A Dunántúlon május végén, június elején jelentős mennyiségű csapadék hullott, arrafelé még van nedvesség a talajban, sőt ma reggelre az ország délnyugati mintegy egynegyede újra megázott. A folytatás nem ígér jelentős csapadékot, csak elszórtan alakulhatnak ki záporok, zivatarok, jellemzően száraz, igen meleg idő lesz a következő egy hét során.

Az elmúlt egy hétben csütörtökön és pénteken elszórtan, hétfő estétől szerda reggelig pedig főként a nyugati országrészben fordultak elő záporok, zivatarok. Ma reggelre virradó éjjel a délnyugati, déli részeken egy kiterjedt zivatarzóna haladt végig, nagy területen okozva 10-40 mm csapadékot (térképen csak a tegnap éjfélig lehullott mennyiség szerepel), hazánk nagyobb része azonban szárazon maradt (1. ábra). Május végén, június elején a Dunántúlt, illetve az Alföld nyugati, délnyugati tájait még jelentős esők öntözték, így arrafelé az elmúlt 30 nap csapadékösszege helyenként számottevő többletet mutat az ilyenkor szokásos értékekhez képest (2. ábra). A csapadék területi eloszlásában megfigyelhető nagy különbségek tükröződnek a talajok nedvességtartalmában is. Bár az elmúlt tíz nap során a Dunántúlon is sokat száradtak a talajok, de arrafelé a felső fél méteres réteg még jellemzően 40% fölötti nedvességet tartalmaz a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában (3. ábra). Ezzel szemben a keleti országrészben ez az érték már igen nagy területen a 30%-ot sem éri el, ami nagyfokú aszályt jelent (4. ábra). Az alsóbb talajrétegek vízhiánya is egyre fokozódik, a felső egy méteres rétegből keleten 110-130 mm, de a Dunántúlon is egyre többfelé több, mint 100 mm hiányzik a telítettséghez képest (5. ábra) – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai jelentésében, amelyet az Agro Napló is megkapott.

1. ábra: 10 napos csapadékösszeg 2022. június 22-ig (mm)  

2. ábra: Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2022. június 22-ig (mm)

5. ábra: Vízhiány a telítettséghez képest a talaj felső egy méteres rétegében 2022. június 21-én (%)

A hőmérséklet csúcsértéke a múlt hét második felében jellemzően 25 és 30 fok között alakult, vasárnap emelkedett nagy területen 30 fok fölé, majd hétfőn tovább folytatódott a melegedés, és az idei év eddigi legmelegebb napján a maximumok már 31 és 36 fok között alakultak, és az Alföldön a napi középhőmérséklet is sokfelé meghaladta a 25 fokot. Hétfőről keddre éjszaka egy hidegfront vetett véget átmenetileg a kánikulának, és kedden 5-8 fokkal visszaesett a hőmérséklet.

Az őszi árpa a teljes érés fenológiai fázisában jár, megkezdődött az aratása. Az őszi búza (6. és 7. ábra) és a repce is érik (8. ábra). A keleti országrészben erősen megviselte az őszi vetésű növények állományait a virágzás és szemfejlődés időszakában bekövetkezett aszály, az érést pedig felgyorsítja a forró, száraz időjárás. Ez a termés minőségében és mennyiségében is megmutatkozik majd. A Dunántúlon ebben a két kritikus fenológiai fázisban kaptak esőt az állományok, arrafelé kedvezőbb a kép.

6. ábra: Tejes érésben lévő őszi búza Miskolc térségében 2022. június 22-én (fotó: Kovács Attila)

    7. ábra: Teljes érésben lévő őszi búza Miskolc térségében 2022. június 22-én (fotó: Kovács Attila)  

A napraforgó és a kukorica is vegyes képet mutat: a Dunántúlon szépen fejlődnek az állományok, a talajban van elegendő nedvesség, így a meleg, napos idő kedvező. Keleten azonban szenvednek, alig fejlődnek az állományok az aszálytól. Miskolc térségében, amely terület nem tartozik a legaszályosabb részek közé, vannak egészen szép 130-140 cm átlagmagasságú kukoricatáblák (9. ábra), és mellettük 30-40 cm-esek furulyázó levelekkel (10. ábra). Az állapotot tehát a fajta, a vetési idő és az agrotechnika is nagyban befolyásolja. A napraforgó Miskolc térségben még aránylag bírja, de vannak ebben is különbségek (11. ábra). A talaj a június 22-i vizsgálataink szerint a búza táblában a fölső fél méteres rétegben csontszáraz és „beton kemény”, a kukorica talaja a fölső 15 cm-en szintén teljesen száraz, de alatta még van némi nedvesség.

9. ábra: Kukorica Miskolc térségében 2022. június 22-én, az átlagos állománymagasság 130-140 cm (fotó: Kovács Attila)   10. ábra: Aszálytól szenvedő kukorica Miskolc térségében 2022. június 22-én, az átlagos állománymagasság 30-50 cm (fotó: Kovács Attila)   11. ábra: Napraforgó Miskolc térségében 2022. június 22-én (fotó: Kovács Attila)

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken a június első felére vonatkozó állapotot láthatjuk. Az index értéke állandó kultúráinkban, erdeinkben ebben az időszakban közel jár a maximumhoz, miközben a nyári növények NDVI értéke még javában növekszik, az őszi vetések, kalászosok „zöldessége” pedig erősen csökken. A változást jelző térképen és az anomália térképek az aszály jeleit mutatják az Alföld középső és északi tájain, ahol piros foltok jelzik a zöld tömegnek a szokásosnál alacsonyabb értékét. A Dunántúlon a sokéves átlaghoz képest nagyobb mennyiségű a zöld tömeg.   

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 520 és 600 foknap között alakulnak (12. ábra). A nagyobb értékek a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészre jellemzőek. Az idei értékek a sokéves átlagnak megfelelőek, a tavalyinál pedig 100-140 foknappal magasabbak, (a 2021. év a hűvös májusáról is emlékezetes). Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál másfél-két héttel korábban, az ilyenkor szokásosnak megfelelő időben következnek be.

12. ábra: Kukoricára számított hőösszeg értékek 2022. június 21-ig (foknap)

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár körüli területre vonatkozó agrogramon[*] (13. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. Március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. Március végén melegedett a levegő, majd a hónap utolsó napján országos eső érkezett, mely az addigra egyre fokozódó aszályt megszűntette, jelentősen enyhítette. Áprilisban többször is érkezett országos eső, melyből viszont a Kisalföld északi része jórészt kimaradt vagy csak nagyon keveset kapott. Május nagy részében csak záporos csapadék hullott itt-ott az országban, kisebb körzetek megáztak, nagyobb területek azonban szárazon maradtak, elmaradtak az országos áztató esők. A hónap utolsó hetében a déli, délnyugati országrészben öntözték számottevő esők az állományokat, a keleti országrészben azonban nagy területen tovább száradtak a talajok. Június első dekádjában az ország nyugati felén esett jelentős mennyiség, arrafelé a kritikus virágzás-szemfejlődés fenológiai fázisokban jobbára kedvező nedvességi viszonyok álltak a növények rendelkezésére, míg keleten aszályos körülmények és kényszerérés a jellemző. Az állományokon a további csapadék már nem segít, az aratásra pedig már a száraz idő a kedvező. A szezon során összegzett csapadék mennyisége a délnyugati országrészben kevéssel az optimális érték alatt alakul, de az ország nagyobb részén 110-150 mm-es a hiány, mely keleten többfelé a 200 mm-t közelíti, azaz az ideális mennyiségnek a fele sem hullott le. A hőmérséklet tág határok között ingadozott a tél folyamán, de a sarkvidéki eredetű hideg légtömegekkel járó, többfelé hótakaró nélküli erősebb éjszakai fagyokat a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek fejlődésbe a vetések. Áprilisban is egymást érték a hideghullámok, gyakran volt a vetések számára hűvösebb idő az optimálisnál, majd május elején melegedés kezdődött, gyors növekedésnek indult a hőösszeg, a hőmérséklettel innentől kezdve nem volt gond.

Kukoricára vonatkozó agrogramot Nyíregyháza térségére vonatkozóan mutatunk be (14. ábra). Késve kezdődött a kukorica vetése az idén. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talajok hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. Csapadék áprilisban több hullámban is érkezett, de a rekord száraz évkezdet után erre óriási szükség is volt. Május nagy részében csak nagy területi változékonysággal kialakuló záporok öntözték a friss vetést, így az ország jelentős részén a növény számára az optimálisnál jóval kevesebb csapadék hullott, és nagy területen kritikusan szárazzá vált a talaj felszín közeli rétege, ahonnan a kukorica ekkor a nedvességet gyűjtötte. A hónap utolsó hetében a déli, délnyugati országrészben, június első dekádjában pedig nyugaton, északnyugaton esett nagyobb mennyiség, miközben keleten tovább száradtak a talajok. Az április óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg nyugaton (a kezdeti lemaradás után) már közelíti, néhol meg is haladja a kukorica számára optimális értéket, míg keleten jóval az alatt alakul, a Tiszántúlon nagy területen a fele, harmada hullott az ideálisnak, a növények szenvednek az aszálytól. A hőmérséklet áprilisban gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, de az átlagosnál kissé melegebb májusban intenzív növekedésnek indult a hőösszeg. Júniusban gyakran volt nyári meleg, így a hőösszeg jelenleg az optimális érték körül jár.

13. ábra: Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2022. június 22-ig (részletes magyarázat a szövegben)   14. ábra: Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2022. június 22-ig (részletes magyarázat a szövegben)

Az előttünk álló egy hétben nagyrészt napos, száraz, igen meleg időre számíthatunk magas UV sugárzással. Számottevő csapadék nem várható, csak elszórtan lehetnek záporok, így az ország keleti felén tovább fokozódik a szárazság, egyre növekszik a súlyos aszállyal érintett területek nagysága. Országszerte a talajok száradására lehet számítani. A hőmérséklet csúcsértéke egyre nagyobb területen haladja meg a 30, vasárnaptól a 35 fokot. A magas hőmérsékletekhez alacsony, a legmelegebb órákban 30% alatti páratartalom társul, légköri aszály várható.

(Forrás: OMSZ)

[*] Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.