, hogy folyamatosan kiegyensúlyozott termékellátást tudjunk biztosítani állandóan azonos mennyiségben és minõségben és elõre meghatározott idõközökben.

Szakfolyóirat > 2006/02 > Állattenyésztés koca kocasüldő

Kocasüldõ menedzsment II.

Tavaly már egyszer beszéltünk a kocasüldõk felnevelésérõl, de az azóta eltelt idõben tapasztaltam néhány atrocitást ezen a területen, és pozitív példa is akadt bõven. Ezek mellett a genetikai fejlõdés megállíthatatlan, és a kritériumok is velük módosulnak.

Szakfolyóirat > 2004/5 > Állattenyésztés Termékenyítés koca fiaztató

A fiaztatóról

Egyes elemzõk szerint akkor jók a sertéstartás gondozási kondíciói, ha a felvásárlási ár ártámogatásokkal kiegészített értéke hétszerese az átlagtakarmány (prestartertõl a kocatápig) árának. Ekkor lehet szinten tartani a korszerû, fejleszteni az elavult technológiát.

Szakfolyóirat > 2003/9 > Takarmányozás sertés koca tenyészsertés

A tenyészsertés takarmányozásának aktuális kérdései

A tenyészállatok takarmányozására a telepek nem fordítanak túlságosan nagy figyelmet, ami több okból is hibás. Egyrészt a tenyészállatok (kocák) takarmányozásának egyetlen ismérve a született malacok száma, másrészt a tenyészállatok takarmányozási költségét a végtermék kibocsátásra kell terhelni, harmadrészt a takarmányozási problémák megnövelhetik a kiesések és selejtezések számát (ami egy értékes tenyészsüldők alkalmazásánál komoly kiesést jelenthet). Tehát a tenyészállatok takarmányozásánál két dolgot kell megvizsgálnunk, az igényekhez igazodó beltartalmat, és a költségeket.

Szakfolyóirat > 2003/5 > Takarmányozás sertés Takarmány koca

Testtömeg-gyarapodás, takarmányhasznosítás és húsminõség összefüggése a takarmányozási módokkal

Minden sertéstartó alapvetõ érdeke, hogy állatai minél kevesebb takarmányból minél gyorsabban meghízzanak és a húsminõség is lehetõleg az elsõ két kategóriába (S-E) tartozzon. Sertéstartási hagyományainkból eredõen azt gondolnánk, hogy a sertések számára legkedvezõbb takarmány konzisztencia a folyékony, azaz a „moslék”. Ezt azonban sem a SZIE Takarmányozási Tanszékével közösen végzett hízlalási kísérleteink, sem a hazai kis- és nagyüzemek tapasztalatai, tényszámai sem a húsminõsítést végzõ vágóhidak adatszolgáltatásai nem támasztják alá. A termelési eredményeket természetesen jelentõsen befolyásolják a tartási körülmények is: almozatlan- ill. almozott tartás, az istállók klímaparaméterei stb. Cikkünkben azonban csak a takarmányozási módok hatásvizsgálati eredményeit ismertetjük.

Szakfolyóirat > 2001/4 > Takarmányozás sertés koca ellés

Kocák ellés körüli takarmányozása

Az ellés és az ellés utáni egy hónap a kocák termelési periódusaiban duplán is a legfontosabb, egyrészt ekkor dõl el hogy hány darab életképes utódot hoznak a világra és hogy milyen malacnevelõ képességekkel és tulajdonságokkal bírnak, másrészt fel kell készülniük a következõ fogamzásra. Mindkét „feladat” takarmányozástani szempontból az ad libitum adagolást indokolja, megerõsítve ezt azzal hogy a koca ezen idõszakban nem tud annyi szárazanyagot felvenni, amely maximálisan kielégítené azt az igényt hogy a legalább 10-es alomnagyságot felnevelje, és a kondícióból se veszítsen. Utóbbi természetesen azért fontos a számunkra, mert egy lezsarolt kocától ne várjunk búgást, és jó inplantálódást.

Szakfolyóirat > 2001/4 > Állategészségügy sertés malac koca

A koca ellése

Sokat gondolkodtam azon, hogy milyen megközelítéssel kezeljem ezt a témát. Nagyon fontos, hiszen a sertéstenyésztés egyik legfontosabb, a gazdaságosságot nagymértékben befolyásoló, meghatározó területe a szaporodásbiológia és ennek részeként az ellés. A gyakorisága, a született malacok száma, alomsúly és még sorolhatnám. Ebben a megközelítésben óriási anyagot kellene felölelni, hiszen úgy lenne teljes, ha a szerteágazó vonatkozásokról is szót ejtenénk. Úgy gondolom, hogy a gyakorló állatorvos szemével nézve, a gyakorlatban elõforduló problémákra, érdekességekre koncentrálnék.

Szakfolyóirat > 2001/4 > Állattenyésztés koca ellés

A fiaztatóról...

Engel /1979) amerikai sertéstelepeken sikerrel alkalmazott módszert dolgozott át hazai viszonyokra. Az alkalmazott módszer alkalmas arra is, hogy a sertéstelep "jövedelemveszteség" problémáit megvilágítsa. A vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a jövedelmezõségre a legnagyobb hatást a választott malacok száma mutatja. Ez a megállapítás ma is érvényes azzal a kitétellel, hogy ez a hatás közvetett módon érvényesül a ténylegesen döntõ - telepi fajlagos takarmány-felhasználás ( és annak költsége) értékesített hízóra vetítve - mutatón keresztül. A született malacok száma nem a fiaztatóban dõl el, az azt megelõzõen már megtörténik. Hogy ebbõl mennyi jut el a választásig, mennyi a perinatális és posztnatális veszteség, az már jelentõs részben a fiaztató és a fiaztatás technológiáján múlik.

Szakfolyóirat > 2001/3 > Állattenyésztés Takarmány koca vemhes

A választott és a vemhes kocák elhelyezésérõl...

A sertéstenyésztés eredményességét, gazdaságosságát a reprodukciós képesség kihasználása alapvetõen befolyásolja. A szaporaság öröklõdhetõsége, ismételhetõsége alacsony (h² = 0,1 - 0,2), ami a környezet színvonalának döntõ szerepét jelzi és jelenti egyben azt is, hogy az állomány produktivitásának javítására a jobb tartási, takarmányozási környezet megteremtése a legrövidebb út.

Szakfolyóirat > 2001/3 > Takarmányozás malac koca vemhes

Vemhes kocák takarmányozása

A vemhes koca takarmányozása mindig is a sertéstakarmányozás „fekete báránya” volt, mivel túlzott jelentõséget sohasem nyilvánítottak neki. Pedig ezen idõszak fontosságát szükséges hangsúlyozni a következõk miatt:

Szakfolyóirat > 2018/05 > Pr sertés genetika Topigs Norsvin

Kis irodából a közép-európai sertéstenyésztés csúcsára

Tavaly a 25 éves hazai jelenlétét ünneplő Topigs Norsvin magyarországi leányvállalata idén tavasszal újabb nagy változáson ment keresztül. A régiós jelenlét erősödése és az immár 14 országban való jelenlét szükségessé tette a szervezeti átalakulást. A hazai és a cseh leányvállalatok összeolvadásával a vállalat Topigs Norsvin Közép-Európa Kft. néven folytatja munkáját. A cég székhelyét, a hazai sertéstenyésztés történelmében ikonikus szerepet játszott Herceghalomba tette át.

Szakfolyóirat > 2018/08 > Pr Állattenyésztés sertés koca

Jó rendszerrel, jó terméket, jól!

Egy telepi beruházás, üzemeltetés kapcsán a legnagyobb költséget a fiaztató férohelyek kialakítása, fenntartása jelenti, ezért különösen fontos, hogy azok kihasználtsága maximális legyen. Ez elsosorban az egy kocától évente választott malacok számának növelésével érhető el. A cél eléréséhez szükséges genetikai alap biztosítására az utóbbi évtizedek szelekciójának eredményeként létrejött szuperszapora hibridek a legalkalmasabbak. A nagy létszámú almok felneveléséhez azonban csupán a kocák által megtermelt tej, illetve az alomkiegyenlítés önmagában nem elegendő, egyéb technológiai és takarmányozási megoldásokra, jól szervezett fiaztatói menedzsmentre van szükség.

Szakfolyóirat > 2018/09 > Takarmányozás Mezőgazdaság Állattenyésztés haszonállat

A glicerinkiegészítés hatása a tenyészkocák és malacaik teljesítményére

Az iparszerű állattenyésztésben megjelent modern genotípusú kocák korábban állíthatók tenyésztésbe, több malacot fialnak és nevelnek, érzékenyebbek a környezeti és takarmányozási hatásokra, energia- és táplálóanyag-igényük is eltér a hagyományos hibridekétől. A tenyészkocák kondíciója a laktáció során gyakran fellépő negatív energiamérleg következtében még ad libitum takarmányozás mellett is oly mértékben romolhat, hogy az negatívan hat a reprodukciós- és életteljesítményükre is. Az energiadeficites állapot mérséklésére, a megfelelő energiaellátás biztosítására szoptató kocatakarmányokban jó alternatívaként kínálkozik a biodízelgyártás melléktermékeként keletkező glicerin.

Szakfolyóirat > 2019/03 > Pr Biomin Digestarom® DC Power takarmánykiegészítő

Sertésállományok hozamfokozása a szoptató koca takarmányfelvételének növelésével

A kocák nem megfelelő takarmányfelvétele állomány szinten csökkenti a teljesítményt. A tejtermelés kezdetén a legtöbb koca energia-, valamint aminosavhiánnyal küzd. A csökkent takarmányfelvétel miatt gyengébb a tejtermelés, aminek következtében a malacok testtömeg-gyarapodása csökken, így az alom választási súlya is alacsonyabb lesz a vártnál. Ezek a malacok fogékonyabbak a különböző megbetegedésekre, rosszabbul növekednek a teljes termelési ciklus alatt, valamint magasabb az elhullási arány is.