2025. március 25. 17:33
Ebbe most megéri belevágni: sokan már így termesztenek szőlőt Magyarországon
Virágos sorköztakaróval védhetjük a talajt és csökkenthetjük a kártevők számát a szőlőültetvényekben.
2026. április 28. kedd Valéria
Virágos sorköztakaróval védhetjük a talajt és csökkenthetjük a kártevők számát a szőlőültetvényekben.
A kerecsensólyom hazánk egyik legikonikusabb madara, egyes elképzelések szerint ez lenne a magyarok totemállata, a turul.
Az Anker-araszolót Magyarországon, a mai Budapest területén fedezték fel először, és sokáig úgy hitték, hogy kizárólag itt fordul elő.
A faj, amely az 1980-as évek végén még eltűntnek számított, mára az ország 86 százalékán megtalálható.
A magyar szöcskeegér (Sicista trizona) létezéséről az ezredforduló előtt még alig lehetett tudni valamit.
A gombagyűjtés szép és jó dolog, ugyanakkor nagyon fontos, hogyha nem vagyunk biztosak valamiben, forduljunk szakemberhez, mert könnyen meglehet a baj.
Észak-Amerika egyik leggyakoribb récéje, a zöldszárnyú réce egy példánya bukkant fel a tatai Öreg-tavon.
Magyarországon több mint 2050 védett élőlény található, amelyből 273 fokozott védettséget élvez.
A vörös mocsárrák inváziós fajként veszélyezteti Magyarország őshonos rákfajait és vízi ökoszisztémáit.
Évről évre érkeznek Magyarországra olyan madarak, amelyek korábban nem fordultak meg itt.
A kecskefűz, a korai juhar és a rezgő nyár közül lehet választani, egészen november 20-ig.
A faj ritka egész Európa területén, mindössze két alkalommal került elő, most hazánkban fogtak be egy példányt.
A rákosi vipera teljes genomjának feltérképezése máris számos érdekes tényt tárt fel.
Szeptemberben először találkoztak a szakemberek a fehérhátú fakopáncs országos védelmének egységesítéséért.
Az invazív halak jelenléte komoly problémát jelent, a kutatók szerint ezek a halak akár a Balatonhoz is eljuthatnak.
2022 júliusában a fekete törpeharcsa felkerült az Európai Unió inváziós fajok listájára.
12 olyan szúbogár fajt azonosított, amelyek magas gazdasági vagy környezeti kockázatot jelentenek a növények egészségére.
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
Lengyelországban a zöldség az idei szezonban komoly árnyomás alá került, amit egyrészt a vártnál nagyobb belföldi kínálat okozott.
Óriási repedések keletkeztek az aszály hatására, a szárazság a következő napokban tovább fokozódik, kevéske eső csak délnyugaton eshet.
