MENÜ

Itt van az újabb bizonyíték: a jégkármérséklő rendszernek nincs köze az aszályhoz

Agro Napló 2022.08.08.

Július 30-án hidegfront vonult át felettünk. Jégeső miatt az OMSZ az ország teljes területére riasztást adott ki, így szinte mindenütt működött a jégkármérséklő rendszer. Mégis sok csapadék hullott.

 

Múlt szombaton, július 30-án egy markáns hidegfront hatására sorra alakultak ki zivatarok hazánkban az északi, dunántúli és középső tájakon, majd később az Alföldön, ahol heves esőzések is voltak. Nagy területen hullott jelentős mennyiségű, 30-50 mm-t meghaladó csapadék. Volt, ahol kéthavi csapadékmennyiség zúdult le, a legtöbb esőt, 123,2 mm-t Tiszakarádon mérték. Ez új napi csapadékrekord, ami közel 20 mm-rel haladta meg a 2014-ben Fertőrákoson regisztrált 105,8 mm-t.

A front hatására jégveszélyes zivatarok alakultak ki. Ezen a napon az Országos Meteorológiai Szolgálat riasztása alapján szinte az ország teljes területén működött a jégkármérséklő rendszer: a hajnali óráktól előbb a Dél-Dunántúlon, Közép- és Észak-Magyarországon, majd a késő délelőtti óráktól délutánig az Alföldön is üzemeltek a talajgenerátorok; ennek köszönhetően nem alakult ki kárt okozó, nagyobb szemű jég hazákban. A jégkármérséklő rendszer működtetése közben az Alföldön hullott jelentős mennyiségű csapadék is minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a jégkármérséklőnek semmi köze sincs az aszályhoz. Az Európa termőterületeinek már majdnem felét sújtó extrém csapadékhiány hátterében globális időjárási viszonyok állnak – értesült a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közleményéből az Agro Napló.

Mint ismeretes, néhány héttel ezelőtt több generátorkezelő kapott halálos fenyegetést, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a megfenyegetett generátorkezelők körzeteiben leállította a jégkármérséklő rendszert. Az alaptalan tévhitet – mely szerint a jégkármérséklő rendszer okozza az aszályt – a tudományos bizonyítékok és a több évtizedes működési tapasztalatok is cáfolják. A jégszemek méretének mérséklésén túl a rendszer az időjárás egyéb paramétereit, legfőképp a csapadék eloszlását, intenzitását, a felhők kialakulását, mozgását nem tudja befolyásolni. Ezt többek között a meteorológia tudományában elismert szaktekintély, prof. dr. Geresdi István, az MTA doktora is megerősítette.

A gyakorlati tapasztalatok ugyanezt mutatják. A Dél-Dunántúli megyékben mintegy 3 évtizede zajlik jégkármérséklés, ezen időszak alatt az időjárás változatosságának megfelelően voltak csapadékos és aszályos esztendők is, mint ahogy az egyébként Közép-Európa időjárására jellemző. Idén januárban és februárban is rendkívül kevés csapadék hullott, pedig csak április 15-től üzemel a jégkármérséklő rendszer. Továbbá 2020-ban – amikor már harmadik éve működött országos lefedettséggel a jégármérséklő –, júniusban az Alföldön a szokásos (átlagos) csapadékmennyiség három-négyszerese hullott le.

 

(Forrás: NAK)