Az áremelkedés hátterében számos tényező áll, kezdve a kakaó világpiaci árának ingadozásától a növekvő szállítási költségekig.
A miniszterhelyettes elmondása szerint történelmi léptékű változások zajlanak itthon, amelyek jelentős hatással lehetnek az ágazatra.
Magyarország és Kazahsztán az agrárszektorban is erősíti együttműködését, különös tekintettel a vetőmag- és állattenyésztésre.
Az Anker-araszolót Magyarországon, a mai Budapest területén fedezték fel először, és sokáig úgy hitték, hogy kizárólag itt fordul elő.
Az ivartalanítás az egyetlen megoldás a kóbormacska-kolóniák felszámolására Magyarországon is.
Újabb pályázatok jelentek meg a fenntartható mezőgazdaság jegyében Magyarországon.
A tömeges madármérgezés során elpusztított védett állatok eszmei értéke meghaladja a másfél millió forintot.
Az EU-n kívüli országok korlátozhatják a magyar húsok, húskészítmények és tejtermékek importját, ami közvetetten az uniós exportra is kihathat.
Ha az exporttilalom elhúzódik, a juhágazat akár tízmilliárdos kárt is szenvedhet.
Az üzletekben kapható cékla nagyrészt hazai termelőktől származik, import csak kisebb mennyiségben, a szezon végén jelenhet meg.
A cél a biodiverzitás védelme élőhely-helyreállítással, erdőgazdálkodás fejlesztésével és környezeti edukációval.
A védett keleti sün előszeretettel választja telelő-, majd nappali búvóhelyül a kertekben, parkokban felhalmozott lomb- és rőzserakásokat.
A magyar családi gazdálkodók helyett a multiknak kedvez a miniszterelnök javaslata a MOSZ szerint.
2025-ben 1,8 milliárd forint áll nemzeti támogatás formájában rendelkezésre a hazai tenyésztőszervezetek.
A kukorica vetésterülete évről évre csökken, ami túlkínálatot okoz a vetőmagpiacon.
Az idei az elmúlt 13 év legmagasabb száma, ami azt jelenti, hogy összesen 129 730-an jelentkeztek a magyar felsőoktatásba.
Az indiai szamóca, más néven pimpó egyre nagyobb területeket hódít meg itthon, de fogyasztása nem ajánott.
A klímaváltozás és a megváltozott tájhasználat következtében egyre nagyobb kockázatot jelentenek az erdőtüzek.
Itt a figyelmeztetés, miszerint a Közel-Keleten és Európában is rendkívüli hőhullámok és vízhiány tapasztalható.
A tavaszi fagyok várhatóan 10-15%-kal csökkentik majd az országos termést, de egyes fajták esetében 50-60%-os lehet a kiesés.
Több kutatás igazolja, hogy a túlzott műtrágyahasználat, valamint a nem megfelelő talajerő-gazdálkodás és talajművelési gyakorlatok jelentős károkat okoznak.
