Ömlik a hó ebben a régióban és még messze a vége, erre fel kell készülni
Az intenzív, nagypelyhes havazásnak köszönhetően percről-percre hízik a hótakaró vastagsága a Dunántúl déli részén.
Az intenzív, nagypelyhes havazásnak köszönhetően percről-percre hízik a hótakaró vastagsága a Dunántúl déli részén.
Az ország legmagasabb pontján volt, ahol 10 centis hótakaró és -5 fokos fagy érkezett meg.
Szombaton négy megyére elsőfokú figyelmeztetést adtak ki széllökések veszélye miatt, míg három megyében havazás miatt lépett érvénybe a sárga figyelmeztetés.
Nemcsak az ország nyugati tájai fehéredtek ki, már a Bakonyba és a Visegrádi-hegységbe is megérkezett a hó.
Az ország keleti és nyugati végében a viharos szél, a középső részeken az eső miatt kell ma nagyon odafigyelni.
A következő napokban több hullámban is kiadós csapadék, átmenetileg hó is érkezik a magyar földekre.
A legfrissebb előrejelzések szerint péntek reggelre 10 centis hó fedheti be a Bakony csúcsait.
Újabb fordulat jön az időjárásban, péntektől egyre többfelé havazhat az országban.
Északnyugat elázott, Sopron már 35 mm csapadék felett jár hétfőn, délnyugaton pedig megdörrent az ég is.
Izgalmakkal teli időjárással indul a hét, északnyugat felől ugyanis egy markáns hidegfront érkezik.
Három megye kivételével az egész országra elsőfokú figyelmeztetést adtak ki hétfőre zivatar veszélye miatt.
Tuti recept sajnos nincs, de a technológiában és a talajéletben még lehetnek tartalékok.
Már a csapadékosabbnak hitt tájak sincsenek biztonságban, az egész agrártermelés hullámzik.
Folytatódik a nagyrészt borongós, ködös idő a hétvégén is, a köd a déli országrészben szakadozhat fel, itt a napsütés mellett akár 20 Celsius-fok is lehet.
A jövő hét közepén ismét nő a csapadék esélye, a hőmérséklet pedig mind területileg, mind időben elég változékonyan alakul majd.
Folyamatos kudarcokat élnek meg a gazdák, egyre többen fordulnak el a kukoricától.
A meteorológus szerint a hét végén lesznek olyan térségei az országnak, ahol hózápor is kialakulhat.
A Szilvásváradon található Szalajka-patak felső szakasza és a Fátyol-vízesés kiszáradt.

Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.