A Vadonlesők Közössége Természetvédelmi Egyesület az MTI-hez eljuttatott közleményében jelentette be, hogy a szavazatok alapján a homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica) lett 2024-ben az év vadvirága. A dobogó második fokára a kék szamárkenyér (Echinops ruthenicus) került, míg a harmadik helyen a kevésbé ismert pézsmahagyma (Allium moschatum) végzett. Magyarországon összesen hat, a tollas szálkájú árvalányhajak csoportjába tartozó faj található, amelyek megkülönböztetésében a termés mérete és a rajta található szőrsorok mintázata nyújt segítséget. Ezt a szakmai ismeretet főként a természetvédelmi szakemberek birtokolják - írta az Infostart.
A győztes homoki árvalányhaj elsősorban az alföldi homokpusztákon, különösen a Duna-Tisza közén elterjedt, ahol tájképformáló jelentőséggel bír. Kisebb, izolált populációi megtalálhatók voltak a Kisalföldön és Nagykanizsa környékén is, bár ezek közül számos eltűnt az emberi tevékenységek következtében. A közlemény rámutat, hogy miközben a Homokhát területén is csökkentek állományai, a faj képes megtelepedni korábban bolygatott területeken, felhagyott mezőgazdasági földeken, sőt autópályák rézsűin is. Érdekes módon a térség fokozódó kiszáradása, amely számos növényfaj számára végzetes, a homoki árvalányhaj esetében akár előnyös is lehet.
A faj globális elterjedése rendkívül korlátozott: Magyarországon kívül főként Ukrajna Dnyeper menti homokterületein, Oroszország délkeleti részén, valamint Európa néhány más, elszigetelt homokvidékén fordul elő. A szakértők hangsúlyozzák, hogy a homoki árvalányhaj védelmének kulcsa élőhelyeinek és megfelelő termőterületeinek megőrzése. Az év vadvirága elismerést korábban olyan fajok nyerték el, mint a leánykökörcsin, a kikeleti hóvirág és a szibériai nőszirom.








