A 2,5 éves programban való részvétel érdekében a támogatási kérelmek benyújtására a tervek szerint 2022. május közepétől lesz lehetőség – értesült az Agro Napló.

A támogatást igénylőnek több kötelezettség teljesítését kell vállalnia – körömápolás, a belső élősködő fertőzöttség ellenőrzése, a külső élősködők, valamint legyek, szúnyogok, nyüvek elleni védekezés, és az ásványi anyag kiegészítés alkalmazása –, amelyek teljesítéséért 208 eurónak megfelelő forintösszeg/állategyed/év vissza nem térítendő támogatásban részesülhet.

Azok a mezőgazdasági termelők pályázhatnak majd, akik a nyilvántartási rendszerekben az állatok tartójaként bejegyzett állattartóként szerepelnek és hatósági állatorvos által ellenjegyzett nyilatkozattal rendelkeznek arról, hogy tenyészetei maradéktalanul megfelelnek a hatályban lévő állatjóléti előírásoknak.

A minimálisan támogatható állatlétszám 2 állategyednek – azaz 14 állatnak – megfelelő támogatható állategyed. A kötelezettségvállalási időszak várhatóan 2022. július 1-től 2024. december 31-ig tart (2,5 év).

Az új intézkedés meghirdetését a Kormány által az agráriumnak a vidékfejlesztési támogatásokhoz biztosított 80%-os nemzeti kiegészítése teszi lehetővé.

Emellett az Agrárminisztérium, a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet és az Agrármarketing Centrum közösen fogyasztásösztönző promóciós kampányt is indítottak kiemelve a juh- és bárányhúsnak az emberi szervezetre gyakorolt pozitív hatásait.

A legelőre alapozott bárányhústermelés fenntartható módja az élelmiszerelőállításnak, és a természet védelme mellett különleges gasztroélményt is biztosít a fogyasztóknak

– emelte ki Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a juh- és bárányhús fogyasztásöntöző kampány megnyitóján.

A juhágazat azon állattenyésztési terület, mely egyedülálló módon az elmúlt évben is fejlődni tudott köszönhetően az európai piacon megfigyelhető fogyasztási trendeknek. A felvásárlási árak az elmúlt időszakban is növekedtek, egy év alatt 10 százalékos élőállat piaci árnövekedés volt tapasztalható, ezért a juh amellett, hogy fenntartható módon tartható, perspektivikus ágazatnak tekinthető.

Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője kiemelte, a juh- és a bárányhús fogyasztásnak régi hagyománya van Magyarországon, és a mai modern konyhakultúrába is kiválóan beilleszthető. Ennek ellenére hazánkban az évi egy főre jutó 18-20 dekagramm juhhús fogyasztással messze elmaradunk az uniós 1,3 kg-tól. A húsvét hagyományos ünnepi étele ma is a fiatal bárány, ezért időzítették a piacok fejlesztése és a belföldi fogyasztás népszerűsítése érdekében a juh- és bárányhús kampányukat a mostani időszakra, hangsúlyozva egészséges, fenntartható és különleges tulajdonságait. Az ízletes bárányhús és juhhús népszerűsítésével elsősorban rádiószpotok és közösségi médiahirdetések formájában találkozhatnak a fogyasztók.

​Bátor Árpád, a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület elnöke a szakmaközi szervezet legfontosabb feladatának tartja, hogy az ágazatban olyan feltételeket teremtsen, amely valamennyi szereplő számára elégedettséget okoz. Jelen időszakban a juhászat viszonylag kedvező helyzetben van a többi állattenyésztő ágazathoz képest, hiszen az extenzivitásából adódóan kisebb mértékben érinti az energiaáremelés a kimértékű abrakfogyasztása miatt, a takarmányáremelkedés a minimális importhányad miatt, a forint gyengesége, mivel a termék szinte teljes egészében exportra kerül, nő a forintbevétel.

​Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója nagy előrelépésként tekint a most kezdődő juh- és bárányhús fogyasztásösztönző kampányra. Egy olyan kis költségvetésű szervezet, mint a kiskérődző ágazat szakmaközi szervezete önállóan nem lett volna képes egy ilyen színvonalas, nagy tömeget megszólító kampány lebonyolítására, ezért megköszönte az Agrárminisztérium és az Agrármarketing Centrum támogatását a promóciós kampány megszervezésében. A szakmaközi szervezet céljának tekinti, hogy újra fellendítse a hazai juh- és bárányhús fogyasztását Magyarországon. Reméli, hogy húsvét közeledtével visszatér a régi keresztény szokás, és hazai bárányhús kerül az ünnepi asztalra, amely segíti az ágazat több lábon állását és növeli a belföldi értékesítés mértékét is.

(Forrás: Facebook/Dr. Feldman Zsolt, Facebook/Péter Ondré)