A lárva szeptember - április hónapokban, enyhe télen megszakítás nélkül károsít. A vetés a károsítás hatására foltokban kipusztul. A csócsároló már a fiatal leveleket az aknáiba húzza és csócsárolja, csak a rostos szövetrészek maradnak meg. Ezek eleinte még zöldek, majd megbarnulnak. A rágás, hámozás az alsó levelek fonákán, a levéltőben és a hajtás szárán indul. A vetések, már ősszel kipusztulnak, vagy a csócsárlás következtében legyengült növények nem tudnak áttelelni. A kártétel különösen tavasszal látható jól. A bogarak kártétele a tejes és viaszérésben lévő gabonaszemeken jelentkezik, ahol a szemek csúcsi részén gödrösen rágnak.



A gabona futrinkának évente egy nemzedéke van. A lárvája telel a talajban, de a tél folyamán és tavasszal is károsít. Májusban bábozódnak a talajban 10 - 20 cm mélyen. A bogarak június elején jelennek meg. Nap közben főként résekben, repedésekben húzódik meg, majd alkonyatkor repül és mászik a kalászokra. Augusztusban történik a párosodás. A tojásrakáshoz nyirkos talajokat keres és 10 - 30 - as csoportokba rakja tojásait. Egy nőstény 80 - 100 tojást rak élete során. A csócsároló lárva szeptemberben kel ki. A kelés után aknát készít magának a növény töve mellé, mert a fényt kerüli és nappal ebben húzódik meg. Vedlése időszakában nem táplálkozik.



A gabonafutrinka lárvája a kötött talajokat kedveli, laza homokos területeken nem él meg. A hótakaró nélküli tél kedvez számára. +4 Cº alatt a kártételük megszûnik. Sok természetes ellensége van, mint például a fürkészlegyek, ragadozó bogarak, vetési varjú, vakondok…



Előrejelzésére, az imágó népesség felmérésére, a pohárcsapdázás használható. Ennek a lényege, hogy a táblán átlósan a talajba poharakat süllyesztünk, úgy hogy a pohár pereme a talajszint alatt 0,5 cm - rel legyen, majd a pohárba ölő anyagot teszünk. A talajszinten mozgó imágók ebbe a poharakba hullanak és ha egy pohárban, egy hónap alatt 5 - 6 bogár gyûlik össze, veszélyes mértékû lárva megjelenésre számíthatunk. Ha az augusztus - szeptember csapadékosabb, számíthatunk a lárvák nagy számára, mert ekkor a tojások pusztulása kisebb mértékû. A búzacsomós csalogató módszer a lárvák egyedszám felmérésére alkalmas. A búzacsomókat háromszög alakban 60 cm távolságban vetjük el, és a kizöldellő búza gyökérzetét kell megvizsgálni. Ha a három búzacsomó alatt 3 - nál több fiatal lárva van, javasolt a preventív védekezés. Kelő vetésekben ha egy - egy véletlenszerûen kiválasztott m2 - en 2 db lárvát észlelünk, azonnali védekezésre van szükség.



A gabona betakarítása utáni talajelmunkálás és vetés előtt végzett talajmûvelés - szántás jelentősen csökkenheti a kártevő létszámát. A vetésváltással, vagy őszi kalászos utáni tavaszi kalászos vetésével is megakadályozhatjuk a kártevő fellépését. A kémiai védekezés talajfertőtelenítéssel, a vetés előtt 8 - 10 nappal, vagy a vetéssel egy menetben végezhető el, megelőző jelleggel. Ha a megelőző védekezés elmaradt, a fiatal lárvák ellen a felületi kezeléssel védekezhetünk, ősszel. Ekkor a fagyok beállta előtt kell a fiatal lárvák elleni permetezést időzíteni.



Nagy Krisztina - előrejelző, Veszprém Megyei Növény-és Talajvédelmi Szolgálat, Csopak