Hogy kerül a csizma az asztalra? Ezt kérdezhetjük a cím elolvasása után. Hiszen magára valamit is adó növénytermesztõ nem termeszti kétszer („uram boc...
A kukoricabogár lárvája ellen ma már közel 200000 ha-on védekeznek Magyarországon. Ugyanakkor a többi kártevõ ellen (drótféreg, barkó, mocskos pajor)...
A téli kultúrák növekedése a hõmérséklet emelkedésével kora tavasszal hamar elkezdõdhet. Gyakran a tápanyagok ebben az idõszakban a növények számára m...
A mezőgazdasági termelés biztonsága magában foglalja az élelmiszer-termelésre alkalmas környezet hosszú távú fenntartását is, az agrárkörnyezet védelm...
A fonálférgek által a növénytermesztésben elõidézett kár egyáltalán nem lebecsülendõ. A burgonya két zárlati kártevõje a közönséges burgonya fonálfére...
Az idei tavasz elég száraz volt. A fejtrágyaként kijuttatott szilárd nitrogén mûtrágyák csak igen kis mértékben hasznosultak, mert nem volt csapadék,...
A megújuló energiaforrások feltárására az Európai Unió országaiban már korábban, komoly erõfeszítéseket, kutatási programokat indítottak.
Közismert tény, hogy okszerû, fenntartható mezõgazdálkodás ma már nem folytatható évelõ pillangós takarmánynövények nélkül.
A kén fontos növényi tápanyag, noha a makroelemek (mezoelemek) közé sorolják, a nitrogénnél a foszfornál és a káliumnál lényegesen kevesebbet halmozna...
Elõzõ publikációnkban bemutattuk a keleti kecskeruta termesztésének rövid történetét, gazdasági értékét, az általunk kísérletekben szereplõ „Nesterka”...
Az utóbbi idõkben egyre nagyobb érdeklõdés mutatkozik Magyarországon az energianövények termesztésére, amit a biomassza iránti fokozódó igény felgyors...
A növénytermesztésben, így a kertészetben is minden év hoz néhány olyan eredményt, tapasztalatot, amelybõl komoly tanulságok vonhatók le, esetenként k...
A kukorica monokultúrás termesztésének agronómiai és agroökológiai vonatkozásai
Magyarország a napraforgó termésátlagok és a mag olajtartalma tekintetében világviszonylatban az elsõk között szerepel.
A környezet és a környezetvédelem évszázadát éljük. Terjed a környezetbarát szemléletmód, ami a táplálkozási kultúrában is jelentkezik.

A napokban kihirdetett törvénymódosítás több, a vadgazdálkodással foglalkozó jogszabályt is érintett.
A zöldségfélék termőterülete 2025-ben 44,2 ezer hektárra csökkent, ami 7,2 százalékos visszaesést jelentett egy év alatt, két év alatt pedig közel 50 százalékos csökkenést.
A szálló por miatt egészségtelenné vált a levegő minősége az ország keleti részén.
Szakértők szerint Brazília 2025-ben a világ harmadik legnagyobb sertéshús-exportőrévé válhat.
A közeljövőben jelentősen át fog alakulni az uniós zöldségek és gyümölcsök piaca.