2026. április 28. 07:07
Különleges állat bukkanhat fel a kertekben: ezt tedd, ha meghallod
Indul a fészkelő erdei fülesbaglyok országos lakossági felmérése Magyarországon.
2026. április 28. kedd Valéria
Indul a fészkelő erdei fülesbaglyok országos lakossági felmérése Magyarországon.
Gyakorlatilag összeomlott a farmosi békapopuláció, a csaknem százszázalékos visszaesés hátterében nem a vonulási útvonal megváltozása áll.
A tokfélék a legveszélyeztetettebb halak közé tartoznak, a globálisan előforduló 26 fajuk veszélyeztetett.
A világon csak a Körösben fogható halfaj rekordméretű példányát fogták ki itthon.
A globális felmelegedés és az emberi tevékenység is veszélyezteti a 2026-os Év lepkéjének élőhelyeit.
Jelenleg körülbelül 150.000 fajt ismerünk a gombák országából, de egyes feltételezések szerint közel 4 millió faj is létezhet.
Az etetők jelentős része kong az ürességtől vagy a megszokotthoz képest kevesebb madár és faj jelenik csak meg a kihelyezett élelmen.
A homoki árvalányhaj nyerte el az év vadvirága címet a Vadonlesők Közössége Természetvédelmi Egyesület által szervezett szavazáson.
A több mint négy évtizede futó "Év madara" lakossági internetes szavazást most az énekes rigó nyerte.
Magyarországon megtelepedett egy új, rekordméretű sáskafaj, az egyiptomi sáska, amely az országban eddig ismert sáskafajok közül a legnagyobb.
A fokozottan védett kerecsensólyom magyarországi állománya jelentős növekedést mutat, a párok száma már meghaladja a kétszázat.
Az online és papíralapú szavazás eredményeként a 2026-os Év Rovara a párducfoltos hangyaleső.
Az amerikai nyérc gyors terjedése komoly ökológiai veszélyt jelent Magyarországon.
A legfrissebb adatok szerint az elmúlt 24 évben 89 új halfaj jelent meg a hazai vizekben.
Nagy téli madárles címmel az etetők madarainak számlálására hívja az érdeklődőket az MME.
Az Év fája mozgalom harmincéves lesz, az Országos Erdészeti Egyesület mozgalma 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját.
Indul a fészkelő erdei fülesbaglyok országos lakossági felmérése Magyarországon.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
