Rég nem látott eső zúdult le Magyarországra: mutatjuk, hol esett a legtöbb
Végre a legszárazabb tájakra is jutott a csapadékból, így az Alföld is töltődni kezdett.
Végre a legszárazabb tájakra is jutott a csapadékból, így az Alföld is töltődni kezdett.
Az Európai Unió új, vízügyi rezilienciára vonatkozó stratégiája mérföldkő a kontinens vízgazdálkodásának történetében.
A következő napokban a ködös reggelek után már nem mindenhol süt majd ki a nap hazánkban.
Este délkeleten már eleredhet az eső, majd a hétvégén többfelé szükség lesz esernyőre.
Bár az Alföldön még nem kezdődött el a talaj őszi-téli feltöltődése, a jövő héten megérkeznek oda is az esők.
Volt az országban olyan térség is, ahol november 3-án reggelre már félhavi csapadékmennyiség esett le.
Az ország nyugati térségében két vármegyére is figyelmeztetést adtak ki a nagy mennyiségű csapadék veszélye miatt.
Hétfőn délutánra átvonul rajtunk a hidegfront, nyugatra több helyen is kiadós eső érkezik.
A Dunántúl nyugati, délnyugati részén 10-20 milliméternyi csapadék hullhat, máshol nem lesz kiadós az öntözés.
Az átlagosnál kissé melegebb és szárazabb időre számíthatnak a magyarok a következő napokban.
November egy meleg őszi hétvégével nyit, remek alkalom kirándulni, feltöltődni az őszi színekben.
A lehulló csapadéknak köszönhetően a Balaton átlagos vízállása 66 centiméterre nőtt.
Nem csak az óraátállítás miatt sötétedett ma korábban, hanem mert markáns felhők is megjelentek az égbolton.
A zivatarok útját alapos öntözés kísérte, lokálisan, rövid idő alatt több helyen tíz milliméternél több csapadék leesett.
Hétfőn többfelé ébredhetünk naposabb időre, de bizonyos részeken lesznek felhősebb, borongósabb, illetve párás, ködös tájaink is.

Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.