Silótakarmány növények (kukorica, cirok) termesztése, betakarítása, szilázskészítés (x)
Hazánkban a silókukorica nagyobb arányú termesztése a II. világháborút megelõzõ években kezdõdött, korábban silózás céljára csalamádét termesztettek....
Hazánkban a silókukorica nagyobb arányú termesztése a II. világháborút megelõzõ években kezdõdött, korábban silózás céljára csalamádét termesztettek....
A mezõgazdasági termelés átszervezésének befejeztével a birtokstruktúra átrendezõdése után a szarvasmarha-tartás hús- és tejtermelés viszonyai is stab...
Jelentõsége A szemes cirkot a középkori latin nyelvben „surgo” néven emlegették, ami feltehetõen a latin „surgere” (felállni) igének a torzulásából er...
A cirokfélék kiváló szárazságtûrõ-képességük, gyengébb talajokon való jó alkalmazkodóképességük révén perspektivikus növényei a hazai növénytermesztés...
Az elmúlt néhány évben Magyarországon is egy élénkebb vita kiséri az energetikai célra termesztendõ növények felhasználásának lehetõségét.
Az Agro Napló szerkesztősége cikksorozatot indított a „kisebb jelentőségű” szántóföldi növényekről – amelyek hasznukat tekintve nemegyszer óriások.
A Szent István Egyetem Növénytermesztési Tanintézete és a GAK Nonprofit Közhasznú Kft. 13. alkalommal szervezte meg a „Gödöllõi õsz” rendezvényt, amel...
A szélsõségesen száraz és meleg idõjárású évek gyakoriságának növekedése, éghajlatunk változásának trendje szükségszerûen igénylik azon növények széle...
Újabb génmódosított növényeket találtakAz algák nyújtotta lehetőségekÉlesztőgombákkal történő javítása a kérődző takarmányoknakKína- A takarmánykever...
Országos kukorica, szója és takarmány-cirok szakmai nap Szegeden
Általános értelemben azokat a növényeket soroljuk az alternatív növények táborába, amelyek beilleszthetőek a vetésváltásba, növelik a növénytermesztés...

Indul a fészkelő erdei fülesbaglyok országos lakossági felmérése Magyarországon.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.