A megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságai által végzett felderítés alapján az országban több helyen (pl. Csongrád, Baranya és He...
Elõrejelzések szerint: védekezés nélkül a kukoricabogár lárvakártétel súlyosabb lesz minden eddigi tapasztaltnál az idén visszavetett kukoricatáblákon...
Olajnövényeink közül a napraforgó után a repce a második legfontosabb növényünk, melynek vetésterülete az elõzõ három év során 90 000 és 126 000 ha kö...
A kukoricabogár magyarországi megjelenése óta lassan 10 év telt el. A kezdeti sokk után – sok helyen a saját kárukon tanulva – a gazdálkodók megismert...
A gyapjaslepke (Lymantria dispar L.) elsõsorban az erdészeti kultúrák jelentõs gazdasági kárt okozó, tömeges felszaporodásra hajlamos kártevõje.
Táplálkozás-élettani szempontból a burgonya igen fontos növényünk, melyet hazánkban kb. 30–35 ezer ha-on termesztenek évente.
Elsõ megközelítésre kissé bizarrnak tûnik egy szakcikket ilyen címmel elkezdeni, de aki veszi a fáradtságot, hogy végigolvassa ezt a cikket, megérti a...
A kórokozó elsõ megjelenését (1995) követõen a betegség tünetei folyamatosan, évenként ugyan változó számban, de egyre több településen jelentek meg.
A szántóföldi kultúrák közül a burgonyának van a legtöbb kórokozója, kártevõje. A Magyarországon rendszeresen fellépõ, védekezést igénylõ károsítók sz...
A megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságai által végzett felderítés alapján az országban több helyen (Csongrád, Békés, Heves, Bor...
A napraforgó növényvédelmi technológiáján belül állománypermetezéssel védekezünk a napraforgó szár- és tányérbetegségei ellen. Általában két (és vagy...
A talajlakó kártevõk, (drótférgek, cserebogár-pajorok, mocskos-pajorok) szántóföldi és kertészeti kultúrákat egyaránt veszélyeztetnek. A drótférgek a...
A gyümölcsfák és a szõlõ földfeletti részeinek betegségeit könnyû észrevenni, és a mechanikai és kémiai védekezés módszerei is jól ismertek. A gyökere...
Az Európai Unió támogatási irányelvei szerint a biológiai élettartamuk végéhez ért ültetvények felújításához nem adható támogatás. A szerkezetátalakít...
A parlagfű a legnagyobb kárt a kapásnövényekben, leginkább a kukoricavetésekben okozza, agresszivitásával elnyomja a kultúrnövényeket, miközben felhas...
A csonthéjasok moníliás hajtás- és virágszáradása évrõl évre visszatérõ gond e gyümölcsfajok termesztésében. A természet újabb és újabb váratlan helyz...
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága felhívja a földhasználók figyelmét a kukoricamoly e...
Az elmúlt ötven évben a népesség egyre fokozódó igénye miatt jelentõs változás, fejlõdés ment végbe az állati eredetû fehérje elõállításának a terület...
Napjainkban világszerte, így hazánkban is egyre inkább fokozódó igény a biztonságos élelmiszer elõállítása, emellett a környezet terhelésének csökkent...
Az Európai Unió előzetes megállapodást kötött a génszerkesztett növények szabályozásáról.
Az idei fokhagyma szezont változó kereskedelmi dinamika, egyenetlen kínálat és árnyomás jellemzi, amit legnagyobb mértékben a kínai fokhagyma befolyásol.
2025-ben a mezőgazdaság kibocsátása 4,4 ezer milliárd forint felett alakult, ez 6,2%-kal több az egy évvel korábbinál.
A forrást a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretéből nyerték el.
Az elmúlt időszakban az intenzívebben terjedő gombakórokozók miatt minőségi problémákkal is számolni kell a kukoricatermesztésben.
