Talajdiagnózis Keszthelytől Csongrádig – problémák és megoldások a mélyben
A Phylazonit Szántóföldi Akadémián résztvevő termelőknek Keszthelyen és Csongrádon volt lehetőségük betekinteni a talajok mélyebb rétegeibe.
A Phylazonit Szántóföldi Akadémián résztvevő termelőknek Keszthelyen és Csongrádon volt lehetőségük betekinteni a talajok mélyebb rétegeibe.
A nyári nyugalmi állapot bizonyos évelő pázsitfűfajoknál megfigyelhető evolúciós válasz, adaptív tulajdonság, egy kifinomult túlélési stratégia.
Vannak házilag is összeszerelhető öntözési megoldások, melyek komolyabb automatika nélkül is szinte félautomata módon működhetnek.
Megéri tudatosnak lenni: egy egységnyi változás a befektetett költség dupláját hozza vissza
Mamutfenyő a klímaváltozás árnyékában: természetalapú beavatkozással mentik meg Gödöllő ikonikus fáját.
A kalászosok betakarítása idén lassan a végéhez közeledik.
A növények szárazságtűrő képessége egy rendkívül komplex tulajdonság, amely számos tényezőtől függ.
Megjelent a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges program szabályairól szóló rendelet módosítása.
A termőtalajok káliumtartalma kulcsfontosságú tényező az eredményes növénytermesztés során.
A talajtakarásos termesztés jelentősen hozzájárul a talaj fizikai, kémiai tulajdonságainak megőrzéséhez.
A betakarítást követően a tarlóápolás szerepe meghatározó, ám nem csak növényvédelmi szempontból kiemelt a jelentősége.
Az aszály számos térségben enyhült, több helyen teljesen meg is szűnt, ugyanakkor sok vidéken csupán átmeneti enyhülést hozott az eső.
A termőtalajok sótartalma kulcsfontosságú tényező lehet a növénytermesztés során.
Sok olyan gyökérzöldség van, mely nyáron is vethetők, és jó utónövénye a lekerült zöldborsónak vagy zöldbabnak.
A humusz nem csupán a talaj „lelke”, hanem számos fontos ökológiai és gazdálkodási funkció betöltője is.
A súlyos aszályt ugyan felszámolták a zivatarok, de az Alföldön néhol még kritikusan száraz a talaj.
Fontos, hogy a laboratóriumi vizsgálati eredmények adatait a gazdálkodók maguk is értelmezni tudják.
Nyilvánvalóvá vált, hogy a szakszerűen megtervezett és kivitelezett erdősávokban új élőhelyek jönnek létre.

Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.